Egyre jobban megnézzük, mit veszünk

2015. április 08. szerda - 08:07 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

Európában egyre inkább előtérbe kerül a közösségi fogyasztás és a használt tárgyak adásvétele. Az európai válaszadók csaknem 30 százaléka, míg a magyarok 37 százaléka a korábbinál gyakrabban vásárol használt árucikket.

Európa mérsékelt tempóban ugyan, de elindult a fellendülés útján. Míg 2008-tól 2013-ig az európaiak hazájuk általános helyzetéről alkotott képe folyamatosan romlott, tavaly azonban megfordult a trend. A 2015-ös Cetelem Körkép adatai is a növekvő optimizmust mutatják, az országok általános helyzetét tízes skálán értékelő pontszám egész Európára vetítve 4,3-ról 4,6-ra nőtt. Mint minden évben, az európai fogyasztók idén is kedvezőbben ítélik meg egyéni helyzetüket, mint országukét (ezzel a magyarok is így vannak). Ez a mutató is pozitív irányban mozdult el európai szinten, Magyarországon a tavalyi 4,2-ről 4,4-re emelkedett. A növekvő optimizmus mellett az európaiak többsége – 62 százaléka – úgy gondolja, hogy megváltozott a vásárláshoz való hozzáállása az elmúlt öt évben. A magyaroknál ez az arány eléri a 80 százalékot.

A válság hatására különösen felértékelődött, hogy az emberek a nehezebb gazdasági helyzetben is megőrizzék vásárlóerejüket. A Cetelem Körkép 2015 adatai szerint tízből nyolc válaszadó állította, hogy jobban megnézi az árakat, és tudatosabban vásárol, mint a válság előtt. Magyarországon az emberek 90 százaléka jobban odafigyel az árakra vásárláskor, mint öt évvel ezelőtt, 63 százalékunk sokkal ritkábban vásárol „hirtelen felindulásból”, impulzívan, mint a válság előtt. Fontosabbá vált, hogy akciós termékeket vásároljunk, és gyakoribb lett az alacsonyabb árkategóriából való válogatás.

Európában egyre inkább előtérbe kerül a közösségi fogyasztás és a használt tárgyak adásvétele. Az európai válaszadók csaknem 30 százaléka, míg a magyarok 37 százaléka a korábbinál gyakrabban vásárol használt árucikket.

Tudatos ingyenélők
Az ingyenélés (freeganism) hívei hátat fordítanak a pénz világának – ám éppen az általuk kritikusan szemlélt fogyasztói társadalom szemetéből szerzik a napi betevőt. Nem “csövesek”, ám a kukázás fontos részét képezi életformájuknak, az önfenntartásnak.

Mindeközben az internet és a mobiltelefonos technológiák kulcsfontosságúvá váltak a vásárlásaink szempontjából, online tájékozódunk, böngészünk, és egyre többen használjuk az ár- és szolgáltatást összehasonlító oldalakat is. Már nemcsak a termékeket, de a bankszámla szolgáltatásokat és a hiteleket is ezeken az oldalakon választjuk ki. Az online hitel összehasonlító oldalak az elmúlt 5 évben jelentek meg, azóta egyre népszerűbbek a felhasználók körében. Míg 2013-ban a Cetelem weboldal látogatóinak 3 százaléka, addig 2014-ben már 20 százalékuk ilyen oldalakról érkezett.

„A tudatosság egyre inkább megjelenik a hitelfelvétel területén is” – mondta Lukácsi Zoltán, a Cetelem marketingigazgatója. „Azt tapasztaljuk, hogy már minden ötödik ügyfelünk hitel összehasonlító oldalakról érkezik. Mielőtt döntenek, több bank ajánlatát is összehasonlítják, és úgy választják ki az élethelyzetüknek, anyagi körülményeiknek leginkább megfelelőt.”

Az elemzésekből az is kiderül, ezek a látogatók nem is a legfiatalabb korosztályból kerülnek ki, hiszen több mint felük 35 év feletti, közel hatoduk pedig 56 évesnél is idősebb. Az online oldalak ráadásul megoldást jelentenek a regionális különbségek áthidalására is, hiszen vidéken, ahol esetleg csak 1-2 bankfiók van a településen, online ott is minden bank ajánlatáról tájékozódni tudnak az ügyfelek. Az adatok szerint ezt meg is teszik, az összehasonlító oldalakról érkező ügyfeleink 14 százaléka budapesti, 86 százaléka pedig vidéki lakos.

Pazarul élhetnénk csak hulladékból
Túl sok ételt dobunk ki a szemétbe. Világszerte a megtermelt élelmek 40%-át nem fogyasztjuk el. Egy kanadai pár dokumentumfilmet készített arról, milyen jól lehet létezni a kukákból bányászott ételmaradékokon. A Just Eat It: A Food Waste Story című filmet a Thesszaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk.