A harmadik negyedévben újra csökkent a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének, s vele együtt a Vásárlási Hajlandóság és a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke is. Minden második honfitársunk a munkanélküliek számának növekedésére, valamint a fogyasztói árak emelkedésére számít az elkövetkező egy évben.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
A Komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) értéke – az idei második negyedévhez képest – 6 pontnyit csökkent és 2012 szeptemberében 126,8 ponton áll. Az index értéke nagyjából a 2012 márciusi szintnek felel meg, amikor is 125,3 pontot ért el.
A három index egymáshoz viszonyított alakulása, 2009. szeptember – 2012. szeptember - Forrás: Fogyasztói Bizalom Index, GfK Hungária
A Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) értéke is csökkent – bár enyhén – mindössze 1 ponttal 2012 szeptemberében és jelenleg 109,8 ponton áll.
Bajban a boltok – Fogynak a vásárlók
Júliusban folytatódott a kiskereskedelem visszaesése: az előző hónaphoz képest 0,4, az előző évhez viszonyítva 2,6 százalékkal csökkent a forgalom. Az értékesítés a 2003-as szintre süllyedt. Buktak az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, az üzemanyagtöltő állomások, valamint a bútor- és műszakicikk-üzletek. A „nyerő oldalon” a csomagküldő és internetes kiskereskedelem állt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2012 szeptemberében hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: a lakosság közel fele (49 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, és ez az arány a megelőző három hónapban 50 százalék volt.
Lényegében az inflációs várakozások sem változtak számottevően az előző negyedévhez képest, hiszen a lakosság túlnyomó része – a júniusi 87 százalékkal szemben most 93 százaléka – továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók most átlagosan 11 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások terén is nagyarányú a pesszimizmus: továbbra is tízből hatan (64 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, azaz reáljövedelmük csökkenését prognosztizálják.
Budapesten keresik a legtöbbet a munkavállalók
Budapesten volt a legmagasabb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete tavaly mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúak körében. A fizikai foglalkozásúak a fővárosban havi nettó 109.984 forintot vihettek haza, míg a megyékben dolgozó fizikaiak országos átlaga 96.647 forintot ért el. A szellemi munkakörökben dolgozók is Budapesten kerestek a legjobban 2011-ben: havi nettó 217.760 forintot kaptak, szemben a megyékben elért havi átlagos 155.396 forinttal.
A hitelfelvételi kedv sem nőtt júniushoz képest: a lakosság 27 százaléka gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. Tízből heten (69 százalék) pedig úgy nyilatkozott, hogy soha nem venne fel hitelt. Az alacsony hitelfelvételi kedv háttérében az áll, hogy tíz lakosból négyen (42 százaléka) a hitelkamatok növekedésére, míg további 29 százalék azok változatlanságát várja a következő 12 hónapban.
A megtakarításokkal kapcsolatban a válaszadók 38 százaléka bizonytalan ama kérdés eldöntésében, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra, míg 21 százalék szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Tovább csökkent azok aránya, akik egy lakásvásárláshoz megfelelőnek ítélik a körülményeket, azaz minden második honfitársunk (51 százalék) venne mostanában lakást. A lakosságnak mindössze 39 százaléka (szemben az előző negyedévben mért 52 százalékkal) tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakása eladására viszont mindössze 8 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi időpontot.
Teljes (köz)foglalkoztatás?
Matolcsy György emelte a tétet, 1,5 millió munkahelyet és teljes foglalkoztatás céloz meg. Egyelőre leginkább a közfoglalkoztatás növelése látható lépés efelé, amely azonban inkább csak a statisztikákat javítja, semmint a valós gazdasági helyzetet. A munkahelyvédelmi terv lenne a megoldás? A kormány célja, hogy 2020-ig több mint 5 millió adózó munkahely legyen Magyarországon – mondta éves meghallgatásán az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában a nemzetgazdasági miniszter hétfőn. Matolcsy György kiemelte: a cél, hogy 2020-ig 1-1,5 millió új munkahely jöjjön létre az országban. Jövőre a kormány azt szeretné, ha legalább 300-400 ezer között legyen a közmunkaprogramban foglalkoztatottak száma, és ez a szám évről évre emelkedjen.
