Tönkreteszi a középosztályt az egyenlőtlenség

2016. szeptember 18. vasárnap - 12:01 / piacesprofit.hu
  •    

Szegény embert az ág is húzza. Meg a nagyvállalatok praktikái. A multik dominanciáját jócskán megsínyli a középosztály életszínvonala az USA-ban. Az elnökválasztási kampányban viszont a két jelölt nem szentel elég teret e probléma megoldásának.

Kép:Pixabay

Kép:Pixabay

A gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, a szegények pedig egyre szegényebbek, mert a múltból felhalmozott vagyon gyorsabban növekszik, mint mások bérből megkeresett jövedelme, így egyre nagyobb lesz az egyenlőtlenség azok között, akiknek vagyonuk van, és azok között, akik a havi keresetükből élnek. A vállalatok potentátjai szeretik azt hangsúlyozni, hogy a “jövedelmi egyenlőtlenség már nem jelentős probléma” vagy hogy a “középosztálybeli amerikainak nagyobb a vásárlóereje, mint eddig valaha,” de a valóság ezzel szemben még a világ “legpompásabb” nemzetgazdaságában is másképp fest. Paul Buchheit a Salon.comon a következő ezeket sorolta fel a középosztály pozícióit aláásó tényezőkként:

1. Monopóliumok: áremelések, elbocsátások

A nagy vállalatfúziók csökkentik a versenyt, kevesebb nagy játékos küzd a vásárló kegyeiért. Az “oligopóliumok” már behálózták a bankszektort, a gyógyszeripart és az egészségipart, valamint a légiközlekedést és a mobilkommunikációt.

Bár a multik szeretik hangoztatni, hogy a fúziók olyan szinergiákat hoznak létre az újonnan egyesült vállalatokban, melyek révén csökkenteni tudják a költségeiket és egyúttal a termékeik, szolgáltatásaik árait is, a Northeastern University kutatása azt mutatta ki, hogy éppenséggel átlagosan 75 %-os áremelkedéshez vezetnek a cégegyesülések. Ki jár jól a fúziókkal? A részvényes. (Aki tipikusan nem középosztálybeli figura.) Mert a részvényeket ilyenkor visszavásárolják a cégek jó áron. A fúziók másik következménye a “racionalizálás”, vagyis pontosan a szinergiák miatt az átfedések leépítése, a fölös munkaerő kirúgása.

Aki profitál az internetből, – és aki nem
A közgazdászok, mérnökök és a társadalomkutatók forradalmi változásokat várnak az internet terjedésétől: tudásalapú gazdaságot, információkon alapuló társadalmat, automatizált ipari termelést, egymással kommunikáló háztartási gépeket. Csakhogy a Világbank legfrissebb jelentése szerint a világháló nem oldja meg varázsütésre a problémákat, hanem éppen ellenkezőleg, új egyenlőtlenségeket is teremt.

2. A bankrendszer díjai: többe kerül, mint a hadsereg

A Roosevelt Institute elemzése szerint a pénzügyi rendszer 1990 és 2023 között összesen 22 700 milliárd dollárnyi díjat szed be klienseitől, vagyis évi 660 milliárd dollárt. Ez több mint az amerikai hadsereg éves költségvetése. És háztartásokra lebontva 5000 dollárt jelent egy amerikai családnak. (Tegyük hozzá, ez a lebontás sarkít, mivel a jutalékok és díjak nagyobb részét a dúsgazdagok fizetik arányosan nagyobb befektetéseik és tranzakcióik után.) A bankok régebben tőkéjük nagy részét céges befektetésekre fordították, most ez az arány már csak 15 százaléka a teljes befektetéseknek az Egyesült Államokban.

3. Egészségügy: a gazdagokat szolgálja ki

A Health Affairs egy új tanulmánya arról tanúskodik, hogy 2004 óta az egészségügy egyre inkább a gazdag polgárokat szolgálja ki. Mert megugrott a kezelések költsége.
Ennyibe kerül egyes vezető betegségek gyógyítása Amerikában:

  • Rák: max. 183 000 dollár/év (50,42 millió forint)
  • Hepatitis C: max. 95 000 dollár/év (26,17 millió forint)
  • Multiplex sclerosis: max. 74 000 dollár/év (20,39 millió forint)
  • Reuma: max. 42 000 dollár/év (11,57 millió forint)

Előfordul, hogy a nagy egészségbiztosítók a gyógyszerek árának hatszázszorosát(!) számlázzák ki (a Sovaldi hepatitisgyógyszer például Egyiptomban 10 dollárba kerül, az USA-ban 1000 dollárba). Bár biztosítottak, a Medicare-kliensek többsége évente még így is 7000 dollárt fizet kezeléseire, gyógyszereire a saját zsebéből.

Így lesznek még gazdagabbak a gazdagok
A vagyoni egyenlőtlenség kérdését sokáig a jövedelmek felől vizsgálták. Pedig a munkavégzés nélküli vagyongyarapítás sokkal nagyobb hatású jelenség.

4. Vállalatok kontra Amerika

Bill Clinton óta laza a cégek adóztatása, a jelenlegi republikánus jelölt, Donald Trump pedig további adókedvezményeket adna a nekik, ha megválasztják: 15 %-ra vinné le a tárasági adót, mely így is folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedekben. A Pfizer vezérigazgatója nyilvánosan is panaszkodott, hogy a gyógyszeripari óriás amerikai adóival mintha “megkötnék az egyik kezünket”, s így kellene verekedniük. Ugyanakkor Buchheit azt állítja, hogy a Pfizer tavaly minimális adót fizetett az USA-ban, dacára annak, hogy 9 milliárd dolláros profitot realizált. A multik többsége az adóoptimalizálás jegyében offshore adóparadicsomokon áramoltatja át a profitot, vagy ott bejegyzett leányvállalatokban parkoltatja a szabadalmait.

5. Szegénysorba adóztatott középosztály

Az emberek többsége egyetértene azzal, hogy a középosztálybeli, havi fizetésükből eleve nehézkesen kijövő polgárokat nem adóztassák nyomorba adóztatni. Mégis pont ez történik, tömeges méretekben.

7,5 millió gyermektelen amerikai állampolgár csúszik évről-évre egyre mélyebben a szegénységbe, mert a szövetségi törvények értelmében jobb adózási sávba esnek a szűkölködő gyerekes családok.

A három gyerekkel rendelkező családok 6269 dolláros adókedvezményt kapnak, vagyis ha keveset keresnek, tulajdonképpen nem kell semmit adózniuk a jövedelmük után. A körülbelül ugyanannyit kereső gyerektelen polgároknak viszont csak 506 dollár az adókedvezmény. Nekik tehát jócskán kell adózniuk a szerény jövedelmük után, vagyis kevesebbet visznek haza.

Egyre kevesebb ember kezében egyre nagyobb vagyon
Egyre nagyobbra nyílik a jövedelmi olló: a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek az elmúlt években – derül ki egy friss kutatásból. A világ 62 leggazdagabb embere annyi vagyont birtokol, mint az emberiség fele.