Nemcsak célzottan, véletlenül is érheti a céget kibertámadás

2018. március 30. péntek - 14:00 / Zubor Zalán
  •    

A DDoS (Distributed Denial of Service – elosztott szolgáltatásmegtagadással járó) támadást elszenvedett vállalkozások 27 százaléka úgy gondolja, hogy nem célzott támadás áldozata, hanem csupán ártatlan szemlélője volt az eseményeknek – derül ki a Kaspersky Lab kutatásából, amely több mint 5000 mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok részvételével készült összesen 29 országban. A szakértők szerint ez arra utal, hogy valamennyi vállalkozást érintik a kibertámadások, még azokat is, akik erre nem is számítanak. 

A DDoS-támadások folyamatos felbukkanása és aktivitása, valamint eredményessége – az adott vállalat működésének megállítása, bizalmas információkhoz való hozzáférés lehetősége vagy váltságdíj követelése – mind azt jelenti, hogy világszerte minden vállalat potenciális célpont. Ennek ellenére a szervezetek 28 százaléka nem használ speciális DDoS elleni védelmet, mert azt hiszik, ők nem lehetnek célpontok.

Tudja, mi az a DDoS? Valószínűleg kellene
Kevésbé tartják veszélyesnek a cégek a túlterheléses (DDoS) támadásokat a vírusoknál, de sokba kerülhet ez nekik. Egy DDOS támadás nemcsak komoly anyagi kárral, de hírnevük sérülésével is járhat a Kaspersky Lab és a B2B International kutatása szerint.

Sajnos ennek a hozzáállásnak nem sok realitása van. Az elmúlt év kibertámadásainak 44 százalék-át DDoS támadásként azonosították, míg ez az arány jóval kevesebb volt 2016-ban, a támadások csupán 25 százalék-át sorolták ide. Ez is azt bizonyítja, milyen nagy hatással bír egy DDoS roham egy vállalkozás mindennapjaira, és muszáj proaktívan gondoskodni a munkaállomások, munkafolyamatok védelméről.

Nemcsak a célzott támadásra kell felkészülni, hanem a váratlanra is. A vállalkozások majdnem negyede (23 százalék) véli úgy, hogy egy DDoS támadás mögött egy versenytárs állhat – főként kémkedés vagy ellehetetlenítés céljából. További 24 százalék úgy gondolja, hogy valószínűleg egy másik támadás elrejtése volt a cél és a DDoS ostrom csupán elterelés. Szintén 24 százalék arra gyanakszik, hogy a DDoS támadás célja kifejezetten a működési folyamatok zavarása, blokkolása.

„A vállalkozások nagy százaléka továbbra sem fordít kellő figyelmet a kibercsapdák elleni – köztük a DDoS támadások – védelemre, mivel úgy vélik, ők nem lehetnek áldozatok. Modern, digitális világunkban ez hanyagság, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai mást mutatnak. Az azonosított támadások azt jelzik, hogy egyetlen szervezet sem érezheti biztonságban magát a számítógépes bűnözők ellen hatékony védelem hiányában és felelősséget kell vállalniuk informatikai biztonságukért.” – mondta Alexey Kiselev, a Kaspersky Lab DDoS Védelem részlegének projektmenedzsere.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor