Orbán-beszéd az Európai Parlamentben

2012. január 18. szerda - 21:26 / PP/MTI
  •    

A vita nem Magyarország ellen, hanem Magyarországgal, Magyarországért folyik, hangsúlyozta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ma Strasbourgban az Európai Parlamentben a magyarországi folyamatokról folyó vitában. A felszólaló Orbán Viktor szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben. A magyar miniszterelnök kijelentette: az Európai Bizottság által jogilag kifogásolt szakaszok közül egy sem érinti az áprilisban elfogadott alaptörvényt. A vitában a bizottsági eljáráson túlmutató kérdések is felmerültek, a szocialista frakciót vezető osztrák politikus azt hangsúlyozta: nemcsak egyes törvényeket kifogásolnak, hanem a mögöttük álló szellemiséget is.

kk
Orbán Viktor az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az Európai Unió minden tagállamának tiszteletben kell tartania az uniós szerződéseket és szabályokat, ez minden más tagország érdeke is – hangoztatta Nicolai Halby Wammen dán európai ügyi miniszter Strasbourgban a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekre reagálva az Európai Parlamentben (EP) szerdán tartott plenáris vitában. Első felszólalóként megerősítette, hogy Dánia mint az EU jelenleg soros elnöke teljes mértékben támogatja az Európai Bizottságot a jogszabályok magyarországi betartatásában. Reményét fejezte ki, hogy a magyar miniszterelnök José Manuel Durão Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez frissen intézett levele, valamint a mostani EP-vita „azzal az eredménnyel jár, hogy a helyzet megoldódik".

Barroso: a bizottság által felvetett ügyeken túlmutató kérdésekről is szó van

kk
Jose Manuel Barroso
Fotó: MTI

Barroso hangsúlyozta: a vita nem Magyarország ellen, hanem Magyarországgal, Magyarországért folyik. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője – emlékeztetve arra, hogy az általa vezetett testület az előző napon konkrét kifogásokat fogalmazott meg a közelmúltban hozott magyar törvények miatt, és három kérdésben kötelezettségszegési eljárást indított – leszögezte: azt akarják, a gyanú leghalványabb árnyéka se lengje körül azt, hogy Magyarországon maradéktalanul érvényesülnek az unió jogi előírásai. Kijelentette: a jegybanki függetlenség kérdésével még az előtt foglalkozni kell, hogy megkezdődnének Magyarországgal a tárgyalások az igényelt pénzügyi támogatásról. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kontinens gyakorlatilag összes országát tömörítő Európa Tanács szintén foglalkozik a magyar jogalkotás kérdéseivel.

Barroso: „Csak a jogállamiságra, demokratikus elvekre és alapvető szabadságjogokra alapozott szilárd jogi környezetben lehet elnyerni és megőrizni
a polgárok,  a partnerek és
a befektetők bizalmát.
A gazdasági válság idején
ez életbevágóbb,
mint valaha.”

Barroso szerint „ebben a nagyon érzékeny ügyben egyértelműnek kell lenni az értékeket illetően, szilárdnak az elvekben, tisztességesnek a módszerekben, és érzékkel kell folytatni a kommunikációt". A központi banki függetlenség, a bírói tevékenység felső korhatára, valamint az adatvédelmi hatósági függetlenség témájában indított uniós eljárás annak az erőfeszítésnek a része, amely arra irányul, hogy a tagállamok tartsák tiszteletben az uniós jog „betűjét, és ami szintén fontos, szellemét".

„Nem fogunk habozni, hogy további lépéseket tegyünk, ha azt szükségesnek találjuk azoknak a válaszoknak a fényében, amelyeket a magyar hatóságoktól kapunk" – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Kitért arra, hogy a nap folyamán levelet kapott Orbán Viktortól, aki jelezte neki arra irányuló szándékát, hogy módosítsák az érintett jogszabályokat, és együttműködjenek az uniós végrehajtó testülettel az elkövetkező napokban annak érdekében, hogy a fölvetett ügyekben megtalálják a jogi megoldást.

