Mini Shanghaj lenne a legszegényebb járásokból?

2013. január 24. csütörtök - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Tavaly nyáron jelentette be a kormány, hogy különleges gazdasági övezeteket hozna létre a legszegényebb kistérségekben. Fél évig maradtak adósok a részletekkel, de január végén megtudhattuk, hogy hol és milyen feltételekkel indulhatnak a szabad vállalkozási zónák.

Még a nyár folyamán hangzott el a gazdasági kormányzat egyik ötlete, miszerint különleges gazdasági övezeteket – azaz szabad vállalkozási zónákat hoznának létre Magyarország legszegényebb kistérségeiben. A zónák létrehozása egyike az Orbán-kormány azon kevés ötleteinek, amelyek az Európai Unióban és a világ más pontjain már bizonyították, hogy koherens és kiszámítható döntéshozói környezetben óriási sikerrel járhatnak. Azonban a részletekkel adós maradt a kormány, egészen mostanáig.

Czomba Sándor (jobbra) szerint 400 ezer forint plusztámogatás kérhető új foglalkoztatottakra – Kép: MTI/Balázs Attila

„Harminchárom járás tartozik majd az úgynevezett szabad vállalkozási zónákhoz” – jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a kihelyezett kormányülés után tartott sajtótájékoztatón Vásárosnaményban. A zónákhoz tartozó járások többsége Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Az államtitkár a köztelevízió Ma Reggel című műsorában adott telefonos nyilatkozatában kiemelte, hogy más megyék, így Tolna, Nógrád és Hajdú-Bihar megye egyes járásai is szabad vállalkozási zónák lehetnek.

“A kormány új lehetőséggel, a szabad vállalkozási zónák létrehozásával próbálkozik”

Czomba Sándor szerint azok a foglalkoztatáspolitikai eszközök, amelyeket az eddigi kormányok használtak, nem alkalmasak a hátrányos helyzetű térségek közötti különbségek csökkentésére, és különösen nem az ebből eredő feszültségek kiküszöbölésére. „Ezért a kormány új lehetőséggel, a szabad vállalkozási zónák létrehozásával próbálkozik.

Ennek lényege, hogy mindazokat a fejlesztési, beruházási, adópolitikai és foglalkoztatáspolitikai kedvezményeket, amelyek egy térség potenciális lehetőségeit jelentik, egy komplex program keretein belül lehessen kezelni” – fogalmazott az államtitkár, aki szerint ahol szabad vállalkozási zóna jön létre, ott plusz támogatásokat kapnak a vállalkozások. Ez minden munkavállaló után 400 ezer forintos támogatást jelent új munkahely létesítése esetén. „Korábban a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból pályázatot írtunk ki, itt maximálisan 2,6 millió forintot lehetett egy ember foglalkoztatására új munkahelyenként nyerni, ez emelkedik még 400 ezer forinttal, ha ez a bővítés szabad vállalkozási zónában valósul meg” – emelte ki Czomba Sándor.

Kedvezmények járnak

A január 1-től életbe lépett szociális hozzájárulási adó alóli kedvezmény (Szolgáltatások kkv-knak felületünkön a részletes szabályokról is tájékozódhat) lehetőségét is kiterjesztik a szabad vállalkozási zónákra. A kedvezmények – kivéve a megváltozott munkaképességű vállalkozók és ahol a törvény nem engedi a költségvetési szerveknél történő foglalkoztatást – alkalmazhatók munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati viszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, hivatásos nevelőszülői jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony és közfoglalkoztatási jogviszony esetén.

Módosultak az eredeti elképzelések
Az Orbán Viktor által meghirdetett munkahelyvédelmi akciótervben eredetileg egy ilyen pont is szerepelt, de végül kimaradt a nyilvánosság előtt július elején bejelentett csomagból. Az akkori elképzelések szerint az érintett cégek a társasági adóban lényegesen enyhébb feltételekkel juthatnának hozzá fejlesztési adókedvezményekhez. Másrészt azon vállalkozásoknak, amelyek a fejlesztési adókedvezményt is igénybe veszik, a szociális hozzájárulási adó mértéke 100 ezer forint bruttó bérig 14 százalék lenne a jelenlegi 27 helyett.

Ha a szabad vállalkozási zónákban egy vállalkozás új munkahelyet teremt, akkor munkahelyenként három évig részesülnek kedvezményben: az első két évben a teljes, a harmadik évben fele összegű szociális hozzájárulási adókedvezményt jelent. Ez forintosítva egy emberre több mint 340 ezer, illetve 174 ezer forint, függetlenül az új munkaerő életkorától, vagy képzettségi szintjétől” – jelezte Czomba Sándor, hozzátéve, hogy ez hatékony eszköz lesz a térség felzárkóztatásához.

Az államtitkár szerint nem fenyeget annak a veszélye, hogy a fejlettebb magyarországi régiókból tömegesen települnek majd át a cégek a szabad vállalkozási zónákban megjelölt járásokba. „Annak viszont kifejezetten örülnénk, ha valaki fejlesztési, telephely-bővítési, vagy beszállítói kör bővítésében gondolkodik, akkor elsősorban ezek a területek jutnának eszébe” – mondta Czomba Sándor.

Nincs bebetonozva

Egy, a kormany.hu-n korábban megjelent rendelettervezet szerint a szabad vállalkozási zónák nem korlátozódnak a jövőben a bejelentett „szerencsés 33” járásra, hanem évente lehetne javaslatot tenni szavad vállalkozási zónává nyilvánításra. A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, azaz a nemzetgazdasági tárca vezetője minden év január 31-ig felhívást tesz közzé a szabad vállalkozási zóna kijelölését kezdeményező szándéknyilatkozat és az annak részét képező dokumentumok benyújtásának tartalmi és formai követelményeiről.

Lengyel tigriskarmok
Lengyelország 1995-ben hozta létre első különleges gazdasági zónáit. Ezek mindegyike közigazgatásilag elkülönített területet képez, amelyek kedvező körülmények teremtenek a gazdasági tevékenység folytatására. A lengyel kgö-k speciális, kedvezményes adózás alá eső területek. , Ha egy vállalkozó egy kgö-ben való beruházás mellett dönt, jövedelme, amelyet annak területén folytatott gazdasági tevékenységből szerez, mentesül a jövedelmi adó megfizetésének kötelezettsége alól. Az adómentesség mellett a vállalkozók további kedvezményeket kapnak: a beruházás számára teljesen előkészített telkek versenyképes áron, térítésmentes segítségnyújtás a beruházással kapcsolatos ügyintézés során, illetve az ingatlanadó alóli felmentés. Ezek az intézkedések az elmúlt tizenhét évben az elmaradott lengyel régiók fellendülését hozták. Csak a tavalyi évben a különleges gazdasági övezetekben megvalósuló új beruházások mértéke meghaladta a 4,7 milliárd zlotyit (mintegy 315 milliárd forintot), és idén legalább három gazdasági övezet zárja az idei évet minimum egymilliárd złoty (67 milliárd forint) értékű beruházással. A vállalkozásösztönző intézkedések mellett a szakképzett lengyel munkaerő és a kiszámítható szabályozási környezet is vonzó a befektetők számára.

A szándéknyilatkozatnak a tervezet szerint többek között tartalmaznia kellene a szabad vállalkozási zóna kijelölését és működését támogató települési önkormányzatok képviselő testületeinek ebben a tárgyban meghozott határozatait, valamint a térségi gazdaságfejlesztő szervezetek (tgfsz) legalább ötéves működésére vonatkozó elképzeléseket.

A tervezet szerint nemzetgazdasági miniszter működtetné a Szabad Vállalkozási Zónák Monitoring Bizottságot, amely a zónák fejlesztésének szakmai tanácsadó fórumaként tevékenykedne. A bizottság többek között rendszeresen értékeli majd a szabad vállalkozási zónák fejlődését, és javaslatokat dolgoz ki a fejlődésüket elősegítő intézkedések.  Egy-egy terület 5 évig lehet szabad vállalkozási zóna; ez további öt évvel egyszer meghosszabbítható lenne az elképzelések szerint.

A gazdaságfejlesztő szervezetek feladatait a tervezet szerint települési önkormányzat, vagy önkormányzati társulás, önkormányzat által alapított intézmény, gazdasági társaság, vagy nonprofit gazdasági társaság láthatná el. A tgfsz támogatásának ideje alatt közbenső értékelés lenne a tervek szerint, az ötéves támogatási időszak félidejében.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor