A bukás 8 leggyakoribb oka

2014. április 04. péntek - 12:09 / piacesprofit.hu
  •    

A magyar vállalkozások harmada bukja el a megrendeléseket. Jelentős részük ráadásul olyan hibák miatt esik el beszerzői megrendelésektől, amelyek könnyűszerrel orvosolhatók lennének.

Sokszor kikerülhetőek lennének a hibák – Kép: Pixabay

Az ajánlatkérésre adott válasz sok esetben gyakorlatilag az árra korlátozódik, viszont egy üzlet lebonyolításához jóval több információ szükséges. Ezek feltárása pedig újabb felesleges köröket jelenthet az üzletkötés előtt. „Egyre inkább előtérbe kerül az a tendencia, hogy az ipari beszerzők figyelembe vesznek és forintosítanak olyan tényezőket is, mint például az üzemeltetési, javítási költségek, meghibásodás esetén a leállásból keletkezett károk vagy a kapcsolódó szolgáltatások hiánya miatt felmerülő egyéb költségek. Éppen ezért fontos, hogy a beszállító ne csupán az árra szűkítse le az ajánlatot. Általánosan a négy legfontosabb szempont közt szerepelnek a termék pontos tulajdonságai, a beszerzés és üzemeltetés költségei, a kapcsolódó szolgáltatások, illetve a szállítási határidők. Egy ajánlat akkor lesz teljes körű, és elégíti ki az igények jelentős többségét, ha ezek a tételek szerepelnek benne” – magyarázza Kócsi Norbert, a Tablazat.hu beszerzési szakértője.

Szakértőnk összefoglalta, mit kell tennünk, hogy ne játsszuk el potenciális ügyfeleink bizalmát!

A hibás válaszok több mint tíz százalékában a beszerzők egy katalógussal vagy egy weboldal címével igyekeznek kiváltani az informatív ajánlatokat. Minél inkább személyre szabott a válasz, annál valószínűbb, hogy az ajánlatkérőből végül megrendelő lesz, sőt akár visszatérő megrendelő. „A beszállítóknak minden ajánlatkérést potenciális vásárlásként kellene kezelniük, így nem szabadna esélyt adni arra, hogy az ügyfélkezelési folyamat hiányosságai miatt elveszítsék a potenciális megrendelőket. Az üzletek több mint negyede hiúsul meg az időtényező – a 2 napon túli ajánlatadás, illetve a vásárlói igényekre adott késedelmes válaszok – miatt” – derül ki a Tablazat.hu felméréséből.

8 ok, amin a legtöbbször elbukik az üzlet
Nem, vagy csak későn válaszolnak az ajánlatkérésre
Pontosításhoz nem hívják fel az ajánlatkérőt
Továbbirányítják az ajánlatkérőket
Információszegény ajánlatot adnak
Nem ajánlanak helyettesítő terméket
A földrajzi távolság miatt nem adnak ajánlatot
Nem foglalkoznak a kis tételekkel
Elmulasztják az utókezelést

Nem ritka eset, hogy a beszerzői ajánlatkérés olyan márkára vagy típusra vonatkozik, amely már nem elérhető, vagy kivonták a forgalomból. Ilyenkor az egyik legnagyobb hiba, amit a cég elkövethet, ha elengedi az ajánlatkérő kezét. Pedig közel minden tizedik meghiúsult üzlet abból ered, hogy a beszállító nem ajánl helyettesítő terméket. Ez azért lenne fontos, mert közel sem biztos, hogy a beszerző csupán egyetlen típust tud használni. Emellett pedig egy szakértői termékajánlás a cég hitelét is erősítheti.

Ma már nincs akadálya annak, hogy egy cégről az ország vagy a kontinens másik pontján is értesüljenek az üzleti partnert kereső vállalkozók, így nem ritkák a megyéken vagy országhatárokon átnyúló beszerzési folyamatok. Azonban a beszállítók elkövetik azt a hibát, hogy egy távolabbi helyről érkező ajánlatkérésre  nem reagálnak. Pedig a szállítmányozási piacon rengeteg lehetőség van, és viszonylag kevés ráfordított idő alatt meg lehet találni a legmegfelelőbb lehetőséget, amellyel csak minden fél nyerhet.

A termék megfelelő minőségéről való megbizonyosodás érdekében a beszerzők gyakran élnek azzal a módszerrel, hogy előbb csupán kis tételben mintadarabot rendelnek, és ha úgy látják, hogy megtalálták az adott termék megfelelő beszállítóját, csak akkor rendelnek nagyobb mennyiséget. Az ipari cégek ebből csak az alacsony potenciális haszonnal járó megrendelést látják az ajánlatkérésben, és úgy gondolják, hogy inkább koncentrálnak a nagyobb tételekre.

Versenyhátrányban a hazai vállalatok a beszerzésnél
A magyar vállalkozások nagy része azért esik el komoly megrendelésektől, mert nem elérhetők termékeinek adatai. Míg Nyugat-Európában a szükséges információk az esetek 60 százalékában megtalálhatók a cégek honlapján, addig Magyarországon ez az arány csupán 12–15 százalék körül mozog.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek