A dolgozónak belül is tágasabb

2016. május 05. csütörtök - 12:09 / piacesprofit.hu
  •    

Míg a nemzetközi gyakorlatban a munkavállalók motivációjának régóta alkalmazott módja a dolgozók tulajdonosi körbe való bevonása, addig ennek itthoni elterjedését sokáig jogi és adózási akadályok korlátozták. Az adózási és jogi környezet elmúlt években bekövetkezett változásai azonban új lökést adhatnak a részvényprogramok itthoni elterjedésének – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

tőzsde_részvény

Kép: SXC

A munkavállalók tulajdonosi körbe való bevonásának legegyszerűbb módja a munkavállalók közvetlen részvényhez (vagy üzletrészhez) való juttatása. Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint az ilyen struktúra több problémát is felvet. A részvények birtoklásával ugyanis a pénzügyi motiváción túlmenően a munkavállaló beleszólást is kap a társaság működésébe, ami nem minden cégnél kívánatos. „Kedvezőtlenek továbbá a részvényjuttatás adózási szabályai is: a részvény értékének a munkavállaló által meg nem fizetett része ugyanolyan adózási teherrel adóköteles ugyanis, mintha a munkavállaló munkabért kapna. Ez pedig nem teszi vonzóvá ezt a javadalmazási formát” – hangsúlyozta a jogi szakértő.

A munkavállalói programok másik formája az ún. opciós struktúra: a munkavállaló jogot kap arra, hogy egy meghatározott esemény vagy időpont bekövetkeztekor kedvezményes áron megvásárolja az őt alkalmazó társaság részvényét. Míg ezen megoldással egyrészt elkerülhető, hogy az opció lehívásáig a munkavállaló beleszólhasson a társaság irányításába, addig az mégis érdekeltté teszi a dolgozót a társaság cégértékének növelésében. Az opciós struktúrák hazai elterjedését is számos jogi és adózási probléma nehezítette. Egyrészt a régi Ptk. korlátok közé szorította az opciók időtartamát. Másrészt az itthoni adójogszabályok az opció gyakorlását úgy tekintik, mintha a munkavállaló az opció lehívásakor kapna ingyenesen vagy kedvezményesen részvényjuttatást – vagyis a meg nem fizetett piaci érték teljes összege adóköteles, a szabályozás nem ismeri el az opcióban meglevő bizonytalanságot és szerencseelemet.

Új szelek szárnyán

A több mint két évvel ezelőtt hatályba lépett Ptk. rugalmas szabályozása számos fenti probléma megoldását lehetővé tette. Speciális részvényosztályok vagy üzletrészek kibocsátásával most már lehetőség van arra, hogy a munkavállalók úgy kapjanak részesedést a társaságban, hogy közben a társaság működésébe való beleszólásuk korlátozható vagy éppen kizárt legyen. Nem elhanyagolható, hogy az új Ptk. a vételi jogra (opcióra) vonatkozó szabályok merevségén is változtatott és, többek között, megszüntette az opció időtartamának 5 évben való korlátozását.

Megéri, ha tulajdonos az alkalmazott
Létezik egy költséghatékony megoldás a munkavállalók ösztönzésére: újra életre kelt a munkavállalói résztulajdonosi program. A lehetőség ráadásul adózási szempontból is jobban megéri a cégnek, mint más pénzbeli ösztönzők.

Csővári István, a jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere szerint a munkavállalói programokra vonatkozó adószabályok általános jelleggel nem lazultak, pár évvel ezelőtt egy lényeges szabály került bele az szja rendszerébe. Eszerint a munkavállalók az általuk megszerzett részvények piaci értékének (és ezáltal az adófizetési kötelezettség alapjának) megállapításához figyelembe vehetik az adott részvényre jutó arányos saját tőke értékét. Mivel pedig ez az érték általában lényegesen alacsonyabb, mint a társaság valós piaci értéke, ez az adófizetés tekintetében is jelentős könnyebbséget jelent.

A dolgozói részvény már régóta kedvelt megvalósítási formája a munkavállalói részvényprogramoknak. Ellentétben ugyanis a részvényjuttatások általános adóterhével, a dolgozói részvény ingyenes, vagy piaci érték alatti megszerzése nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Ráadásul dolgozói részvény bevonásánál az adókötelezettség csak a dolgozó által megszerzett jövedelem 50%-a után merül fel. A dolgozói részvény formájába csomagolt részvényjuttatási programok elterjedését azonban a régi társasági törvény számos merev szabálya akadályozta. Az új Ptk. ebben a tekintetben is előrelépést jelentett. Így például eltérést engedett azon szabály alól, hogy a kibocsátott dolgozói részvények névértéke nem haladhatja meg az alaptőke 15%-át. Másrészt lehetővé tette, hogy a dolgozói részvények egyszersmind osztalékelsőbbséget is biztosítsanak. Ez a jövőben lényegesen szélesebb körben teszi alkalmazhatóvá a dolgozói részvényeken keresztüli jövedelemjuttatást.

A legújabb fejlemény a témakörben a tavalyi évben újraélesztett ún. munkavállalói résztulajdonosi program (MRP). A program logikája szerint a munkáltató és a munkavállalók által közösen létrehozott társaság szerzi meg a juttatott részvényeket, amely által a dolgozók közvetve válnak tulajdonossá. Az MRP szépsége egyrészt annak alakíthatóságában rejlik: a rugalmas szabályozásnál fogva valamennyi társaság a saját igényére szabva tud létrehozni ilyen szervezetet. Nem lenne hatékony továbbá az MRP adózási ösztönzők nélkül: az MRP-n keresztül szerzett jövedelmeket nem a szokásos munkabér jellegű adó, hanem a lényegesen kedvezőbb, tőkejövedelmekre vonatkozó adófizetési kötelezettség terheli. „Megjósolható, hogy az elkövetkezendő években az MRP a dolgozói részvényjuttatás egyik legelterjedtebb formájává fog válni” – mondta Csővári István.

A cafeteria a motivációt is felpörgeti
Habár európai átlagban nem rossz a magyar munkavállalók munkahelyi elkötelezettsége, azért bőven van még tennivalója a munkáltatóknak, hogy megtarthassák a jó munkaerőt a cégüknél. Ehhez mutatunk három bevált módszert.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek