Fizetés 2012: kompenzáció több lépcsőben

2012. február 07. kedd - 11:13 / PP/MTI
  •    

Az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer hátrányainak csökkentéséről folytatott többek között megbeszélést a kormány a munkaadók és munkavállalók szervezeteinek képviselőivel. A kormány és az érdekképviseletek egy többlépcsős kompenzációs mechanizmusról állapodtak meg. A bérkompenzáció 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint ez az összeg rendelkezésre áll a büdzsében. A tárcavezető szerint több mint 790 ezer munkavállaló béremelés nélkül rosszul jár, nagyjából 600 ezren viszont mindenféle kompenzáció nélkül is jól jönnek ki.

kkk
Orbán Viktor fogadja az érdekképviseleti vezetőket. Mellette Demján Sándor, középen Dávid Ferenc
Fotó: MTI

Több mint két órán át tárgyalt a kormány Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével munkaadói és munkavállalói szervezetekkel. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kijelentette: a munkavállalói csoportok idén sem járhatnak rosszul az egykulcsos adórendszerre áttéréssel. A tárcavezető szerint – aki hangsúlyozta, hogy az egykulcsos szja-rendszerre áttérés utolsó szakasza mindegyik félre „rendkívüli feladatokat" ró – 790 ezer feletti azon munkavállalók száma, akik béremelés nélkül rosszul járnak, nagyjából 600 ezren viszont mindenféle kompenzáció nélkül is jól jönnek ki.

kk
Palkovics Imre, Matolcsy György és Rolek Ferenc
Fotó: MTI

Matolcsy: „nem mindennapos gazdaságtörténeti fegyvertény"

A kormány és az érdekképviseletek egy többlépcsős kompenzációs mechanizmusról állapodtak meg. Eszerint a közszférában az állam biztosítja, hogy a 216 ezer forint alatti jövedelmi sávban keresőknek – mintegy 690 ezer embernek – se csökkenjen a korábbi nettó bére. A versenyszektort érintően a kormány azt a kérést fogalmazta meg, hogy a munkaadók hajtsák végre a minimálbér-emelést, továbbá azt ajánlotta, hogy ha a minimálbértől 216 ezer forintig terjedő bérig 5 százalék felett emelnek a munkaadók, akkor a többletterhet az állam teljes mértékben megtéríti – közölte a sajtótájékoztatón Matolcsy György, aki azt is közölte: a versenyszférában kétlépcsős lesz a kompenzáció. Az első lépésben, mintegy 3 százalékig, az állam kompenzálja az alacsony munkabérű csoportokat, a második lépésben pedig azoknál, akik kimaradnak a kompenzáció játékszabálya szerint a béremelésből, az állam egyéni kompenzációt hajt végre. Tudatta azt is, hogy a bérkompenzáció 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, és ez az összeg rendelkezésre áll a büdzsében.

Rolek Ferenc szerint a bizalom-erősítéshez nemcsak a külföldi partnerek megnyerése és megnyugtatása járulhat hozzá, hanem az országon belül
a szociális partnerekkel folytatott aktív párbeszéd is.

Matolcsy György az MTI kérdésére kifejtette: vegyes bérszabályozási modellről van szó, mert a közszférában valóban központi bérszabályozás van, a versenyszektorban viszont nem, hiszen a kormány nem írja elő az ötszázalékos béremelést, csak kéri, a kérése mellé pedig ösztönzőket állít. Az elmúlt évet felidézve úgy fogalmazott: a kormány rendkívüli aggodalommal figyelte, milyen módon képes a magyar gazdaság ezt a „nem mindennapos gazdaságtörténeti fegyvertényt" végrehajtani, vagyis úgy áttérni az első évben az egykulcsos adórendszerre, hogy ennek nem lesznek vesztesei a munkavállalók között. A miniszter szerint első év végül egyértelmű sikerrel járt, majd arra emlékeztetett, hogy 2011-ben az szja-rendszer módosítása a munkavállalói körben 5 százalékos reálkereset-növekedést hozott, a nettó bérek pedig mintegy 9 százalékkal bővültek. A részletekről szólva kifejtette: a gyermeket nem nevelő munkavállalók reálkeresete 0,7 százalékkal, az egygyermekeseké 4,1 százalékkal, a kétgyermekeseké 11,6 százalékkal, a három- és többgyermekeseké pedig több mint 18 százalékkal nőtt, de mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne néhány száz olyan ember, akik esetében a vélt vagy valós veszteség tény. Kijelentette: „Mindenesetre mi most egy olyan rendszert működtetünk, amely legalább a munkavállalók 95 százalékának (…) egyértelműen biztosítja, hogy az arányos, egykulcsos, 16 százalékos adórendszerre történő átállás révén nem járhatnak rosszabbul."

