Kriptovalutára áll át Latin-Amerika unortodox diktátora

2019. január 20. vasárnap - 16:03 / piacesprofit.hu
  •    

Venezuela frissen megválasztott régi-új elnöke új alapokra helyezné a latin-amerikai ország pénzügyi rendszerét. Az eredmény megjósolhatatlan, de semmi jóval nem kecsegteti az állampolgárokat.

Venezuela nemcsak a modern populista gazdasági megoldásairól vált híressé az elmúlt évtizedekben, hanem azért is, mert kiváló példája annak, hová vezetnek az unortodox megoldások. A világ egyik legnagyobb olajkészletével rendelkező országát már évekkel ezelőtt a padlóra küldte az államosítás és a sorra hozott rosszabbnál-rosszabb intézkedések. Az elmúlt évben már gyakorlatilag anarchia uralkodott a fővárosban, miután az elnökválasztásokat újra nagy többséggel Nicolas Maduro nyerte meg – igaz, némi segédlettel.

Ahol két kiló hús 14 millióba kerül
Egymillió százalékos is lehet a hiperinfláció Venezuelában, a kormány kénytelen új fizetőeszközt bevezetni a teljesen elértéktelenedő bolívar helyére.

A régi-új elnököt nemrégiben iktatták be hivatalába, miközben az ország parlamentje, amely valós politikai jogosítványokkal nem rendelkezik, megtagadta, hogy aláírja az ország első emberének hivatalba helyezését.

Maduro nem késlekedett, első intézkedéseivel megpróbál szembeszállni az országot sújtó gazdasági depresszióval. Ezúttal is unortodox módon közelíti meg a problémát: a tavaly kibocsátott kriptovalutájára, az ország kőolajkészleteire alapuló petro-ra állítaná át a gazdaságot. Elrendelte, hogy az állami vállalatok ezentúl árbevételüknek 15 százalékát petro-ban számolják el, ezzel is erősítve a kriptovaluta árfolyamát. Egy másik intézkedésében 300 százalékkal emelte meg a jelenlegi minimálbért.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Kérdés, hogy mennyire lesz hatással a most kezdetét vevő intézkedéssorozat. A tavaly februárban indult petro egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az állami vállalatok bevételeinek erre a kriptovalutára történő átszámítása azzal fenyeget, hogy a petro esetleges árfolyamvesztése esetén komoly bajba kerülne az amúgy is recsegő-ropogó venezuelai költségvetés. A minimálbér emelése is inkább szimbolikus gesztus: a tavalyi évben becslések szerint 1,7 millió százalékos volt az infláció Venezuelában, a fizetőeszköz bolívar elértéktelenedése ellátási hiányhoz vezetett az alapvető ellátási cikkekben. Az országban állandósult az élelmiszerhiány, az egészségügyi ellátás nagy területeken összeomlott, szerény becslések szerint az elmúlt években hárommillió venezuelai, a lakosság tíz százaléka menekült el a szomszédos országokba.

Venezuela helyzete csaknem kilátástalannak tűnhet, ugyanakkor van arra példa, hogy egy ország ilyen mélyről is feláll. Magyarország például a történelem legsúlyosabb hiperinflációjából tápászkodott fel a második világháború után. Arról, hogyan sikerült végrehajtani a negyvenes évek magyar valutacsodáját, hamarosan részletesebben is olvashat a Piac & Profiton.

Hiperinfláció: amikor egy talicskányi pénz kell egy ebédhez
Történelmének legsúlyosabb gazdasági válságát éli át Venezuela, de az ottani hiperinfláció a kanyarban sincs a történelem nagy gazdasági katasztrófáihoz képest. Ugyanakkor a venezuelai megoldási kísérletek várhatóan csak még nagyobb bajt okoznak majd.