A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyre növekszik az eladott használt lakóingatlanok között a családi házak részaránya: múlt év januárjától szeptemberig az értékesített ingatlanok 53 százaléka családi ház volt, miközben a nem-panel társasházi lakások 32, a panellakások pedig csak 15 százalékot tettek ki. A családi házak iránti érdeklődést mutatja az is, hogy bár összességében a teljes lakáspiaci forgalom csökkent, a községekben 0,8 százalékos növekedés látható.
„A családi házak esetében jelentős piaci kilengéseket az elmúlt években nem igazán tapasztaltunk, az árakat és a tranzakciószámot – a többi lakástípussal szemben – itt nem befolyásolta például a befektetési célú vásárlások felfutása. Ugyanakkor az elmúlt években tapasztalt általános és extrém mértékű áremelkedés, valamint a vidéki használt lakások vásárlására is fordítható falusi CSOK megjelenése érezhetően több vevőt mozdít a családi házak felé” – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az árnövekedésben jelentős különbségek mutatkoztak az egyes ingatlantípusok esetében: amíg az ingatlanpiac slágertermékénél, a panellakásoknál vidéken és a fővárosban is egyaránt 22 százalékos volt a növekedés, a családi házak mindössze 3,7 százalékkal drágultak országosan, a tavalyi első három negyedévben.
Egyértelmű forgalomnövelő hatása volt ezen a piacon a már említett falusi CSOK júliusi bevezetésének is, amelynek értelmében 2468 településen, legfeljebb 5 millió forint értékben lehet állami támogatást igénybe venni ingatlanvásárlásra, valamint ugyanennyit bővítésre és korszerűsítésre. A növekvő vevői érdeklődés szempontjából fontos változás az idei évtől az is, hogy saját lakhatási célú lakásépítésnél és a bővítési, korszerűsítési munkálatoknál, a falusi CSOK által érintett kistelepüléseken 5 millió forintig áfa-visszatérítés is igényelhető. Így az ebben a szegmensben keresők előnyben vannak az értékesítési céllal épített családi házak vevőivel szemben, akiknek ettől az évtől újra 27 százalékos áfával kell kalkulálniuk.
„A megnövelt áfa következtében ugyanakkor várhatóan nem csak az építkezések száma csökken, de munkaerő is felszabadul, tehát csökkenhetnek az építtetők költségei, vagy ha ez nem is lesz szembetűnő, könnyebben lehet majd kivitelezőt találni. A könnyebben hozzáférhető és esetleg olcsóbb munkaerő pedig – a vidéki kistelepüléseken elérhető támogatásokkal együtt – kedvezhet a saját célú vidéki családi házas építkezéseknek, bővítéseknek és korszerűsítéseknek is” – tette hozzá Valkó Dávid.
