A válaszadó vállalatok mind a beruházások, mind pedig dolgozói létszám tekintetében további terjeszkedési szándékot jeleztek. Mindkét tekintetben a legnagyobb mértékű bővülési hajlandóságot tapasztaltuk 2000 ill. 2001 óta. „Az előző évekhez hasonlóan elsősorban a nagy, jelentős mértékben exportközpontú feldolgozóipari vállalatok mutatnak átlagon felüli növekedési szándékot” – mondta Dale A. Martin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke.

„Összeségében javult az üzleti környezet értékelése a tavalyi eredményekhez képest. A gazdaságpolitikai kereteket, valamint az operatív piaci környezetet jobban ítélték meg a vállalatvezetők, a munkaerőpiaccal kapcsolatos kérdésekben pedig újra csökkent az elégedettség” – hívta fel a figyelmet Dale A. Martin, aki szerint azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a hazai konjunktúrához hasonló teljesítményt mutatnak fel a régió más országai is és sok olyan világgazdasági tényező segíti a növekedést, amelyek kifulladása egyre nagyobb kockázatot jelent. (Piaci várakozások szerint messze van még a következő válság.)

Kép: Pixabay

Kockázatok: Brexit, Trump

„Látjuk, hogy globális kereskedelmi háború körvonalazódik, fokozódik a nemzetközi feszültség és a Brexit után az uniós támogatási rendszer is bizonytalanná válhat” – mondta a DUIHK elnöke. Ennek ellenére töretlen a cégek bizalma: régiós összevetésben is javult a hazai gazdasági helyzet megítélése, több kérdésben utolérte a régiós átlagot, néhány kérdésben meg is haladta azt. A magyarországi felmérésben a válaszadók túlnyomó többsége a tavalyinál jobb gazdasági helyzetről számolt be.

Az eredmények alapján az idei év tavaszára kis mértékben javult az üzleti környezet értékelése a tavalyi eredményekhez képest. A gazdaságpolitikai kereteket, valamint az operatív piaci környezetet jobban ítélték meg a vállalatvezetők, a munkaerőpiaccal kapcsolatos kérdésekben pedig újra csökkent az elégedettség.

Az egyes tényezők közül különösen az adózás, valamint a közigazgatás terén volt tapasztalható érdemi javulás, kedvezőtlen irányba mozdult viszont a képzettség, ill. a képzési rendszer értékelése. Nem sikerült előrelépést elérni olyan fontos területeken, mind a korrupció, a közbeszerzések átláthatósága vagy a jogbiztonság. Több, az üzleti környezettel kapcsolatos kérdésben az átlagnál alacsonyabb a kis és közepes vállalkozások elégedettsége.

Nemzetközi összehasonlításban összességében javult a hazai üzleti környezettel való elégedettség relatív helyezése. Az adózás, valamint a közigazgatás terén a régiós átlagnál jóval kedvezőbb válaszok születtek Magyarországon, a munkaerőpiaci adottságok megítélése még elmarad a többi ország átlagától.

A felmérés adataiból számított DUIHK Befektetői Hangulat Index idén tovább emelkedett, a 28 pontos szint az eddig mért legmagasabb érték. Az index az elmúlt években nagyfokú korrelációt mutatott fel a magyar bruttó hazai termék alakulásával. Ennek figyelembevételével az idei évre is négy százalék fölötti gazdasági növekedést várnak a kamara szakértői.

Befektetők elkötelezettsége

Tovább nőtt a megkérdezett vállalatok Magyarország melletti elkötelezettsége. A tavalyi 81 százalék után idén a cégek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismét Magyarországon eszközölné beruházását. A 15 országban végzett nemzetközi felmérés szerint ismét Csehország lett a legvonzóbb befektetési helyszín, ezt követi Lengyelország és Észtország. Magyarország mutatója nem változott, a 20 országot tartalmazó rangsorban a tavalyi 9. helyről idén a 10. helyre került.

Megjegyzendő, hogy több esetben az egyes országok megítélése csak minimális, statisztikailag nem szignifikáns mértékben tér el egymástól. Így pl. Lengyelország, Észtország és Szlovákia mutatója gyakorlatilag megegyező értéket vett fel, ugyanez vonatkozik pl. Romániára és Magyarországra, vagy a Lettország, Litvánia és Horvátország hármasra is. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy igen hasonlóak a térségben található befektetési feltételek, ezért konkrét beruházási döntések esetében akár kismértékű különbségek is bírhatnak perdöntő hatással.

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért- és szabályozásért felelős államtitkára kiemelte, a magyar gazdaság 2013 óta folyamatosan fejlődik, az idén 4,3 százalékos GDP-növekedést terveznek. „Munkaerő tartalékot jelent a közfoglalkoztatottak átvezetése a versenyszférába, a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazacsábítása a körülmények javításával, illetve a fiatalok és a nyugdíjasok aktivitásának növelése” – hangsúlyozta. „A kormány továbbra is támogatja a munkaerő mobilitását, a duális képzés erősítését, a beszállítói hálózat fejlesztését” - mondta az NGM államtitkára.