Orbán: Magyarországnak nincs szüksége pénzre

Amiben a magyar kormány, valamint a hazai és külföldi elemzők biztos, hogy egyetértenek: több mint egy év elteltével sem tudni azt, lesz-e hitelmegállapodása Magyarországnak az IMF-fel és az EU-val. Varga Mihály főtárgyaló szerint akár eredménynek is tekinthető, ha nem lesz megállapodás, Orbán Viktor miniszterelnök pedig egyenesen arról beszélt szokásos pénteki rádióinterjújában – kiemelve a lakosság állampapír-vásárlási hajlandóságát –, hogy az országnak nincs szüksége pénzre, mert finanszírozható. Varga szerint a befektetőknek elég garancia kell legyen „a magyar állam, amely több mint ezer éve működik”.

A legjobb úton vagyunk a felé, hogy a jövőben a hiteltárgyalások szándékos elhúzásának stratégiáját ne török, hanem magyar kártyaként emlegessék majd az elemzők. Mindenesetre a magyar kormány igen leleményes a téren, miként mutasson tárgyalási készséget és legyen egyszersmind elutasító. E hét kedden Varga Mihály, az IMF/EU-hitelmegállapodásért felelős tárca nélküli miniszter egy budapesti konferencián például azt mondta: lehet, hogy az az eredmény, ha nincs megállapodás.

Nem mindenáron

A magyar tárgyalódelegáció vezetője szerint az, hogy születik-e megállapodás vagy sem, nem befolyásolja érdemben az ország megítélését. Varga azt is kifejtette: „A befektetők nyilván akarnak egy garanciát a befektetéseikre. Mi azt mondjuk, hogy elég garancia a magyar állam, amely több mint ezer éve működik.” A tárca nélküli miniszter ugyanakkor – mint ahogy korábban is tette, s nemcsak ő, hanem a kormány más képviselői is – azt is hozzáfűzte: a magyar kormány szándéka az, hogy megállapodjék a nemzetközi szervezetekkel, „de nem mindenáron”.

Varga elmondása szerint az IMF a magyar pénzügyi konszolidáció ütemét jónak tartja, a gazdaság növekedését viszont lassúnak, aminek a valutaalap szerint az az oka, hogy a pénzügyi szektorra áthárított terhek miatt a bankok kevesebbet hiteleznek, ezért kevesebb a beruházás, beruházás nélkül pedig nincs növekedés, munkahelyteremtés. A miniszter úgy vélekedett: az IMF gazdasági-elméleti síkon gondolkozik, míg a magyar kormány a társadalompolitikai leágazásokkal is számol, ezért meg akarja osztani a terheket, többek között a jelentős nyereséget termelő bankszektor bevonásával.

IMF vs. Magyarország: Hogy jutottunk idáig?

IMF vs. Magyarország: Ha harc, hát legyen harc!

IMF vs. Magyarország: Jön a finálé?

Varga: „a kormány a helyén van, a tárgyalások folynak”

Varga Mihály keddi előadásában azt is mondta: tisztában vannak az Európában bekövetkezhető kedvezőtlen forgatókönyvekkel, de „a kormány a helyén van, a tárgyalások folynak, és minden helyzetre fel tudunk készülni”.

Januárban jön az IMF?

Gerry Rice, az IMF külkapcsolati igazgatója e heti washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a magyar gazdaság felülvizsgálatáról szóló, a IV. cikkely szerinti konzultáció folytatásával kapcsolatban az IMF egyezteti a lehetséges dátumokat a magyar kormánnyal. Mint mondta, az utolsó ilyen konzultációt ez év elején tartották, és az IMF arra számít, hogy ezt 2013 elején folytatni fogják, mivel az ilyen eszmecsere a tagállamok, így Magyarország kötelezettségei közé tartozik.

Két nappal később, csütörtökön Gerry Rice, az IMF külkapcsolati igazgatója washingtoni sajtótájékoztatóján viszont úgy fogalmazott: a Nemzetközi Valutaalap folytatja az eszmecserét a magyar kormánnyal, de jelenleg nem folynak hivatalos tárgyalások. Emellett – feltehetően a magyar kormány IMF-ellenes retorikájára és reklámhadjáratára is utalva – a külkapcsolatokért felelős szakember azt is kijelentette: „A programtárgyalásokon való érdemi előrelépéshez arra lenne szükség, hogy a kormány világosan jelezze: az IMF-et és az Európai Bizottságot értékes partnernek tekinti a reform- és a kiigazítási folyamat tervezésében.”

