Földünk öntisztító, regeneráló kapacitásának a határait feszegetjük. A társadalmi problémák is összefüggenek az üzleti szféra működésével. Nincsenek már házon kívül lévő externáliák: érvényesül a bumeránghatás, minden visszaüt. Új üzleti gondolkodásra van szükség, mely a saját üzleti döntések következményeként ismeri el a válságjelenségeket, és orvosolni tudja azokat.

A Policy Agenda a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízása alapján 2016-ban és 2017-ben is közzétette azt az összeget, amely véleményük szerint 2017-ben fedte a létminimum értékét.

A lakosság boldogsága éppúgy mércéje lehet egy társadalom, sőt egy kormány sikerének is, mint a GDP. Az ENSZ, az OECD és Anglia már vizsgálja a polgárok boldogságérzetét. Az emberek egyre inkább rájönnek, hogy a materializmus, az anyagi javak mindenekelőtti fontossága önmagában zsákutca, ha nem társul hozzá valamiféle küldetéstudat, önkiteljesítés, kiegyensúlyozott magánélet és elégedettségérzet.

A vidéki nők kevesebbet keresnek, szűkebbek a gazdasági lehetőségeik, és mindezek következményeként, nagyobb az esélyük a társadalmi lecsúszásra. Ezért meg kell ragadniuk minden lehetőséget a tanulásra és nem szabad megijedniük az aktív társadalmi szerepvállalástól. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Európai és közép-ázsiai regionális képviselő helyettese a vidéki nők helyzetéről beszélt a Budapesten élő Cristina Amaral.

Szegény embert az ág is húzza. Meg a nagyvállalatok praktikái. A multik dominanciáját jócskán megsínyli a középosztály életszínvonala az USA-ban. Az elnökválasztási kampányban viszont a két jelölt nem szentel elég teret e probléma megoldásának.

Az internet globális elterjedése a világ népességének hét százalékát, azaz félmilliárd embert emelhetne ki az abszolút szegénységből, és 6,7 billió dollárral növelhetné a világgazdaság teljesítményét - olvasható egy most megjelent kutatásban.

Az egyenlőtlenségek utóbbi években tapasztalt növekedése azt eredményezte, hogy zsugorodott a középosztály Európában – ez derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Európai Bizottság közös tanulmányából. Különösen a nőket érinti hátrányosan ez a folyamat.