Lehetnek-e versenyképes az európai techcégek az amerikai és ázsiai versenytársaikkal szemben? Ez volt az egyik fő témája az EIT Digital közelmúltban megrendezett brüsszeli konferenciájának. A scaleupokat támogató uniós szervezet munkatársai nem rejtették véka alá véleményüket, hogy a jelenlegi európai startup-szcéna, innovációs szektor és az ezeket támogató politika sürgősen átalakításra szorul, mivel ma kevés technológiai újítás érkezik Európából, és fut be globális karriert. A gond részben a pénzhiányból ered, részben mentalitásbeli, vannak azonban pozitív fejlemények, amelyeken haladva elvileg lenne lehetőség egy európai Szilícium-völgy kialakítására.
Növekedés bármi áron?
A rendezvény elején Willem Jonker, az EIT Digital vezérigazgatója elmondta, a versenyhátrány részben részben abból fakad, hogy az európai döntéshozók jobban ragaszkodnak bizonyos értékekhez, óvatosabbak, ha egy-egy újítás valamilyen érdeksérelmet okozhat. „Az európaiaknak fontos, hogy a digitalizáció ne járjon emberi jogok megsértésével, túl sok érdeket sértő versennyel, emiatt az átalakulás is lassabb” – fogalmazott. A Piac&Profit kérdésére válaszolva Jonker elmondta, az EU-ban a befektetők és az állami vezetők technológiával szembeni bizalmatlanság igen magas, általánosan elterjedt nézet, hogy a fejlesztéseknek az európai értékekhez (pl. nyitottság, átláthatóság, adatvédelem) kell igazodnia.
Az óvatosságot azonban nem szabad túlzásba vinni, mondta Willem Jonker. Az EIT Digital vezérigazgatója példként említette az Ubert és Airbnb-t, amelyet több európai nagyvárosban is betiltottak, nem gazdasági okokból, hanem mert a változás miatt túl sok üzleti, politikai, lakossági érdekcsoport tiltakozott.
Van, ahol jól állunk
Ugyanakkor az EU-nak több adottsága is van, amelyek miatt nem lenne lehetetlen, hogy kitermelje a jövő Tesláit és Apple-jeit. Jonker példaként említett a magas hálózati lefedettséget és az eltörölt roamingdíjakat, a 4 és 5 G-s hálózatok egységesítését. „Hálózati szolgáltatások terén az európai országok a világ élvonalába tartoznak” – mondta. Szintén jól állunk a már meglévő digitális megoldások alkalmazásával is, az európai ipar technológiai színvonala felveszi a versenyt az amerikai és ázsiai országokéval. „Ezen a téren ma elég versenyképesek az európai cégek, különösen az autóipar. Húsz éve még amiatt aggódott mindenki, hogy az erősen automatizált japán autógyárak mindenkit kiszorítanak a piacról. Ez, mint tudjuk, nem történt meg, az európai gyártók könnyen átvették a japán technologóiát, és megőrizték vezető helyüket. Ahol kevésbé állunk jól, az az innováció. Beszédes, hogy hiába sikeres az európai autóipar, a Tesla mégsem a BMW vagy VW-nél, hanem a Szilícium-völgyben született meg” – fogalmazott.
„Az európai cégek valóban jók a meglévő technológiák átvételében és fejlesztésében, az innovációban azonban kevésbé” – erősítette meg Jonker véleményét Tristan Regaud, a Tepp Trak nevű, ipar 4.0-s eszközöket gyártó cég munkatársa. A francia cég scaleup stádiumban kapott támogatást az EIT Digital-on keresztül, elsősorban az ipari digitalizáláshoz szükséges, teljesítménykövető szenzorokat gyártanak. Regaud kérdésünkre elmondta, ezen a piacon, bár a szenzorok régóta léteznek, viszonylag kicsi a verseny, piaci riválisaik főleg német és amerikai cégek. Szerinte az ő cégük előnye, hogy egyszerű és könnyen felszerelhető szenzorokat gyártanak. „Nyugat-Európában az ipar már igen nagy részben digitalizált, Kelet-Európában és Kínában fogynak most leginkább a termékeink” – tette hozzá.