Matolcsy: „Remélem, hogy beleférünk a filozófiaváltásba"
Arra a kérdésre, hogy az IMF-tárgyalásokon lehet-e tárgyalási alap a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó, Matolcsy György azt válaszolta: a nemzetközi szervezetek, ezen belül az IMF filozófiája is változóban van, Christine Lagarde IMF-főigazgató friss szelet, friss szellemet hozott a valutaalap működésébe. „Remélem, hogy beleférünk ebbe a filozófiaváltásba” – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy kitért arra is, hogy az EU-ban és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjaiban részt vevő országok között is vannak olyanok, amelyek egykulcsos, arányos adórendszert alkalmaznak, például Románia, így az ezzel az adórendszerrel kapcsolatos, „Magyarország-specifikus” kifogásokat nem lesz könnyű megfogalmazni.

A miniszter elmondta, hogy a megbeszélésen téma volt egy általános gazdaságpolitikai áttekintés is a 2012-es év várható karakteréről. Beszámolt továbbá arról, hogy a versenyszektor és az állam állandó konzultációs fóruma megalkotta saját alapszabályát, ezt a következő napokban alá is írhatják.

kk
Az érdekképviseletek vezetői keresik a helyüket.
Balról jobbra: Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke, Gaskó István,
a VDSZSZ elnöke, Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke, Dávid Ferenc,
a VOSZ főtitkára, Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke és Demján Sándor,
a VOSZ ügyvezető elnöke
Fotó: MTI 

Az egykulcsos jövedelemadó haszna nem került terítékre

A vállalatok túlnyomó része meglépi az elvárt béremelést, mert ha nem teszi, akkor elesik bizonyos állami támogatásoktól és a közbeszerzésben való részvétel lehetőségétől – mondta Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta azt is, hogy a múlt évről szóló statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a munkáltatók betartották azokat bérmegállapodásokat, amelyekre ígéretet tettek. Rolek Ferenc szerint a bérkompenzációval növelt bérek február elején még nem, de március, április elején már valószínűleg megjelennek munkavállalóknál. Rolek úgy vélekedett, nehéz év elé néz a magyar gazdaság – amit részben az Európai Unió és a világgazdaság problémái okoznak, és amihez hozzájárulnak a Magyarországgal kapcsolatos viták és kételyek is -, és különösen nehéz lesz az első félév, mivel sok gazdasági szereplő elbizonytalanodott, helyre kell állítani a befektetői bizalmat. Ez összefügg az EU/IMF-megállapodás megkötésével, mivel az a gazdaság számára további megnyugvást hozhat. Hozzátette: a bizalomerősítéshez nemcsak a külföldi partnerek megnyerése és megnyugtatása járulhat hozzá, hanem az országon belül a szociális partnerekkel folytatott aktív párbeszéd is.

Az egykulcsos jövedelemadó haszna nem került terítékre a találkozón, de ha hosszabb távon javítja a foglalkoztatást, akkor a szakszervezet tudomásul veszi az egykulcsos adót – közölte Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki bátor és markáns lépésnek nevezte a kormánynak azt a döntését, amely szerint 2011-ben a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében nem a munkavállalókat sújtották a szükséges megszorítások, hanem bankokra és egyes multinacionális vállatokat tömörítő speciális ágazatokra vetett ki különadót, illetve adóztatta meg az említettek profitját. Palkovics hangsúlyozta: a múlt évi átlagos reálbérnövekedés mögött a magas keresetűek kiemelkedő keresetnövekedése éppúgy megtalálható, mint egyes munkavállalói csoportok átlag alatti keresetnövekedése, illetve keresetcsökkenése.

Szükség van a szakszervezetek éberségére
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre szerint a 2012. évi bérekhez kapcsolódó bérkompenzációs rendszer bonyolult, de kivitelezhető és átlátható, ugyanakkor nem nélkülözheti a helyi szakszervezeti közreműködést, mert bonyolultsága miatt az átlagos, de különösen az alacsony keresetű munkavállalók számára segítséget kell nyújtani. A szakszervezeti éberségre azért is szükség van, mert bizonyos fix jövedelmeknél egyes munkaadók a célprémiumhoz kötötték vagy szándékoznak kötni a bérkompenzáció kifizetését, ami törvénytelen. Palkovics Imre felhívta arra is a figyelmet, hogy a teljesítménybérűeknél esetleg normaemeléssel kívánják összekötni a munkaadók a bérkompenzációt.