Apró lépésekkel növekszik a magyar gazdaság

2010. augusztus 31. kedd - 09:14 / PP/MTI
  •    

Az idén a magyar gazdaság növekedése az export dinamikus emelkedése és a belföldi kereslet legfeljebb év végén remélhető javulása következtében 1 százalék körül lesz a GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Erste Bank előrejelzése szerint.

 

Európa már megnyugodott
Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) igazgatója Klaus Regling szerint az euróövezet túljutott a pénzügyi válságon és újabbra sem kell számítani. "A stabilizációs intézkedések eredménye magáért beszél: az euró árfolyama javult, a piacok megnyugodtak" – nyilatkozta Klaus Regling a Welt am Sonntag német lapnak. "Már csak kevesen spekulálnak az euróövezet bedöntésére." Az EFSF-et az év elején hívták életre a fenyegető görög államcsőd közvetlen elhárítására és más törlesztési gondokkal küszködő országok megsegítésére.

Az elemzés szerint a választások óta a magyar gazdaság pénzpiaci megítélése romlott, a forint tartósan gyengült, a piaci kamat és az országkockázat emelkedett, s ezért az alapkamat már nem volt tovább csökkenthető. A magyar gazdaság az első negyedévi 0,1 százalék után a második negyedévben 1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ez jelentősen elmarad az EU átlagától, ami annak a következménye, hogy miközben a magyar kivitel elég jól kihasználta az európai – és főleg német – konjunktúra javulását, a belföldi piacra termelő ágazatok visszaesése egyelőre folytatódott.

Ez a kettősség a magyar gazdasági növekedés húzóerejét jelentő iparban is jól látszik. Miközben az első félévben a kivitel 17 százalékkal nőtt, a belföldi értékesítés 5 százalékkal visszaesett. Összességében azonban a második negyedévben a magyar ipar az EU átlagánál mintegy 4 százalékponttal gyorsabb ütemre volt képes.

Az elemzés szerint fordított a helyzet az építőiparban és a kiskereskedelemben. Az építőipar drámai visszaesése a magyar piacon a második negyedévben is folytatódott, miközben az EU-ban már növekedés kezdődött. Magyarországon a kiskereskedelemben is tart a visszaesés, miközben az EU egészére – országonkénti nagy különbségek mellett – a stagnálás a jellemző.

A lakosság nem mer fogyasztani

Jóllehet Magyarországon az első félévben 3,7 százalékkal emelkedett a reálkereset, ez eddig nem vezetett a fogyasztás emelkedéséhez, sőt erre legjobb esetben a karácsonyi időszakban lehet számítani. Ennek egyik oka, hogy a tavasszal tetőzött munkanélküliség csak nagyon lassan, s a több nyári munkaalkalom miatt feltehetőleg csak átmenetileg csökken. Emellett a nyugdíjak és családtámogatások reálértéke kisebb a tavalyinál, miközben a hiteltörlesztési kötelezettségek a gyenge forint miatt is emelkedtek, az új hitelhez jutás nehéz, a lakosság még nem mer és tud fogyasztani, beruházni.

A magyar termelők versenyképességét viszont jellemzően javítja a gyengébb forint, bár ezt a hatást csökkenti az árfolyam bizonytalansága. Ugyanakkor a magas szinten megrekedt kamatszint, a bankadó következtében minden bizonnyal tovább dráguló és szűkülő hitelfelvételi lehetőség különösen a kis- és középvállalati szektor helyzetét rontja.

Akár négy százalékos is lehet az infláció
Akár négy százalékos is lehet az infláció

Az infláció júliusban 4 százalékra csökkent, mivel a második félévben kezd kifutni a tavaly év közepi adóemelések hatása. A stagnáló vásárlóerő is fékezi a drágulás ütemét. Ugyanakkor az első félévinél tartósan gyengébb forint, a világszerte és Magyarországon rossz termés miatt erősödik az importált cikkek és az élelmiszerek árának növelésére irányuló törekvés. Az év végi áremelkedés ezért 4 százalék feletti lehet.

Sok minden kiderül az önkormányzati választások után

A jegybanki alapkamat csökkentése 5,25 százalékos szinten megállt, s nem kizárt ennek idei emelése sem – tartalmazza az elemzés. Az euró átlagos árfolyama az első féléves 270 forint közeléből a második félévben 280 forint fölé nő, így éves átlagban 277 forint körüli árfolyam kialakulása valószínűsíthető.

A GKI és az Erste szerint a magyar kormány megítélését az államcsőd június eleji kormányzati víziója, majd az EU-val és az Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) folytatott tárgyalások júliusi felfüggesztése jelentősen rontotta. E lépések valószínűleg ennél is kedvezőtlenebb hatással jártak volna, ha nem lenne általános az a várakozás, hogy az önkormányzati választások után a kormány kellő jelentőséget fog tulajdonítani az egyensúlynak. Ennek mércéje elsősorban a 2011-es költségvetés, illetve az aktualizált konvergencia program tartalma lesz. Ha ezt a nemzetközi szervezetek és piacok jól fogadják, akkor ismét növekedhet az ország iránti bizalom, annak minden árfolyamban és kamatokban megnyilvánuló pozitív következményével. Addig viszonylag jelentős árfolyam-ingadozásra kell számítani – áll a közleményben.

Nem térhetünk le a konszolidációs útról
Magyarországnak folytatnia kell a pénzügyi konszolidációt és a költségvetési hiányt a túlzottdeficit-eljárás keretében a jövő évben a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá kell szorítania – vélte a Vasárnapi Híreknek adott, a Reuters hírügynökség által előzetesen ismertetett interjújában Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa. Túlzott deficit akkor áll fenn, ha egy Európai Uniós tagország nem teljesíti a maastrichti szerződésben a fenntartható ál¬lamháztartási helyzetre vonatkozó követelményeket, és költségve-tési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, illetve az államadósság a 60 szá¬zalékát. Ennek megfelelően a 2004-ben belépő tíz tagország közül több, köz¬tük Magyarország is a csatlakozáskor automatikusan túlzottdeficit-eljárás alá került. A finn biztos – aki korábban a bővítés felelőse volt – hangsúlyozta, hogy a költségvetési deficit növelése helyett Magyarországnak megbízható pénzügyi politikát kell folytatnia, ami tartós gazdasági növekedés szükséges előfeltétele. Rehn emlékeztetett arra, hogy miközben a legtöbb európai uniós tagállam a pénzügyi konszolidáció útjára lépett, Magyarország sem térhet le erről az útról. Az interjúban az unió gazdasági és pénzügyi biztosa hangsúlyozta, hogy a magyarországi helyzet semmi esetre sem hasonlítható a Görögországban történtekhez. Rehn utalt arra, hogy noha voltak bizonyos költségvetési "csúszások" a korábbi magyar szocialista kormány hivatali idejének utolsó heteiben, azok korlátozottak voltak, és nem veszélyeztetik a pénzügyi konszolidációt. E "csúszásokon" kívül a bizottság nem tud semmifajta "csontvázról a szekrényben" – jelentette ki a Reuters által ismertetett interjúszövegben Olli Rehn.