Energiaadót javasolnak Orbánnak a szakemberek

2012. július 09. hétfő - 18:23 / piac-profit.hu
  •    

Az energiaadózás hatékonyabban járul hozzá az államháztartási hiány csökkentéséhez, mint az adózások más formái, és az éghajlat védelmét is jól szolgálja.

Négy évvel a gazdasági válság kirobbanását követően az EU-tagországok kormányainak még mindig komoly költségvetési hiánnyal és magas köztartozásokkal kell szembenézniük. A válság több ország politikájában háttérbe szorította a – hosszabb távon sokkal súlyosabb – éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Holott, a veszélyt felismerve, az EU jelentős intézkedéscsomagot vállalt 2020-ig: csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását 20 százalékkal (az 1990-es szinthez képest), ugyanennyivel mérsékelni az energiafogyasztást, illetve növelni az „energiamixben" a megújuló energiák részesedését.

„Több uniós tagország példája bizonyítja, hogy e kihívásokra hatékony választ jelent egy olyan adóreform, amelynek során az energiára és széndioxid-kibocsátásra kivetett adókat emelik, és ezzel párhuzamosan csökkentik az egyéb adóterheket, köztük mindenekelőtt a jövedelmeket sújtó adókat, járulékokat" – mondta el bevezető előadásában Kai Schlegelmilch, az Európai Zöld Költségvetés Szövetség igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság, a Levegő Munkacsoport és a Vivid Economics által rendezett vitafórumon.

Harmincmilliárd gazdaságösztönzésre a karbonforintokból
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) javaslata szerint a bevételek fele az általános költségvetésbe kerülhetne, míg a kötelezően klímavédelemre fordítandó pénzeket elsősorban a tömegközlekedési járművek cseréjére, illetve egy ún. Nemzeti Felújítási Alap létrehozására fordíthatnánk. A Nemzeti Felújítási Alap mind a középületek, mind a lakások felújítását finanszírozná EU-s források és banki hitelek bevonásával. Az Alap által fedezett beruházások nemcsak a rezsit csökkenthetnék, de kb. 20 ezer új munkahelyet is teremtenének és évi közel 30 ezer lakás felújítását tennék lehetővé. Hazánk 2012 és 2020 között évente több mint 30 milliárd forintra számíthat az EU széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerében lefolytatott kvóta-árverésekből. Ezen források legalább felét jogszabály szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell költeni. Bár a karbonforintok már 2012 végétől gurulnak, a Kormány eddig még nem nyilatkozott arról, hogy mire kívánja azokat felhasználni.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán tartott vitafórumon angol és német előadók ismertették azt a tanulmányt, amely egy ilyen reform megvalósításának lehetőségeit vizsgálta meg Lengyelország, Magyarország és Spanyolország vonatkozásában. A tanulmányt készítő Vivid Economics kutatói, John Ward és Max Krahé azt is hangsúlyozták, hogy az energiaadók csökkentik az importot, így több pénz marad a hazai gazdaság fejlesztésére. Ugyanakkor a fosszilis energiákra, illetve a szén-dioxid-kibocsátásra kivetett adók elősegítik az éghajlat védelmét.

A tanulmány szerint az alacsony jövedelműekre különösen hátrányos lehet az energiaadó, így ennek hatását megfelelő kompenzációval lehet és kell ellensúlyozni. Egyes országok tapasztalatai azt mutatják, hogy olyan kompenzációs megoldás is létezik, amely éppen a szegényebb rétegeket hozza kedvezőbb helyzetbe, mérsékelve a társadalmi feszültségeket.

„A széndioxid- és energiaadók kevésbé hátrányosak a gazdaság és a foglalkoztatottság szempontjából, mint például a személyi jövedelemadó vagy az általános forgalmi adó. Mivel ez utóbbiak emelése esetén a fogyasztás kétszer annyival csökkenhet, mintha ugyanakkora bevételre a széndioxid- vagy energiaadók révén tenne szert a kormány. A fogyasztás szintjének javítása pedig létfontosságú, hiszen ezáltal növekszik a gazdaság" – jelentette ki Hans Eichel volt német pénzügyminiszter.

„Van egy olyan eszközünk, amellyel hatékonyan segíthetjük a környezet védelmét, mégpedig az adórendszer. A döntéshozók felelőssége, hogy ezt az eszközt sokkal jobban használjuk, mint eddig." – mondta a vitafórum zárásaként Bod Péter Ákos, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke.