Az euróválság legnagyobb kockázatai közé sorolja a közép- és kelet-európai országokban működő euróövezeti bankérdekeltségek finanszírozási forrásainak csökkenését a Fitch Ratings európai hitelminősítő befektetőknek összeállított 12 oldalas elemzése. A cég szakelemzői szerint a keleti leánybankok elviselnének ugyan bizonyos mértékű tulajdonosi finanszírozási csökkentést, ám ebben az esetben maguk is a hitelfolyósítások visszafogására kényszerülnének, ami hátrányosan hatna a térség gazdaságainak növekedési ütemére. A hitelminősítő szerint az elmúlt időszakban nőtt az euróövezeti bankokra nehezedő pénzügyi nyomás, ami kockázatot jelenthet a tekintetben, hogy e bankok kevésbé tudják támogatni érdekeltségeiket, és az euróövezeti járvány átterjedhet a kelet-közép-európai bankokra.
Megugrottak a törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusok díjai
Még a hitelminősítő által elsőrendű, „A plusz" adósbesorolásokkal ellátott közép-európai országok - például Csehország és Szlovákia - szuverén törlesztéskockázati biztosítási tranzakcióinak (CDS) árazása is megugrott az utóbbi hetekben, írja az elemzés. A cseh ötéves kormánykötvény CDS-középárfolyama például 150 bázispont, Szlovákia törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusainak díja pedig 250 bázispont környékére drágult a korábbi, egyaránt 70 bázispont körüli szintekről.
A „BBB mínusz" besorolású Magyarország CDS-árazása jóval meghaladja az 500 bázispontot. A magyar CDS-díjszabások a nyár elején még 250 bázispont környékén jártak, de november elején mértek 600 bázispont - 10 millió euró magyar államadósságra 600 ezer euró - feletti magyar CDS-árazásokat is a londoni piacon. A Fitch Ratings hétfői elemzése szerint ez a kockázati átárazási folyamat is jelzi, hogy a kelet-közép-európai gazdaságok mennyire ki vannak téve az euróövezeti adósságválság mélyülésének, tekintettel a valutaunióhoz fűződő szoros gazdasági-pénzügyi kapcsolataikra. (Elkészült az a tanulmány, amely az eurókötvények kibocsátásának lehetséges forgatókönyveit tartalmazza. A pillanatnyilag leginkább célravezető megoldásról még meg kell győzni Németországot is.)
Olasz és görög bankok a régióban
Az euróövezeti periféria bankjainak tulajdonosi aránya Horvátországban a legmagasabb a hitelminősítő kimutatása szerint: a horvát bankrendszer 48 százalékát olasz bankok birtokolják. A bolgár bankrendszer 25 százaléka görög, 15 százaléka olasz bankok kezén van, Romániában pedig összesen 23 százalékos a görög és az olasz anyabankok tulajdonosi aránya.
Magyarországon az olasz bankok tulajdonosi hányada 14 százalék a Fitch Ratings hétfői elemzése szerint. A hitelminősítő kiemeli, hogy Olaszország az egyetlen perifériális eurótagállam, amelynek bankjai tulajdonosként jelen vannak a magyar bankrendszerben. A közép-európai hármak közül Lengyelországban a legmagasabb az európeriféria banktulajdonosi jelenléte, 23 százalék a lengyel bankszektor összesített mérlegfőösszegére számítva. Csehországban viszont „elenyésző" ez a jelenlét: mindössze egy olasz bank van a cseh piacon - áll az elemzésében. (Kifelé is van út az eurózónából?)
A térségi bankrendszerek annak ellenére ki vannak téve az euróövezeti adósságválság esetleges eszkalálódásának, hogy a kelet-közép-európai bankok, még a délkelet-európai országok görög tulajdonban lévő leánybankjai sem tartanak portfolióikban jelentős mennyiségű görög államadósságot. A központi eurógazdaságok növekedésének markáns lassulása ugyanis hatással lenne a régió gazdasági aktivitására, ami tovább növelné a nem teljesítő helyi banki kinnlevőségek „máris magas" arányát.
Rendszerszintű válságveszély
A legnagyobb kockázat azonban a nyugat-európai anyabankoktól érkező finanszírozás csökkenése, amely az euróövezeti válság további mélyülése esetén a közép-kelet-európai térségre hárulhat. Ha a nyugat-európai bankok „a még kontrollálhatónál nagyobb ütemben" elkezdik visszavonni térségi érdekeltségeik finanszírozását, akkor annak megakadályozására, hogy a Nyugat-Európában jelentkező pénzügyi stresszhelyzet Kelet-Európában rendszerszintű válságot okozzon, egy újabb Bécsi Kezdeményezésre lenne szükség - áll a hitelminősítő hétfői londoni elemzésében. A Bécsi Kezdeményezés keretében - amelynek kialakításában a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) és Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kulcsszerepe volt - a Lehman Brothers amerikai bankház három évvel ezelőtti csődjét követő pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására.
A növekvő finanszírozási költségek és a feszesebbé váló tőkemegfelelési követelmények is erősítik annak kockázatát, hogy a nyugat-európai bankok nem tudják majd szükség esetén finanszírozni közép-kelet-európai érdekeltségeiket, és növekszik annak a rizikója is, hogy a nyugati tulajdonos bankok ebben a helyzetben esetleg megpróbálják eladni keleti leánybankjaikat.
