Rosszul áfázzuk a lízinget?

2018. május 07. hétfő - 12:00 / piacesprofit.hu
  •    

Azok után, hogy nemrég az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentősen újraértelmezte a zárt végű pénzügyi lízing fogalmát, egy friss főtanácsnoki vélemény újabb „áfabombát” dobott az eddigi gyakorlatra.

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint ellentétes az uniós áfaszabályokkal az, ha a lízingdíjat egy áfás tőkerészre és egy áfamentes kamatrészre bontják meg. Szerinte ugyanis az ilyen megbontás mesterséges, és ehelyett a teljes lízingdíjat áfakötelessé kellene tenni. A főtanácsnok véleménye nem köti az unió Bíróságát, ugyanakkor a brit gyakorlat nyomán kifejtett véleménye mégis elég meggyőző ahhoz, hogy azt komolyan vegyük, és figyeljünk a Bíróság ugyanezen ügyben meghozandó ítéletére.

Mi a magyar gyakorlat?

Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje szerint a pénzügyi lízing kezelésének magyarországi gyakorlatát egy 2008-as adóhatósági tájékoztató határozza meg. E szerint a pénzügyi lízing egy olyan összetett ügylet, ami értékesítési és hitelezési elemet is tartalmaz. Az adóhatósági tájékoztató alapján a piac az ilyen ügyleteket rendszerint megbontja egy áfás értékesítési és egy áfamentes „hitelezési” ügyletre.

Adózás: a „kreatív” megoldások csak papíron működnek
A magánvagyon védelmére, a családi vagyon szétforgácsolódásának megakadályozására, illetve generációk közötti átadására is jó eszköz lehet a pár éve már Magyarországon is elérhető bizalmi vagyonkezelés. A Deloitte Private szakértői szerint azonban érdemes óvatosnak lenni az adóelőnyökkel kecsegtető konstrukciókkal kapcsolatban. A „kreatív” megoldások sokszor csak papíron működnek, ellenben az adóhatóság figyelmét is felkelthetik.

Mi várható ezután?

Abban az esetben, ha az unió Bírósága is magáévá tenné a főtanácsnok véleményét, akkor annak két fontos következménye lenne. Egyrészről a lízingdíj egésze áfakötelessé válna. Ez gazdálkodók között várhatóan nem járna tényleges költségnövekedéssel, hiszen a lízingbe vevő jellemzően levonásba tudja helyezni az áfát. Amikor viszont a lízingbe vevő magánszemély, az áfa kiterjesztése a finanszírozási részre várhatóan meg fogja növelni a lízingdíjat.

Az érem másik oldala ugyanakkor az, hogy a főtanácsnok véleményének elfogadása esetén a lízingcégek már teljes egészében áfalevonásra jogosító tevékenységet végeznének, ezért praktikusan a teljes input áfájukat levonásba helyezhetnék. Ez a számukra megtakarítást jelentene.

A fentiek alapján tehát érdemes szoros figyelemmel kísérni ennek az ügynek az alakulását, és különösen a lízingcégek részéről érdemes már előre felkészülni arra az eshetőségre, ha végül az unió Bírósága is magáévá tenné főtanácsnokának a véleményét.

Mit mond pontosan a főtanácsnok?

A főtanácsnok arra az uniós gyakorlatra alapozza a véleményét, mely szerint nem lehet mesterségesen elemeire bontani ügyleteket pusztán amiatt, mert azok díjazása a számlán vagy a felek megállapodásában elkülönülten szerepel. Márpedig egy lízingügylet esetén – így a főtanácsnok – a lízingbe vevő célja nem az, hogy ő egyfelől hitelt vegyen fel, másfelől a lízingelt tárgyat megszerezze. Kizárólag a termék használata és megszerzése a célja mindazon egyéb szolgáltatásokkal egyetemben, amelyek egy pénzügyi lízinggel szokásosan együtt járnak. Erre tekintettel pedig a főtanácsnok szerint mesterséges az a megbontás, amit mind Magyarországon, mind például az Egyesült Királyságban alkalmaznak, ahol tehát a lízingdíjat egy áfás tőkerészre és egy áfamentes kamatrészre bontják.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor