A benzinkutakon érezhetjük Trump újabb lépését?

2018. május 09. szerda - 12:33 / piacesprofit.hu
  •    

Donald Trump amerikai elnök felmondta az Iránnal kötött atomalkut, és azonnal szankciókat is jelentett be a Perzsa-öbölbeli országgal szemben. Az olajár emelkedésnek is indult, és négyéves csúcsra jutott a döntés után.

Trump tegnap este végül a valószínűbb forgatókönyvnek megfelelően felmondta az iráni atomalkut. Szerinte a jelenlegi megállapodás nem szolgálja a békét. Új szerződést kell kötni, de igazándiból jobb, ha erre senki sem számít, legalábbis az amerikai nyilatkozatokból ezt lehetett leszűrni. Az elnök hat hónapot adott az adminisztrációnak arra, hogy életbe léptesse a korábban már egyszer kivetett legszigorúbb szankciókat, de azok többsége akár már három hónapon belül életbe léphet. Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szerint Trumpnak ezzel az a célja, hogy jobb megállapodást kössön Iránnal, tehát ismét szokásos tárgyalási taktikájához folyamodik – vélekednek az Erste Befektetési Zrt. szakértői.

fotó: Craig/flckr

Fotó: Craig/flckr

Az amerikai pénzügyminisztérium rögtön azután tette közzé honlapján a szankciók újbóli érvénybe léptetéséről szóló közleményét, hogy Donald Trump elnök közölte döntését az atomalku felmondásáról. A közlemény szerint a tárca 180 nap múlva a kőolaj-kereskedelemre vonatkozó szankciókat, 90 nap múlva pedig a polgári repülőgépek és alkatrészeik eladására vonatkozó büntető intézkedéseket lépteti életbe. Bevezeti továbbá a fémkereskedelemre az acél- és szénexportra, valamit az alumíniumeladásokra vonatkozó korábbi szankciókat is. A 90 nap elteltével, augusztus 6-tól a minisztérium minden engedélyt visszavon, amely amerikai vállalatoknak lehetővé tette, hogy üzleti tárgyalásokat folytassanak Iránnal. A szankciók a legsúlyosabban első körben a Boeinget és az Airbust érintik.

Időzített bombaként ketyeg a dollár a devizapiacon

A Távirati Iroda közlése szerint a Boeing szóvivője, Gordon Johndroe szerint a cég, ahogyan eddig is, ezután is együttműködik a kormányzattal. Dennis Muilenburg, a Boeing vezérigazgatója a múlt hónapban arról nyilatkozott, hogy a cégnek nincs rendelésállománya Iránból. Nyilatkozatát azután tette közzé, hogy 2018 elején kellett volna teljesítenie az Iránnal még 2016 decemberében kötött, 16,6 milliárd dollár értékű szerződés első szállításait. Az Iran Air iráni nemzeti légitársaság 15 Boeing 777-es típusú repülőgépet és további alkatrészeket rendelt.

A több iráni légitársasággal szerződést kötő európai repülőgépgyártó Airbus kommunikációs vezetője, Rainer Ohler úgy nyilatkozott: a cégnél egyelőre tanulmányozzák Washington döntését, és kell egy kis idő ahhoz, hogy „döntsenek azokról a lépésekről, amelyek a vállalati politikát összeegyeztetik a szankciós előírásokkal”.

Ennek ellenére az előbbi alig reagált a bejelentésre 0,6 százalékos csökkenésével. Az olajfronton is lesznek olyan országok (pl. Kína és Törökország), melyek nagy valószínűséggel nem csatlakoznak a szankciókhoz, s így továbbra is venni fogják az olajat. Egy szó, mint száz, a hatás valószínűleg limitált lesz, s a cél amúgy is inkább egy szigorúbb egyezség kialakítása, legalábbis az irániakra nézve. Ennek megfelelően a tegnapi amerikai kereskedésben a bejelentés nem okozott nagy volatilitást. A vezető részvényindexek stagnálást mutattak. