Kapj el, ha tudsz! A kártevők toplistája

2017. december 17. vasárnap - 18:05 / piacesprofit.hu
  •    

Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, amelyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit. 2017 novemberében a listát továbbra is egy adware alkalmazás vezeti, amelyet kéretlen hirdetések megjelenítésére terveztek.

 

Második helyen szereplő JS/Adware.Imali ugyanebben utazik, szintén reklámokat mutat, rosszindulatú kódja HTML oldalakba ágyazódik be észrevétlenül.

Harmadik lett a JS/Chromex.Submelius trójai, amely észrevétlenül rosszindulatú szoftverekkel ellátott weboldalakra irányítja át a gyanútlan felhasználó böngészőjét, és sok esetben hamis Chrome böngésző kiegészítőként is találkozhatunk vele.

Toplistánkon ötödik helyre tornázta fel magát az SBM/Exploit.DoublePulsar exploit. Az SBM/Exploit.DoublePulsar néven észlelhető kártékony kód képes megfertőzni azokat a sérülékeny rendszereket, amelyek a CVE-2017-0145 sebezhetőség elleni javítófoltot még nem futtatták le. Ez az a bizonyos sérülékenység, amelyet az NSA-től loptak el, és a későbbi tömeges WannaCryptor, illetve WannaCry zsarolóvírusos fertőzésekért felelős.

Ugyancsak a top 10-ben kapott helyet a LNK/Agent.CX trójai, amely egy olyan kártékony link hivatkozás, amelyik különféle rosszindulatú parancsokat fűz össze és futtat le. A keletkezett .lnk kiterjesztésű “%drive_name% (%drive_size%GB).lnk” elnevezésű fájlokkal igyekszik megtéveszteni a felhasználókat, akik cserélhető meghajtó tartalomként jóhiszeműen rákattintanak a valójában kártékony hivatkozásra.

A hatékony védekezéshez a naprakész vírusirtó mellett javasolt a Windows alatt az „Ismert fájltípusok elrejtése” beállítási lehetőséget is kikapcsolni.

Emlékek a múltból – Kapj el, ha tudsz!

Az ESET Radar Report e havi kiadása ezúttal az 1983. november 3-i dátumra utaló Antimalware Day napról szól. Sokaknak lehet emlékezetes Frederick Cohen neve az első számítógépes vírussal kapcsolatban. Cohen, a Dél-kaliforniai Egyetem számítógép-tudományi kar hallgatója az első dokumentált kísérletezést végezte el 1983-ban végezte egy Unix alapú VAX 11/750 gépen, a programkód alig nyolc óra alatt íródott. A kísérleti vírus aztán olyannyira jól sikerült, hogy egy rendszert átlagosan 30 perc alatt képes volt megfertőzni. Kutatásairól könyvet is írt, ebben részletesen kidolgozta a vírusok viselkedésének matematikai modelljét.

Bár időutazásunkban egy másik, jóval korábbról származó dátum is szerepelhetne, nevezetesen a PDP-10 mainframe gépeken futó, 1971-ben megjelenő Creeper “vírus”. A szintén kísérleti kód – melyet Bob Thomas nevével kapcsolnak össze – arra törekedett, hogy az akkori ARPANET hálózatban terjedjen gépről gépre. Kárt egyáltalán nem okozott a terjedésen kívül, csak látványosan kiírta a képernyőre, hogy: „I’m the creeper, catch me if you can!”.

Visszatérve Cohenékre, november 3-a azóta az Antimalware Day, azaz a vírusok elleni védekezés világnapja Dr. Fred Cohen és Prof. Len Adleman munkájának tiszteletére. Ez a nap a “számítógépes vírus” első használatának és a számítógépes vírusok elleni védelemnek és az ellenük irányuló folyamatos keresésnek a napja lett. A két számítógépes tudós 1983. november 3-án történelmet írva egy olyan koncepciót demonstrált, amelyet bármilyen csatlakoztatott rendszer megfertőzésére használhattak volna. Ezt a prototípust később Prof. Adleman nevezte el számítógépes vírusnak.

Ez a nap a rosszindulatú programok elleni küzdelem kezdetét is jelenti számunkra, amely ma már nemcsak számítógépes vírusokat, hanem mindenfajta számítógépes fenyegetéseket is tartalmaz. Mára már a 700 milliónál is több kártékony kód, vírus, féreg, és trójai ellenében egy folyamatosan zajló küzdelemben igyekszünk megóvni számítógépeink, hálózataink, internetes eszközeink, informatikai rendszereink biztonságát.

Támadnak az okosvasalók!
Az internetre csatlakoztatott eszközökkel alapvetően nagyon kényelmes és könnyű a mindennapi életünk. Vajon számítástechnikai szempontból milyen mértékben biztonságosak ezek a készülékek? 2015-ben a Kaspersky Lab kutatói úgy döntöttek, hogy részletesen megvizsgálják az IoT (Internet of Things) elleni valós kiberfenyegetéseket. Az eredmény aggasztó volt, ezért idén megismételték a kutatásokat. Véletlenszerűen kiválasztottak 8 darab IoT készüléket – köztük például okos vasalót, okos autót – és több mint a feléről kiderült, hogy könnyedén feltörhető.

Az okosórák, ha kémkednek
Az antivírus blog novemberi fontosabb blogposztjai között először arról írtunk, hogy 2017-es év első felében több adat került illetéktelen kezekbe, mint tavaly az egész esztendő (1.37 milliárd) alatt. Ez összességében tavaly 1.9 milliárd elveszett személyes adat volt.

Szóba került emellett a korábban ingyenes „Movie Maker” és a „Windows Movie Maker” programokkal kapcsolatos incidens is, amelyre az ESET biztonsági szakemberei figyeltek fel. A nagy keresőkben számos olyan találat szerepelt, amely nem a Microsoft letöltési helyére mutatott, és egy trójai program pénzt próbált zsarolni próbaverzió ürüggyel.

Sokszor írtunk már különféle biometrikus azonosítási módokról. Ezúttal indiai kutatók tanulmánya tett fel újszerű kérdéseket azzal, hogy vajon az okostelefon gyorsulásmérőjével lehetséges-e olyan egyedi jellemző mintát kimutatni egy gyaloglás, séta folyamán, amely felhasználói azonosításra lehetne alkalmas. Németországban adatvédelmi aggályok merültek fel a gyermek okosórákkal szemben, így ezek belföldi árusítását betiltották arra hivatkozva, hogy ezek kémkedésre alkalmas, tehát nemkívánatos eszközök.

Szó esett még arról is, hogy a népszerű Poloniex kriptovaluta tőzsde felhasználói váltak adatlopó alkalmazások célpontjaivá, ugyanis két hamis program is feltűnt a Google Play hivatalos áruházában. A kártevőket tartalmazó alkalmazásokat az ESET szakembereinek jelzése után eltávolították. (Forrás: Biztosítási Szemle)

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor