Egymillió dollárt kérnek számon az NHH-n

2009. március 26. csütörtök - 11:16 / Dzindzisz Sztefan
  •    

Hiába volt pályázat, hosszas előkészület, nem sikerült negyedik mobilszolgáltatót találni. Amíg a Nemzeti Hírközlési Hatóság szerint nem volt egy olyan pályázat sem, amely minden követelménynek megfelelt volna, addig a jelentkezők állítják: az ő tenderük bizony megállta volna a helyét.

Az Mtelekom minimális visszaesést vár 2009-ben
A Reuters-nek – a pályázat megszűnését követően – adott interjújában az Mtelekom vezérigazgatója, Christopher Mattheisen elmondta, hogy reményeik szerint a külföldi leányok kompenzálják majd a gyenge hazai piacot. A cég a pénzügyi válság ellenére sem tervezi az osztalék mértékének csökkentését és 1%-os bevételcsökkenéssel, valamint 1-2%-os EBITDA visszaeséssel számolnak 2009-ben. Néhány elemző véleménye szerint az árbevételre vonatkozó várakozások a gyenge hazai piac ismeretében túlzottan optimisták. "Az általunk megadott várakozásokat a jelenleg rendelkezésünkre álló konkrét információk ismeretében határoztuk meg. Mi is számoltunk a GDP visszaesésével, azonban az éves tervek elkészítésénél valamivel kisebb mértékűvel számoltunk, mint ami most tapasztalható" – mondta el a vezérigazgató.

A pályázat meghirdetésével az Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szándéka az volt, hogy olyan új, negyedik GSM/UMTS-típusú szolgáltató léphessen a magyar mobilpiacra, amely tovább élénkíti a versenyt, hozzájárul az árak csökkenéséhez és új szolgáltatások megjelenéséhez. „A tenderre végül négy cég (a Digi Kft., a DreamCom Távközlési Kft., az Invitel Távközlési Zrt. és a Mobinet Távközlési Projekt Kft.) jelentkezett, ám a pályázatok mindegyikében voltak olyan támadható pontok, amelyek az NHH szerint lehetetlenné tették a győztes kihirdetését" – közölte érdeklődésünkre Márton György, a hatóság szóvivője. Ilyen például, hogy az egyik leendő szolgáltató szerint a beruházása 15 éven belül biztosan nem térül meg, míg egy másik azt állította, hogy az egy főre jutó bevétele egyből nagyobb lesz a jelenlegieknél. Márpedig, ha valaki egy „fapados" szolgáltatást kíván elindítani, ez aligha elképzelhető – vélte a szóvivő.

Az NHH összegzése szerint a pályázat kiírása óta jelentősen romlott a hazai és nemzetközi gazdasági környezet és ez egyrészt kérdésessé tette a pályázatokban szereplő finanszírozási feltételeket és a megtérülésre vonatkozó elvárásokat, másrészt pedig azt eredményezte, hogy nem lehetett reális képet alkotni a pályázók által tett vállalások ( pl. beruházási és működési költség előrejelzések, árbevétel tervek) értékéről. „A döntés meghozatala előtt az NHH felvette a kapcsolatot a leendő szolgáltatókkal, számos pontra rákérdeztek, újabb adatokat kértek be, ám mivel teljesen újraíratni nem lehetett a tendert, ezért annak megszüntetése mellett döntöttek" – közölte a szóvivő. Mindezek ellenére az NHH továbbra is úgy véli szükség lenne a negyedik mobilszolgáltatóra: „hiába kaptunk már korábban is hideget-meleget az ötlet miatt, véleményünk szerint ez élénkítené a versenyt, amivel a fogyasztók is jól járnának" – mondta Márton György.

Azt, hogy a következő tendert mikor írják ki, még nem tudni. A pályázati kiírás szerint két évig biztos nem, de a szóvivő szerint „ez nem törvény, így akár változhat is", bár azt elismerte, hogy ám „ennek valószínűsége elég csekély". 2004-ben egyszer már felmerül a negyedik mobilszolgáltató behozása a piacra, ám akkor „érdeklődés hiánya miatt" elmaradt a pályázati kiírás. Sokat mondó, hogy akkor is úgy tervezték, hogy két éven belül írnak ki újra hasonló tendert, ám végül négy év lett belőle. Ennek magyarázata Márton szerint abban keresendő, hogy a pályázat kiírásánál számos feltételt kell figyelembe venni, így többek között azt, hogy indokolja-e a piaci szituáció az új szolgáltató megjelenését, milyen változások következnek be a mobilpiacon, van-e eladható frekvencia, vagy egyáltalán van-e érdeklődés.

A leendő szolgáltatók állítják: jó pályázatot adtak be

A Mobinet álláspontját az NHH határozat részletes indoklásának elemzését követően alakítjuk ki – közölte lapunk érdeklődésére Bodnár Zsigmond, a vállalat ügyvezetője. Hasonlóan szűkszavú volt Zsembery György, az Invitel értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese, aki azonban elmondta, hogy cége minden pályázatában leírt adatra és információra vonatkozóan vállalja a felelősséget, mivel „nem pusztán pályázati anyagot, hanem működtethető üzleti modellt készítettek."

„A pályázatban ismertetett adatok pontos üzleti tervezés eredményeképpen jöttek létre" – nyilatkozta a Piac és Profitnak Sárai Endre, a Digi Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte nem kétséges, hogy a pályázati folyamat elhúzódása együtt járt a válságjelenségek mélyülésével, azonban a Digi továbbra is úgy véli, hogy lehetett volna egyeztetni az NHH-val az ajánlat módosításra szoruló elemeit.

Sárai szerint bár a mobiltelefon-előfizetések száma már egy jó ideje nem nőnek nagy ütemben, van még hely a piacon: „a mobiltarifák még mindig nem elég alacsonyak egy bizonyos réteg számára, amely így nem előfizető". (Hasonlóan vélekedett a lapunknak korábban nyilatkozó Mobinet vezér.) A szakember szerint a mobiltelefon-piacon már jó ideje nincs meghatározó jellegű árverseny, márpedig egy új szolgáltató piacra lépése esetleg olcsóbb vagy a választékot előnyösen bővítő tarifákkal járna. Példaként említette, hogy a Digi Kft. hasonló stratégiával indította műholdas műsorterjesztő szolgáltatását, amely „a szolgáltatási árak csökkenéséhez és az előfizetői létszám jelentős mértékű növekedéséhez vezetett". Ezek után érthető, hogy a Digi Kft. nem örül a két éves „pihenőidőnek". A két év múlva kiírandó pályázaton azonban ismét indulnának.

Egymillió dolláros veszteség

A jelenlegi gazdasági válságban nem az a helyes út, hogy leállítják a beruházásokat, hanem sokkal inkább az, hogy ösztönözik azokat – közölte érdeklődésünkre Neuman Péter, a DreamCom ügyvezető igazgatója. Szerinte megalapozatlan volt az NHH döntése, hiszen a távközlési szektort „jóval kevésbé" fogja érinteni a válság, mint a más területeket (lásd keretes írásunkat). „A rizikót ráadásul a leendő szolgáltatók viselik, nem az állam. Ha úgy éreztük volna, hogy nem tartható a tender, akkor visszavonjuk azt". Azt sem érti a szakember, hogy a hatóság miért hivatkozik többek közt a forintárfolyam zuhanására, miközben az üzleti terv kialakításánál ezzel elvileg mindenkinek számolnia kellett. „Amennyiben nem így tett egy pályázó, az súlyos hibát követett el." – vélte a DreamCom vezér.

Abban is hibázott az NHH Neuman Péter szerint, hogy – bár neveket nem említve – részleteket közölt a pályázati anyagokból, amelyek még mindig üzleti titoknak számítanak. „A hatóság a tender leállításával ezen kívül mintegy egymillió dolláros kárt okozott a DreamComnak, hiszen hat hónapig fent kellett tartani egy csapatot, de pénzbe került a pályázati díj, az állandóan érkező új kérdések megválaszolása és a banki garancia is" – közölte a szakember. Éppen ezért a cég jogi útra terelné az ügyet, amit megfejelnének a jó hírnév megsértésével is, hiszen az NHH „kígyót-békát összehordott a DreamCom tulajdonosi szerkezetéről, amely, mivel az érintettek a tőzsdén is jelen vannak, komoly negatív hatással bír."

Azt sem érti Neuman Péter, hogy miért kell két évet várni az új pályázat kihirdetéséig. Szerinte ennek akkor lett volna jogi alapja, ha az NHH eredménytelenséget hirdet és nem – ahogy tette – leállítja a pályázatot. A DreamCom ügyvezetője közölte, hogy két év alatt jelentős változások következhetnek be, így jelenleg lehetetlen megjósolni, hogy indulnának-e az új tenderen.