Orbán levele Barrosónak
José Manuel Durão Barroso a most kezdődött dán elnökségről Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnökkel és Martin Schulz európai parlamenti elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: Orbán Viktor szerdán levélben jelezte, kész arra, hogy együttműködve megoldásokat találjanak az európai uniós végrehajtó testület által kedden bejelentett kötelezettségszegési eljárásokban felvetett problémákra. Barroso megerősítette, hogy az Európai Bizottság következetes és szigorú akar maradni annak biztosításában, hogy valamennyi EU-tagállam teljes mértékben betartsa az uniós joganyagban szereplő előírásokat, s azt mondta, hogy a problémák jogi vetületét tekintve a bizottság objektív, a jogszabályokhoz teljes mértékben ragaszkodó véleményt igyekezett képviselni. Egyetértett azzal, hogy párhuzamosan politikai oldalról is meg kell vitatni a problémákat, s szerinte a szerdai EP-vita ennek adott keretet. Barroso fontosnak mondta, hogy ezeket a problémákat az EU-tagállamok egymás között is megvitassák. Az Orbán-levél tartalmáról
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerdán Strasbourgban magyar újságíróknak elmondta: a miniszterelnök ismét leszögezte, hogy a magyar kabinet rugalmas és nyitott azokra a konzultációkra, amelyek szükségesek a bizottsággal a kedden nyilvánosságra hozott döntés alapján. Orbán Viktor a javaslatok alapján úgy látja, hogy a felvetett pontok döntő többségében nagyon gyors megállapodásra jutnak majd, és nyugvópontra jut az ügy. A miniszterelnök egyúttal köszönetet mondott Barrosónak, hogy jogi mederben zajlott az ügyek megvitatása a bizottságban. Szijjártó egyúttal emlékeztetett, hogy január 24-én Orbán Viktor Brüsszelbe utazik, ahol személyesen is konzultál Barrosóval. Mellette találkozik majd Herman Van Rompuyjal, az Európai Tanács elnökével, Martin Schulzcal, az Európai Parlament kedden megválasztott új, szocialista párti elnökével, valamint Wilfried Martensszel, az Európai Néppárt elnökével.

Barroso kitért arra, hogy az Európai Bizottság által felvetett ügyeken túlmutató kérdésekről is szó van, amelyekkel szintén foglalkozni kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kontinens gyakorlatilag összes országát tömörítő, a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) szintén foglalkozik a magyar jogalkotás különböző kérdéseivel. „Az Európa Tanács Velencei Bizottsága fontos szerepet játszhat ebből a szempontból" – vélekedett, utalva az ET égisze alatt működő független jogi szakértői testületre, amely korábban véleményt mondott az alaptörvényről is. Közölte: ő és Viviane Reding, a brüsszeli bizottság igazságügyi alelnöke már beszélt erről Thorbjorn Jagland ET-főtitkárral, aki teljes támogatásáról biztosította a bizottság hozzáállását. „Tény, hogy a jogi aspektusokon túl bizonyos aggályok fogalmazódtak meg a magyarországi demokrácia minőségével, politikai kultúrájával, továbbá a kormány és az ellenzék közötti, valamint az állam és a civil társadalom közötti viszonnyal kapcsolatban" – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Megfogalmazása szerint erőteljesen felszólította a magyar hatóságokat, hogy „tartsák tiszteletben a demokrácia és a szabadság elveit, és azokat ne csupán a normákban, hanem a gyakorlatban, valamint az ország politikai és társadalmi életében is érvényesítsék". Barroso felhívta a figyelmet arra, hogy Neelie Kroes bizottsági alelnök levélben fejezte ki aggályait a médiaszabadság és médiapluralizmus magyarországi helyzetét illetően. „Csak a jogállamiságra, demokratikus elvekre és alapvető szabadságjogokra alapozott szilárd jogi környezetben lehet elnyerni és megőrizni a polgárok, a partnerek és a befektetők bizalmát. A gazdasági válság idején ez életbevágóbb, mint valaha" – hangsúlyozta José Manuel Barroso.

Orbán: „Mindent átszerveztünk, ami Magyarországon államadósságot termelt"

kk
Orbán beszéde
Fotó: MTI

A vitában felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, aki így kezdte strasbourgi beszédét: „Nem lep meg az a felfokozott érdeklődés, amely körülveszi Magyarországot. Nálunk átfogó, mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben." A miniszterelnök azt mondta: a megújítás indokolt és sürgető volt, ugyanis 2010-ben Magyarországot a gazdasági összeomlás fenyegette. Orbán szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben, amelyre büszkék, és bár bőven vannak még komoly gazdasági nehézségek, Magyarországon most először a költségvetés az európai normák szerinti stabil büdzsének tekinthető. A törvényalkotási munkára kitérve elmondta: tavaly megszületett az új alkotmány és 25 sarkalatos törvény, majd a strukturális reformokkal folytatta, megemlítve a kormányzati, az önkormányzati, a közigazgatási, az igazságszolgáltatási, az oktatási, az adó- és közteher-viselési, a nyugdíj-, valamint a szociális ellátás rendszerének, továbbá az egészségügyi ellátás átszervezését. „Mindent átszerveztünk, ami Magyarországon államadósságot termelt" – mondta a miniszterelnök.

Szabadságjogi szakbizottság
Az Európai Parlament kedden megválasztott új elnöke, Martin Schulz újságírók előtt kijelentette: helyes volt, hogy a vitát az EP-ben rendezték meg, de az nem elég, hogy meghallgatták Orbán Viktort, meg kell hallgatni az ellenzék és a civil társadalom képviselőit is. Utalt arra, hogy ezzel az EP szabadságjogi szakbizottsága foglalkozik.

Rámutatott ugyanakkor, hogy mindez érdeksérelemmel – közte a lobbi- és üzleti érdekek megsértésével – is járt, példaként a bank- és a válságadót említette. Az új alaptörvényre rátérve Orbán Viktor emlékeztetett: „az 1949-es kommunista alkotmány helyett – utolsóként a volt megszállt országok közül – új alkotmányt hoztunk létre". Leszögezte: Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt, támaszkodtak a tagállamok bevált gyakorlataira és az EU alapdokumentumaira is. Ilyen mértékű és tempójú átalakítás mellett azonban természetesnek tekinti, ha vitás kérdések is felmerülnek.

A José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének küldött levelére emlékeztetve elmondta: a bizottság által felvetett problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvosolhatók. Jövő heti brüsszeli találkozójuktól pedig gyors eredményeket remél – tette hozzá a kormányfő. Szavait azzal zárta, hogy az Európai Bizottság által a magyar kabinetnek elküldött, jogilag kifogásolt szakaszok közül egy sem érinti az áprilisban elfogadott új magyar alkotmányt. Az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések közül ért kettőt kifogás a bizottság részéről, és ennek orvoslására – mint mondta – rendelkezésre áll. Azonban „ez idáig a magyar alkotmány egyetlen szakaszát sem vonta senki semmilyen természetű jogi kétely alá. Meggyőződésem szerint ez jól is van így" – húzta alá a miniszterelnök.

Reakciók
A bizottság által kedden bejelentett kötelezettségszegési eljárásokban érintett kérdéseken túlmutató, éles bírálatok is érték a kormányt a magyarországi politikai fejleményekről szerdán tartott strasbourgi európai parlamenti vitában. Nemcsak egyes törvényeket kifogásolnak, hanem a mögöttük álló szellemiséget is, mondta a szocialista frakciót vezető osztrák Hannes Swoboda. A liberális csoportot vezető Guy Verhofstadt nemzetközi hatóságok és szervezetek hivatalos dokumentumaira hivatkozva olyan listát mutatott fel, amely összesen mintegy 30 aggályos területet tartalmazott a magyar jogszabályokkal kapcsolatban. A Fidesz-t és KDNP-t is tagjai között tudó néppárti csoportot irányító Joseph Daul ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a kormány nehéz helyzetben vette át az országot, és ennek ellenére „elsöprő sikereket ért el”. Meggyőződésének mondta, hogy Orbán Viktor bizonyítja majd: tiszteletben tartja a demokratikus elveket és értékeket.