Park a felhők között

2012. január 13. péntek - 13:05 / Timár Gigi
  •    

Az IT-világ működésének nagy része rejtve marad a hétköznapi felhasználó szeme elől annak ellenére, hogy mára a cégek üzletmenete szinte elképzelhetetlen informatika nélkül. A felhőből előhívott, a munkához szükséges adatok óriási mennyiségével pedig csak akkor szembesül, ha éppen szüksége van rájuk, és fel sem merül, hogy ezeknek valahol tárolódniuk kell akkor is, ha éppen nem használják.

Az egyik legfontosabb költségoptimalizáló megoldás lehet a kkv-k számára az interneten keresztül elérhető távoli szervereken futó alkalmazások használata, hiszen ahelyett, hogy meg kellene vásárolniuk a drága szervereket és szoftvereket – amire többségük nem is lenne képes -, az igények függvényében bérelheti azok kapacitásait. A nagyvállalatoknál megismert informatikai megoldások adaptálása néhány fős cégekhez luxusnak tűnhet, pedig ezek a kicsik működését is jelentősen hatékonyabbá teszik. Az adatközpontokhoz kapcsolódó szolgáltatások révén viszont akár a legkisebbek számára is elérhető a virtualizáció vagy a professzionális szoftverek.

Kép:sheranator
Kép:sheranator

Gyülekező felhők

A gazdasági válság parancsoló költségcsökkentési kényszere szárnyakat adott a felhő alapú számítástechnika fejlődésének. Szinte minden feladatra van már távoli szerverről futó szolgáltatás, az adattárolástól a cégüzemeltetésig. Az ACCA – pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő nemzetközi szakmai szervezet – friss felmérése szerint azonban a kisvállalkozások, habár kézenfekvő megoldás lenne számukra a költségek lefaragására, nem használják ki az ebből fakadó előnyöket. A kutatásban részt vevők csaknem fele nem is hallott a cloud computing fogalomról, pedig a számítási felhőt mintha kifejezetten nekik találták volna ki, és megszabadulhatnának az üzemeltetés és karbantartás terhétől is, ami nagy könnyebbséget jelentene számukra, hiszen többségüknél nincs külön IT-üzemeltetésre szakosodott munkatárs. (A felhő alapú számítástechnika, valamint a közösségi média egyre inkább mindent átszövő terjedése komoly biztonsági kockázatot jelent, amelyek ellen még nem védekeznek megfelelően a cégek.)

A cég is zöldül
A saját, házon belüli adattárolás és szerverhasználat helyett külsős számítógépparkok igénybevétele átlagosan 30 százalékkal csökkentheti egy cég infrastruktúrájának karbon-lábnyomát a Microsoft megbízásából az Accenture és a WSP Environment & Energy által készített vizsgálat szerint. A felhő alapú megoldások elsősorban az energiafogyasztás racionalizálásában kínálnak zöld alternatívát a cégen belüli IT-részlegeknek. A kutatás száz-, ezer- és tízezer fős cégeknél vizsgálta a szerver- és hálózatműködtetés, illetve az adattárolás ökológiai lábnyomát. A kis cégeknél a legnagyobb, mintegy 90 százalékos az üzleti tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás csökkenése, ha felhő alapú megoldásokra térnek át.

A versenyképességet is növelhetné, ha a cégek képesek lennének helytől és időtől függetlenül, igény szerint folyamatosan hozzáférni az adataikhoz. A Symantec szakemberei szerint a tömeges váltáshoz generációváltásra lesz szükség. Azok a fiatalok, akik számára már a mobilvilág és az internet a mindennapi élet legtermészetesebb része, kevésbé idegenkednek majd attól, hogy a céges adatokat nem kézzelfogható közelségben tárolják. A felhővel szembeni ellenállás legfontosabb eleme az információ hiánya és az online biztonságból fakadó kockázatok. Frank Bunn, a Symantec senior cloud-termékmenedzsere szerint ahhoz, hogy a cégek magabiztosak legyenek a felhőben, az IT-szervezeteknek el kell jutniuk odáig, hogy az információ és az alkalmazások kezelése és láthatósága terén ugyanazt tudják nyújtani akár a felhőben, akár a saját infrastruktúrában.

A virtualizáció terjedéséhez hasonló forgatókönyvet valószínűsít a cloud-rendszerek terjedésében Farkas Péter, a Humansoft vezető rendszermérnöke. „Ha elég »kipróbáló« lesz, és a cégek tapasztalatokat tudnak cserélni egymás között, lassan el is fogják hinni a nagy gyártók termékein keresztül, hogy bízhatnak a technológiában" – mondja a szakember. Annak ellenére, hogy sokan fontolgatják, vannak szervezetek, amelyek még nem állnak készen a cloud computing szolgáltatásokra, leginkább a tapasztalatok hiánya miatt. Ezért a legtöbben, akik a bevezetés mellett döntenek, külső segítséget vesznek igénybe.

De hol vannak az adatok?

A felhő-számítástechnika működésének motorját jelentő szerverparkok a felhasználó számára láthatatlanok, de az internethasználat bővülésével folyamatosan nő az igény irántuk. Piacuk a Microsoft prognózisa szerint 2020-ra a mai 50 milliárd dollárról 78 milliárdra nő. A költséghatékonyság kényszere ma Magyarországon is egyre több céget vesz rá informatikai rendszereinek kiszervezésére. A szerverparkok piaca dinamikusan fejlődik, a következő években akár 30 százalékos is lehet a növekedés üteme, amelyben a kisebb cégek is jelentős szerepet játszhatnak.

A szerverparkok esetében – a fizikai biztonság garantálása mellett – az adatbiztonság megteremtése elsődleges cél, hiszen felmérések igazolják, hogy a többség ennek alapján választ szolgáltatót. Az új létesítményeket jellemzően úgy építették fel, hogy azok az extrém szélsőségeket leszámítva tűz-, víz- és földrengésbiztosak legyenek, és az objektumokba a repülőterek beléptetőrendszerét idéző metódussal lehet csak bejutni. Az adatbiztonságról a legszigorúbb szoftverek mellett általában éjjel-nappal elérhető operátorcsapat gondoskodik. A nagy volumen miatt a védelmi rendszer olcsóbban megteremthető, így ugyanolyan befektetéssel magasabb biztonsági szintet lehet elérni. Emellett a szolgáltatók képesek dinamikusan átcsoportosítani az erőforrásaikat az éppen szükséges területre, ami természetesen előny a szolgáltatást igénybe vevő számára.

A működési modell nemcsak a sokkal jobb kihasználtság révén takarít meg energiát, hanem azzal is, hogy centralizálja a vállalatoknál külön-külön működő szerverek és a szerverszobák berendezéseinek – klíma, szervergép – energiafelhasználását, ezáltal a működtetéshez szükséges elektromos áramot takarékos módon használja fel. Emellett kevesebb „vas" – hulladék – is keletkezik. Az eszközparkok és az azokat működtető szakemberek számának csökkenése ugyanakkor drámai mértékben növekvő adatforgalom mellett valósul meg, ami hatalmas energiafelhasználást jelent, még ha az máshol jelenik is meg. (A Facebook nemré a Greenpeace környezetvédő szervezet nyomására döntött úgy, hogy hatalmas szerverparkjait megújuló energiával üzemelteti.)