Óriási csapán érte a világ tőzsdéit 2020 elején, amikor a nyugati világban is megjelent a koronavírus járvány, hirtelen azzal szembesültek a befektetők, hogy annak hatására óriási gazdasági visszaesés jöhet, ez pedig a tőzsdei vállalatokat is érzékenyen érintheti. Emiatt egyik napról a másikra összecsuklottak az árfolyamok, az irányadó indexek pedig óriási zuhanást szenvedtek el.
Később a nyár elején korrigált a magyar piaci is, ám a járvány őszi második hulláma ismét a mélybe taszította az árfolyamokat. Az év végén, amikor az oltások kézzelfogható közelségbe kerültek komoly emelkedés jött, ami 2021 elején is folytatódott, így a magyar piac jórészt ledolgozta a koronavírus miatti veszteséget.
A mozgás részben ugyan lekövette a nemzetközi trendeket, de nem teljesen. Ennek hátterében a magyar gazdasággal kapcsolatos pesszimizmus mellett elsősorban az áll, hogy a magyar tőzsdén viszonylag szűk felhozatal, és egyes – Amerikában remeklő - szektorok hiányoznak, illetve túl három vállalat túl nagy súlya miatt számos egyedi vonás is megfigyelhető. Érdemes megjegyezni, hogy a Budapesti Értéktőzsde legfontosabbnak tekintett indexe a BUX korántsem nyújt általános képet, hiszen a három legnagyobb vállalat, az OTP, a Mol és a Richter Gedeon súlya 87 százalékos. Mindez azt jelenti, hogy ha az adott blue chipek közül valamelyik komolyabb kilengést produkál, legyen az emelkedés vagy éppen esés, akkor az jó eséllyel magával húzza az indexet is.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy általában véve a válság nyertesének az informatikai szektort tartják a szakértők, hiszen a korlátozások, a home office keretében végzett munka, vagy éppen a távoktatás miatt a digitalizáció felgyorsult. A magyar piacon viszont a BUX-kosárban szereplő papírok közül csak a 4iG sorolható ebbe a szektorba. A cég mérete ugyanakkor nem összevethető a már említett három óriással, amit jól mutat, hogy az OTP-nek csak éves konszolidált adózott nyeresége 260 milliárd forintot tett ki, miközben a 4iG-nek az árbevétele tavaly (jelentős emelkedést követően) 60 milliárd forint alatt maradt. Nem véletlen, hogy míg a bank súlya az indexkosárban 37 százalékot meghaladó, addig az informatikai vállalat 0,7 százalékot tesz ki.
Megfordítva is el lehet mondani, hogy a magyar piacon a nemzetközi összehasonlításban alulteljesítőnek tekinthető szektorok jelenléte hangsúlyosabb, így ennek is betudható, hogy míg a Wall Street indexei, vagy a nyugat-európai irányadó tőzsdei mutatók 2021 tavaszán történelmi rekordokat döntöttek, addig a BUX a 2020 februárjában elért eddigi rekordját csak megközelíteni tudta idén. Ugyanakkor így is találunk olyan részvényt, amely soha nem volt még olyan drága, mint idén.
Nyertesek és vesztesek
Ha megnézzük a BUX indexben szereplő részvényeket, akkor láthatjuk, hogy a vállalatok többsége számára a járvány inkább hátrányos körülményeket teremtett, ráadásul a működési környezetükben sem várható látványos javulás, így nem meglepő, hogy (az indexben rekordot hozó) 2020 február 19-i értékükhöz képest is veszteséget mutatnak.
A nagyvállalatok közül egyértelműen a Richter Gedeon jött ki legjobban az elmúlt egy évből. Ugyan a járvány számukra is okozott nehézséget, de a vállalat így is 12 százalékkal növelni tudta az árbevételét, míg a nyeresége kilőtt, hiszen az 126 százalékkal ugrott meg.
Ha a piac kisebb vállalatainak mozgását is megnézzük, akkor láthatjuk, hogy a cikk elején is említett 4iG árfolyama kismértékben tudott emelkedni. A BUX két legjobban teljesítő vállalata az energetikában érdekelt Alteo, és az építőipar felpörgése révén jelentősen fejlődő Masterplast lett. Az építőanyagokat gyártó társaság árfolyama 2020 februárja és idén áprilisa között 270 százalékkal ugrott meg.
További részletek a Piac&Profitban. A magazinra itt tud előfizetni.
