A magyar GDP tízszerese tűnik el évente

2012. július 04. szerda - 14:09 / piac-profit.hu
  •    

A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. A gazdasági válság miatt egyre nagyobb érdek fűződik az adóbevételek növeléséhez, így most az Unió is egy komplex javaslatcsomaggal állt elő a probléma kezelésére.

Mint azt a Piac & Profit Online is megírta, Algirdas Šemeta az EU adóügyi biztosa a következő lépéseket emelte ki az adócsalás és az adóelkerülés elleni közös uniós politika célkitűzései közül: az adóbűncselekmények minimum büntetési tételeinek uniós egységesítése, az EU-s adóazonosító jel bevezetése, automatikus információcsere, közös adózói karta és erőteljesebb fellépés az adóparadicsomi adótervezéssel szemben.

Amennyiben a néhány napja közzétett javaslatcsomag megvalósul, az adóelkerülésben érintettek már nemcsak a magyar, hanem más uniós tagállamok adóhatóságaitól is egyre inkább tarthatnak. Az Európai Bizottság régi szándéka, hogy létrehozzanak egy harmonizált adórendszert, melynek részeként közösen léphetnének fel az adóelkerüléssel szemben. A tagállamok eddig azonban erőteljesen ellenálltak, mivel az adójog azon utolsó gazdaságpolitikai eszközök egyike, amellyel a nemzeti kormányok saját tagállamuk versenyképességének javítását egyénileg is befolyásolni tudják.

 Minden harmadik magyar cég feketézik
„A kormányba vetett bizalom hiánya és a bonyolult adózási rendszer" a magyar rejtett gazdaság legfontosabb mozgatórugói a Visa Europe korábban bemutatott tanulmánya szerint. A feketegazdaság fő összetevői a be nem jelentett munka és az adóelkerülés, mértéke akár 2100 milliárd euró is lehet európai szinten.
A rejtett gazdaság kétharmadát a be nem jelentett munka adja, (Bár a feltárt feketefoglalkoztatás csökkent az év első felében.) a másik az adóelkerülés, mely rendszerint a készpénzes alapon működő, jövedelmüknek csak egy részét bevalló vállalkozásokhoz köthető.

„Az adópolitika terén az elmúlt évtizedekben csak nagyon lassú, fokozatos előrelépés történt. Bár a tagállamok ellenállása továbbra is nagy, azt gondolom, az adóügyi biztos mostani megnyilvánulása is arra utal, hogy felgyorsulhat a közös célkitűzések megvalósításának folyamata. A tervezett új feladatok egyébként az egyes tagállamokat, az Uniót és az EU-n kívüli országokat egyaránt érinthetik, mindez pedig Magyarország számára is új feladatokat jelenthet majd." – mondta el Dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

A tagállamok elsődleges feladata az adóbeszedés hatékonyságának javítása. A Bizottság korábban 10 tagállamot kifejezetten felszólította arra, hogy fokozottan ellenőrizze az adózókat, és ehhez technikai segítséget is felajánlott. Az adóelkerülés elleni küzdelem uniós szinten is fontos feladat, amit a tagállami adóhatóságok közötti automatikus információcsere kibővítése nagymértékben segíthet. A Bizottság célja, hogy az adócsalók ne élhessenek vissza a tagállami adójogszabályok különbözőségéből fakadó előnyökkel, és ne rejtőzhessenek el az EU-n belül egy másik tagállam adóhatósága elől. Az elrettentő erőt pedig az szolgálná, ha meghatároznák uniós szinten az adóbűncselekmények büntetési tételeinek alsó határát. A Bizottság mostani ígérete szerint záros időn belül ki fogja dolgozni ezen feltételeket.

