A vártnál is gyengébben teljesített a magyar gazdaság az elmúlt időszakban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel közölt adatsorai szerint: a GDP a IV. negyedévben 2,7 százalékkal zsugorodott, az ipari termelés decemberben 7,6 százalékkal szakadt. Az infláció ugyanakkor jócskán, éves összevetésben 3,7 százalékra lassult.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
A magyar bruttó hazai termék (GDP) 2012 negyedik negyedévében éves összevetésben 2,7, az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal csökkent a korlátozott adatbázisra épülő előzetes adatok szerint. A gazdaság teljesítménye a tavalyi esztendő egészében 1,7 százalékkal volt kisebb, mint 2011-ben.
Durva bukta a negyedik negyedben
Recesszióban ragadtunk
A gazdaság visszaesése a negyedik negyedévben felgyorsult a harmadik negyedévi 0,4 és a második negyedévi 0,5 százalékos GDP-csökkenés után. A hozzáadott érték első negyedévi 1,0 százalékos csökkenése volt a legnagyobb hanyatlás az elmúlt év során.
A magyar gazdaság a múlt év második negyedévétől technikai recesszióban van, miután két egymást követő negyedévben csökkent a gazdasági teljesítmény. Éves összehasonlításban a múlt év minden negyedévében kisebb volt a bruttó hazai termék reálértéke, mint egy évvel korábban.
Londoni elemzők előzetesen a negyedik negyedévre 1,8-2,8 százalékos GDP-visszaeséssel, a múlt év egészére pedig 1,5 százalékos csökkenéssel számoltak. A most közölt 2,7 százalékos GDP csökkenésnél nagyobbat legutóbb 2009 negyedik negyedévében regisztrált a KSH, akkor a bruttó hazai termék 4,4 százalékkal zuhant. A tavalyi 1,7 százalékos csökkenés előtt 2011-ben még 1,6, 2010-ben 1,3 százalékos volt a GDP növekedése a 2009-es 6,8 százalékos szakadék után
Szakadékban az ipar
Tavaly decemberben az ipari termelés 7,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a 2012-es esztendő egészében 1,7 százalékos volt a csökkenés - erősítette meg a KSH mai részletes adatsora a múlt heti előzetes adatot. A munkanaphatástól megtisztított index 3,4 százalékos visszaesést mutatott decemberben. Az előző hónaphoz képest az ipari termelés szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazítva 2,5 százalékkal csökkent.
A visszaesést elsősorban a híradástechnikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet további mérséklődésével, valamint a járműgyártásban bekövetkezett termeléscsökkenéssel magyarázták a statisztikusok.
Az ipari kibocsátás negyedévről negyedévre mérséklődött 2012-ben, az utolsó negyedévben pedig a visszaesés üteme felgyorsult. A legnagyobb mértékű, 1,2 százalékos bővülést februárban, a legnagyobb, 7,6 százalékos csökkenést decemberben mérték. 2011-ben még 5,6 százalékos növekedést regisztrált a statisztikai hivatal.
A GDP-ben összesen hatszázalékos súllyal szereplő információ, kommunikáció, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás teljesítménye nőtt, a 22 százalékos súllyal rendelkező ipar, valamint a 3-4 százalékos súlyú építőipar és mezőgazdaság teljesítménye esett - mondta Pozsonyi Pál az MTI-nek. A KSH főosztályvezetője megjegyezte, hogy az agrárszféra teljesítménye a harmadik negyedévben 20 százalékkal csökkent, és a gyorsbecslés szerint hasonló visszaesés volt a negyedik negyedévben is.
Köhögnek a motorok
Az ipari termelés is 0,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben, a negyedik negyedévben ennél is gyengébb teljesítményt produkált - közölte Pozsonyi Pál. A főosztályvezető hozzátette azt is, hogy a külkereskedelmi forgalom is némileg visszaesett a múlt év utolsó hónapjában, és a kiskereskedelmi forgalom is zsugorodott a múlt év utolsó negyedévében az egy évvel korábbihoz képest. (Az ipari termelés zuhanása és az export gyengélkedése akár aggasztó hírként is értékelhető: úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság mindkét motorja erősen köhög.)
Fékezett az infláció
A fogyasztói árak 2013 januárban átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek decemberhez képest és 3,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban a KSH mai gyorsjelentése szerint. A londoni elemzők inflációs előrejelzése januárra 3,8-4,1 százalék volt. (Decemberben éves összevetésben még 5 százalékos ütemben emelkedtek a fogyasztói árak, tavaly az esztendő egészét figyelembe véve 5,7 százalékos volt a drágulás.)
Jöhet az újabb kamatcsökkentés
London és hazai elemzők szerint a vártnál gyengébb tavalyi negyedik negyedévi GDP-becslés és az infláció januárban mért jelentős lassulása felveti annak a lehetőségét, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akár 5 százalék alá is csökkentheti alapkamatot, s az elmúlt hónapokban tapasztaltnál nagyobb lépésekben folytathatja a lazítást. (Csak emlékeztetőként a jegybanki alapkamat a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának januári döntése nyomán 5,5 százalék, s eddig mérsékelt tempóban, 25 bázispontos lépésekben folyt a kamatcsökkentés.) A ráta az idén ugyanakkor az elezői várakozások szerint akár a 4,75-4,5 százalékot is elérheti.
Az elemzők jellemzően az inflációt illetően is további csökkenést várnak, a 2013 teljes évre vonatkozó adat a friss előrejelzések nyomán valahol 3,2-3,8 százalék között mozog majd.
A maginfláció az idén januárban 0,3 százalékra változott a decemberi 0,2 százalékról, tizenkét havi összehasonlításban 3,7 százalékra lassult az előző havi 4,9 százalékról. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított havi áremelkedés 0,9 százalék, a tizenkét havi index 104,0 százalék volt.
Januárban az üzemanyagok 2,8 százalékos, és a szeszes italok 2,6 százalékos havi drágulása hajtotta fel az inflációt, a ruházati cikkek 3,3 százalékos árcsökkenése viszont fékezte azt. Az infláció 2012. decemberében 5,0 százalék volt, a múlt év egészében 5,7 százalék. A januárihoz hasonló alacsony inflációt utoljára 2011 szeptemberében mért a KSH, akkor a fogyasztói árak 3,6 százalékkal nőttek 12 hónap alatt.
A 2012. januári jelentős infláció csökkenést elsősorban a bázishatás eredményezi - mondta Mináry Borbála. A KSH osztályvezetője azt is jelezte az MTI-nek adott nyilatkozatában, hogy a rezsicsökkentés nyomán jelentkező áram- és gázszámlák hatása januárban még nem jelentkezett, azok majd a februári inflációban fejtik ki hatásukat.