A hitelmegállapodásért felelős miniszter a konferencián azt is kifejtette: szerinte olyan megoldásra van szükségünk, amellyel közös teherviselés mellett lehet az országot stabil finanszírozási pályán tartani.

Mint ismeretes, az IMF és az EU már hosszabb ideje azt kifogásolja, hogy a magyar gazdaságpolitika által alkalmazott eszközök nem alapozzák meg a gazdaság fenntartható pályáját, és épp az egyedi megoldások alkalmazása miatt a költségvetési hiány sem tekinthető stabilnak hosszabb távon. Az EU legutóbbi országjelentése szerint már most növekedő pályán van, és 2013-ra meghaladhatja a 3 százalékot. A szektorális különadók fenntartása sem lehet hosszú távú megoldás, gátolja a növekedést, ráadásul a bankszektor terhei túlzottak.

Orbán: ami most szerepel az adórendszerben, az hosszú távon is szerepelni fog

Péntek reggeli szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor a jelenlegi adórendszerről viszont azt mondta, hogy az az új magyar gazdasági modell adórendszere, nincsenek benne válságadók, vagy ideiglenes elemek, ami most szerepel a rendszerben, az hosszú távon is szerepelni fog, s a kormány nem csökkenti a bankok, az energiaszektor vagy a monopolhelyzetben lévő cégek adóját.

A miniszterelnök szerint „nincsen semmilyen áthárítás”, sem a bankadót, sem a tranzakciós adót, sem a közműadót nem tudják áthárítani a lakosságra.

A kormányfő a hiteltárgyalásokkal kapcsolatban megismételte korábbi álláspontját: Magyarország nem akar pénzt az IMF-től. Most úgy fogalmazott: csak biztonsági védőhálót „szerettünk volna” – vagyis múlt időben. Hangsúlyozta: az országnak pénzre nincs szüksége, mert Magyarország finanszírozható, lassan 1000 milliárd forint értékű állampapír van magyar magánszemélyek kezében, és az eurókötvények kibocsátása is eléri a 100 millió eurót. Arról nem beszélt, hogy az IMF-hitel, illetve a kötvénykibocsátás kamatterhe közötti különbség milyen mértékben terheli meg a jövőben az állami költségvetést.

Megfordultak a "rossz tendenciák"?

Orbán szerint az, hogy nincs szükségünk az IMF/EU-pénzre, azt jelzi, hogy Magyarország pénzügyi oldalról biztos lábakon áll, s – mint mondta – ráadásul csökken a munkanélküliség és az adósság, a hiányt is sikerül a kívánt szint alatt tartani, és a születések száma is nőtt 4 százalékkal. Szerinte ezek mind azt mutatják, hogy a kormánynak sikerült megfordítania a „rossz tendenciákat”.

A statisztikai hivatal adatai szerint egyébként 2011 hasonló időszakához képest a munkanélküliség 0,6 százalékponttal mérséklődött, a tendencia viszont 2009 óta változatlan, és kormány sem számol 2014-ig azzal, hogy a ráta jelentősen változna. Ami a születésszámot illeti, idén január–szeptemberben az élve születések száma 3,6 százalékkal nőtt, s a január–augusztusi időszak ezer lakosra jutó 9 élve születése ugyan 0,3 ezrelékponttal magasabb a tavalyi adatnál, de megegyezik a 2010. évivel.

MNB-kamatcsökkentések után kamatemelés?

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdásza, William Jackson az MNB újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentése utáni kommentárjában azt közölte, hogy a ház jelenleg érvényes prognózisa szerint az euróövezeti adósságválság újbóli eszkalációja várható, s a piaci hangulat ezzel járó romlása az IMF/EU-megállapodás nélkül akár védelmi jellegű kamatemelésekre is rákényszerítheti az MNB-t a tőkekiáramlás mérséklése érdekében. A ház jelenlegi várakozása így az, hogy bár a következő hónapokban lehet még néhány MNB-kamatcsökkentés, ám ezeket később várhatóan vissza kell majd fordítani. A ház várakozása szerint az MNB-alapkamat 2013 végén ismét a mostani 6 százalékon lesz.

Véleményvezér