Itthon főleg áfával csalnak
A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának tapasztalatai alapján a legtöbb visszaélés valóban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmazásánál történik, miután a nagy mennyiségű, egyedileg nem azonosítható áru esetében könnyebb kijátszani az áfaszabályokat, de más területekre, például az elektronikai cikkek kereskedelmére is jellemzőek az ilyen típusú csalások. Az áfacsalás nem új jelenség, de mindig vannak új módszerek. Az uniós csatlakozás után vált gyakorivá, hogy a külföldről behozott termékeket a csalásra szerveződött cégek értékesítik a magyarországi kereskedőknek, de nem fizetik be a forgalmi adót a költségvetésbe. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos visszaélések az Európai Unió minden országában gyakoriak, de arányuk a nemzetgazdaságok méretéhez képest általában nem akkorák, mint Magyarországon. A többi országhoz képest magasabb, 27 százalékos áfakulcs miatt a szabályokkal visszaélő hazai és külföldi bűnszervezetek vállalják a kockázatot – mondta az elnökhelyettes. Magyarországon az adóval kapcsolatos bűncselekmények többsége áfacsalás. Ezek a bűncselekmények nemcsak a költségvetést károsítják, hanem azért is veszélyesek, mert így a tisztességes gazdálkodók kiszorulnak a piacról.

„A tagállamok közötti automatikus információcsere jelenleg a magánszemélyek megtakarításai kapcsán már érvényesül. Az ennek alapjául szolgáló irányelv 2005 óta hatályos, és a bankbetétek más országokban történő elrejtését úgy kívánja megakadályozni, hogy főszabályként automatikus adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a forrásország, vagyis a kamatot fizető állam számára. Ennek megfelelően az a tagállam, ahonnan a kamatjövedelem származik, a másik országban illetőséggel bíró magánszemélyről – adókötelezettségének teljesítését segítve – információt szolgáltat az ottani hatóságnak. Az automatikus információcserében jelenleg Ausztria és Luxemburg kivételével valamennyi tagállam részt vesz". – mondta el Dr. Békés Balázs.

Az adóügyi biztos mostani közleménye arra is felhívja a figyelmet, hogy az automatikus információcserét tovább kellene bővíteni más területeken is, és ki kellene terjeszteni harmadik országokra. Ezzel a jövedelmek adóparadicsomokba való mentésének lehetne elejét venni. Rátérve a hazai helyzetre, megállapítható, hogy magyar adóhatóság tevékenysége jelenleg is összhangban van az uniós célokkal. Az ellenőrzések hatékonyságának javítása és az adózók fokozott felügyelete mind az adóbevételek növelését, mind a visszaélések visszaszorítását szolgálja. Nyitott kérdés ugyanakkor, mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az ambiciózus célkitűzések valósággá váljanak. Várhatóan több évre lesz még szükség, míg a tervek megvalósulnak, még akkor is, ha a pénzügyi válság és a körvonalazódó fiskális integráció elősegítheti a tagállami együttműködést az Európai Unióban.

Ezermilliárd forintra már keresztet vethetünk

Az üzleti élet minden szegmensét érinti az adóelkerülés
A magyar gazdaság minden szektorát érinti az adóelkerülés és az adócsalás problémája. A Piac & Profit az elmúlt hónapok legérdekesebb ügyeiből szemezgetett:

A költségvetés tudna mit kezdeni azzal a több mint 1800 milliárd forintnyi adóhátralékkal, amelyel a Nemzeti Adóhivatal szerint az adóhátralékot felhalmozó cégek és magánszemélyek tartoznak az államnak. A tartozás oroszlánrészét azonban már sohasem lehet behajtani, az illető cégek megszűntek, vagy felszámolás alatt állnak a fekelista.hu összesítése szerint.

Az idén május végéig, a „feketelista.hu" portál összegzése szerint 134 800 esetben rendelt el cégek ellen az adóhatóság adóvégrehajtást, szemben az egy évvel korábbi hasonló időszakkal, amikor 130 400 végrehajtási határozat született – tájékoztat Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője. A végrehajtási értesítésre kiegyenlítik ugyan adótartozásukat, de a következő hónapban már ismét „elfelejtik" az újabb befizetési határidőt. Ez a folyamat elvileg számtalan alkalommal megismétlődhet – erősítik meg a NAV munkatársai. Az adóhatóság viszont meglehetősen változatos eszközökkel igyekszik végrehajtatni az állammal szembeni kötelezettségeket. Leggyakrabban és legeredményesebben az inkasszót alkalmazzák.