Hosszú még az út a válság végéig

Az elmúlt fél évben nem sokat javultak a világgazdasági kilátások, ami arra utal, hogy a válságból való kilábalás még hosszan elhúzódik. A nemzetközi kereskedelem 2012 közepe óta évi 3% körüli, jóval a hosszú távú átlag alatti ütemben bővül, s a konjunktúraindexek alapján az MFB elemzői rövid távon nem is számítanak arra, hogy nagyobb sebességre váltana.

Bizonytalanság a világban

A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-ak körében, azon belül is az elmúlt évtizedben a világgazdaság motorjának számító BRIC-országokban 2013 elején tovább lassult a növekedés, különösen Kína kilátásait övezi fokozódó aggodalom. A fejlett országok közül az USA gazdasága nő a leggyorsabban (2013 első negyedévében éves szinten 1,8%-kal), 2012-höz képest azonban ez is jelentős lassulás. Az eurózónában, bár csökkenő mértékben, de hatodik negyedéve tart a visszaesés, és 2013-ra a legtöbb előrejelzés éves szinten 0,6% körüli zsugorodást vár.

A prognózisok szerint az ez év második felére – végére várt eurózónabeli fellendülést a nemzetközi konjunktúra hatására bővülő nettó export, valamint az alacsony infláció és lassan javuló jövedelmi viszonyok által támogatott enyhe fogyasztás-növekedés fogja előidézni. Ezek a folyamatok azonban igen bizonytalanok, így az eurózóna kilábalása még sokáig törékeny marad - állapítja meg az összefoglaló.

A nemzetközi likviditásbőség közepette a magyar pénzügyi eszközök iránt is erős kereslet jelentkezett. A májusig tartó fokozott kockázati étvágy rekordmélységbe nyomta a magyar állampapírok hozamát, s az ágazati különadók és a májusi részvénypiaci korrekciók ellenére a régiós átlagnál nagyobb mértékben nőtt a BUX index az első félév folyamán.

A magyar eszközök iránti fokozott befektetői kereslet az ország külső és belső egyensúlyi helyzetében bekövetkezett tartós javulásnak is a következménye. 2012-ben 1,9% volt a GDP-arányos államháztartási hiány, s az Európai Bizottság júniusban megszüntette a Magyarország ellen 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárást, mivel prognózisa szerint idén és jövőre is 3% alatti GDP-arányos deficit várható.

Az évek óta tartó külső egyensúly-javulás 2013 első negyedévében is folytatódott: a pénzügyi számlák adatai alapján a hazai gazdasági szereplők a GDP 7,1%-ának megfelelő összegben törlesztették a korábban felvett adósságaikat a külfölddel szemben, s ennek eredményeként is a nettó külső adósság 39,8%-ra (2007 eleje óta nem látott szintre) mérséklődött. Az erős külföldi finanszírozási képesség a hazai magánszektor tartós adósságleépítésének, ugyanakkor pénzügyi megtakarításai növekedésének a következménye: 2013 első negyedévében a háztartások 5,6, a vállalatok 3,7%-os nettó megtakarítói pozíciót értek el a GDP százalékában, míg az államháztartás finanszírozási igénye a bruttó hazai terméknek csupán 2,3%-át tette ki - emlékeztettek az MFB elemzői.

Gyenge eredményesség, alacsony fogyasztás és beruházás

A magánszektor megtakarítói pozíciójának jelentős erősödése azonban rövidtávon a belső kereslet csökkentésén keresztül gyengíti a gazdasági növekedést, egyszersmind a gazdasági szereplők és az üzleti kilátások bizonytalanságát, a fejlesztési tervek elhalasztását is tükrözi. A gyenge munkaerőpiac, a bizonytalan konjunktúra, a gyengélkedő vállalati profitabilitás miatt alacsony lakossági és vállalati jövedelmek eleve csökkentik és alacsonyan tartják a háztartások és a vállalatok fogyasztását és beruházásait, amelyek bővülését a hitelezés 2008 őszén kezdődő és a jövő év közepéig még biztosan tartó csökkenése is akadályozza.

Fordulat nincs, de „technikai értelemben” a recessziónak vége

Hasonlóan óvatos prognózis fogalmazott meg a GKI a hetekben. Eszerint magyar gazdaság reálfolyamatai lényegében az intézmény által előrejelzett pályán haladnak. Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, ami azonban csak további megszorítások esetén ad lehetőséget választási költekezésre. A legújabb Varga-csomag – a régi eszközökkel – főleg ehhez csinál teret. A recesszió véget ért, de az év egészében csak „pozitív” stagnálás várható. A beruházások csökkenése folytatódik, a fogyasztás a reáljövedelmek emelkedése ellenére lényegében változatlan marad. Az amúgy is csökkenő infláció piacidegen eszközökkel való átmeneti leszorítása a korábban gondoltnál is radikálisabb. Ezt és a májusig kedvező nemzetközi pénzpiaci hangulatot kihasználva az alapkamat csökkentése is gyorsabb a vártnál. Előre tekintve egyre több kockázat halmozódik fel a magyar pénzpiaci folyamatokban. Az állam mind kiterjedtebb, növekedést gátló jellege erősödik, a magyar gazdasági pálya perspektívátlan.

Mindez tükröződik a hazai kereslet gyengeségében, amelynek tartós csökkenése évek óta mérsékli vagy visszahúzza a magyar növekedést. A 2012-es 1,7%-os gazdasági visszaesés után 2013 első negyedévében a magyar GDP negyedéves összehasonlításban 0,7%-kal nőtt, éves szinten azonban 0,3%-kal csökkent. A felhasználás oldalán újabb 5,6%-kal estek a beruházások éves szinten, míg a háztartások fogyasztása 0,6%-kal mérséklődött. Ez utóbbi élénkülésére utalnak ugyanakkor a növekvő kiskereskedelmi forgalomról szóló adatok és a javuló fogyasztói bizalmi indexek, miközben a fogyasztás bővülését segítheti a nettó keresetek év eleji növekedése, a munkaerőpiaci helyzet javulása valamint a jelentős infláció- és rezsicsökkentés is. 2013-ban így éves szinten már a fogyasztás némi bővülését várjuk.

MFB prognózis: rekord alacsony infláció, fél százalékos növekedés

A külső konjunktúra élénkülésének hatására ez év elején újra nőtt a nettó export, és a gyorsuló kivitel mellett visszafogott belföldi importfogyasztás következtében ismét rekord magasra ugrott a külkereskedelmi mérleg többlete. Az export bővülését a feldolgozóipari termékek exportjának növekedése idézte elő, bár szokatlan módon (kellemes meglepetésként) az első negyedévben a GDP termelési oldalán az építőipar és a mezőgazdaság járult hozzá pozitívan az első negyedévi növekedéshez, az ipar, s azon belül a feldolgozóipar termelése csökkent. A tavaszi hónapokban azonban az ipari termelés magához tért, s mind a hazai, mind a német üzleti várakozások javulása alapján várhatóan már a második negyedévtől pozitívan járul hozzá a GDP idei növekedéséhez, hasonlóan a tavaly gyenge termelést produkáló agrárszektorhoz.

Összességében a GDP fél százalék körüli növekedését várjuk 2013-ra Magyarországon, ami várhatóan 2,4% körüli rekord alacsony inflációval és kissé javuló munkaerőpiaci helyzettel párosul majd az MFB prognózisa szerint.