A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez mérten 0,8 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene az idei első negyedévben. Az éves adatokat tekintve a piaci szolgáltatások emelték, az ipar kissé, az építőipar pedig jelentősen csökkentette a növekedési ütemet - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
Az adatok ismertetésekor Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője elmondta: főként az építőipar rontotta a gazdaság teljesítményét, de számottevően csökkent a közúti gépjárműgyártás is. (Ez pedig a kormány által festett magyar népmese végét jelezheti.) Az első negyedévi 0,9 százalékos GDP adat jelentősen elmarad az elemzők 1,7-2,5 százalékos sávban szóródó várakozásától, a 2013 második negyedévében indult jelenlegi növekedési ciklusban nem volt még ennél alacsonyabb a gazdasági növekedés üteme.
A tavalyi negyedik negyedévhez képest mért 0,8 százalékos visszaeséshez hozzátartozik, hogy az akkori 0,6 százalékos növekedést alaposan megtámogatta az uniós támogatási ciklus végén a kifizetések felpörgetése. Az építőipari statisztikai éppen pénteken mutatta meg, hogy az egyéb építmények közé sorolt út- vasút és más infrastrukturális létesítmények építési volumene decemberben 13,6 százalékkal meghaladta, idén márciusban viszont 35,4 százalékkal, az első negyedévben pedig 32,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Negyedéves összehasonlításban 2012 negyedik negyedévében csökkent utoljára a GDP, akkor 0,2 százalékkal és a mostaninál nagyobb visszaesés legutóbb 2012 első negyedévében volt, 2,3 százalékkal.
A növekedés lassulása elsősorban az uniós pályázatok sajátosságaival magyarázható, amit jól szemléltet az építőipari termelés mérséklődése. Az EU-s transzferek ciklikussága mellett egyedi tényezők is hozzájárulnak az első negyedéves visszafogottabb GDP-adathoz. A termelő ágazatok közül az ipari termelés enyhén visszafogta a GDP növekedés ütemét. Ennek hátterében részben az elhúzódó téli autóipari gyárleállások, részben a bázishatás állnak.
Átmenetinek mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az első negyedévi 0,9 százalékos gazdasági növekedést pénteken reggel az M1 aktuális csatornán. Elmondta, a piaci várakozás 2 százalék körülire becsülte a GDP első negyedéves növekedését, a gazdasági tárcánál az idei első három hónapban 1,7 százalékos GDP emelkedéssel számoltak az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A várakozásoktól elmaradó adat a miniszter szerint azzal magyarázható, hogy egyrészt az ipar, azon belül is a autóipar teljesítménye alacsonyabb volt a vártnál, másrészt pedig az uniós források kifizetése is lelassult, a tervezett 500 milliárd forint helyett csak 150-160 milliárd forintot fizettek ki. Lassabban írták ki a pályázatokat, így a kifizetések üteme is lassabb volt a tervezettnél.
A mostani szerényebb növekedést a miniszter azért tekinti átmenetinek, mert - például - az építőiparban növekszik, 60 százalékkal emelkedett a szerződésállomány, az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma pedig megduplázódott; a munkavállalók száma is 145 ezerrel volt több mint az előző év hasonló időszakában.
Az első negyedéves GDP adat nemcsak a konszenzusnál, de a legpesszimistább elemzői várakozásnál is lényegesen alacsonyabb év/éves növekedést mutatott – vélekedtek a CIB elemzői szerkesztőségünknek megküldött közleményükben. „A negyedév/negyedéves adat a 2007-2009-es recessziós negyedévekhez hasonló teljesítményt jelez. Jelentős mértékben húzta vissza a teljesítményt az építőipar, ami a GDP-vel együtt közzétett márciusi adat szerint 33,9%-os (!) visszaesést mutatott, elsősorban az EU-s forrásokból finanszírozott munkák kifutása, illetve (részben az ezzel is összefüggő) bázishatás miatt. Emellett az ipar egésze is rontotta a növekedési képet. A felhasználási oldalon az erősödő belső kereslet a szolgáltatások teljesítményét javította ugyan, de ez is kevés volt a pozitív, illetve a várt eredmény eléréséhez” – hangsúlyozták az elemzők.
Az ING szakértői véleménye szerint is Magyarország első negyedéves teljesítménye negatív meglepetést okozott, hiszen az első negyedévében a GDP 0.8 százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest a kiigazított adatok alapján, míg éves összevetésben a nyers adat csupán 0.9 százalékos növekedést jelez. Ez még a piacon pesszimistának számító ING várakozását is alulmúlta.
Az igazán nagy meglepetést azonban az ipar okozhatta. Az első három hónapban rendkívül visszafogott teljesítményt mutatott az ágazat és bár számítottunk némi lassulásra az előző évhez képest, ennél azonban rosszabbul teljesített a szektor. Hozzájárulása a GDP-hez negatív volt. A szolgáltatások kedvező alakulása pozitívan hathatott a fogyasztásra és így a GDP-re, azonban ennek mértéke is elmaradhatott a várakozástól. „Mindezek fényében az elmúlt időszakban bejelentett fiskális lazítás támogathatja az amúgy gyenge növekedési kilátásokat. Összességében a kedvezőtlen első negyedév tükrében 2016-ra mindösszesen 2,2 százalék körüli GDP-növekedést várunk” – hangsúlyozták az ING elemzői.