Forrás: ipar4.hu
Regaud szerint ma az amerikai üzleti filozófia rendkívül diszruptív, évente rengeteg újfajta terméket dobnak a piacra, jellemzően jókora marketingköltségvetéssel együtt. Ezzel szemben az európai tech-szcéna jelenleg inkább meglévő fejlesztések tökéletesítésére koncentrál. Már meglévő fejlesztéseket próbál olcsóbban legyártani, tökéletesíteni.
Jön az amerikai tőke, de ez nem elég
Ez persze nem jelenti azt, hogy Európából ne érkeznének új ötletek. A globális szinten is sikeres startupokra jó példa a (már 10 éve indult) német gyökerű Soundcloud zenemegosztó platform. A Soundcloud növekedését azonban jelentős részben szintén amerikai befektetőknek (a Union Square Venturesnek és az Index Venturesnek) köszönheti. Ez az európai startup-világban tipikus jelenség: az EIT Digital konferenciáján a résztvevők többször hangsúlyozták, hogy az uniós startup-szcéna is nagyrészt a Szilícium-völgy befektetéseitől függ. Ez persze sokaknak jelent segítséget, de ennek az is velejárója, hogy gyakran a nagy techcégek már startup-stádiumban felvásárolják az európai cégeket vagy azok szabadalmait.
Az uniós startup-szcéna tőkehiánya visszatérő téma volt a konferencián: néhány jó ötlet és startupok indulása önmagában nem elég, az induló cégeket uniós tőkéből kellene megerősíteni, amíg a globális piacon is fel tudják venni a versenyt a nagyokkal. „A Szilícium-völgy befektetői tartják életben az európai tech-cégeket, mivel az itteni befektetők kevésbé mernek kockázatot vállalni. Ez azonban hosszú távon nem tartható fent, mivel az amerikai befektetők így is csak a tőkéjük töredékét használják fel Európában, a befektetéseik 80 százaléka amerikai cégekbe megy” – fogalmazott Maximilian Venhofen, a német mérnök-technológiai cég, a Cleverciti Systems fejlesztési igazgatója.
A tőkehiány tulajdonképpen még a könnyebben megoldható problémák közé tartozik, amennyiben az uniós döntéshozók hajlandók vele foglalkozni, és új támogatási programokat, pályázatokat indítani tech-cégeknek és startupoknak, ezzel vállalva azt a kockázatot is, hogy az így befektetett uniós pénzek jó részéből nem lesz semmi. Ami keményebb dió, az az, hogy kiderüljön, milyen technológiák fejlesztésében van potenciál. A konferencia több résztvevője is hangsúlyozta, hogy a ma elterjedt technológiák (okostelefonok, 3D-nyomtatás, keresőszolgáltatások stb.) egy már kifutóban levő hullámot jelentenek. Erre, mondták, fölösleges megpróbálni felugrani, például milliárdokat költeni az „európai iPhone” kifejlesztésére. Ehelyett, mondták, arra kell rájönni, mi lehet „a következő nagy dolog”.
Ez lehet például a kvantumszámítógép: jelenleg az EU-s tech-támogatási rendszer ebben lát is fantáziát ebben a – jelenleg csak papíron létező – koncepcióban. Egy ilyen, a digitális számítógépeknél jóval nagyobb adattömeget kezelő gép megalkotásához teljesen újfajta hardverekre, például Szupravezető áramkörökre lenne szükség, de ha elkészülne, hatalmas előrelépést jelentene például a titkosítás, adattárolás és a mesterséges intelligencia terén. Tavaly az EU 1 milliárd eurót különített el kvantuminformatikai fejlesztésekre, amelyek már Magyarországon is folynak, idén az MTA egy intézete a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program keretében 3,5 milliárd forintos támogatást kapott egy kvantumtitkosító rendszer fejlesztésére és megépítésére.
Ugyanakkor az európai fejlesztőknek igyekezniük kell, hiszen a gyakorlati kvantummechanikában az egész világon látnak fantáziát. A Google idén márciusban már bejelentette, hogy kifejlesztettek egy csipet, ami a későbbi kvantumszámítógépek alapjává válhat. Ezzel persze még igen távol vagyunk egy működő kvantumszámítógép megalkotásától, várat magára további hardverek, programnyelvek és operáció rendszerek megalkotása is – szakértők szerint nagyjából 2035 körülre várható az első működő kvantumszámítógép megjelenése.
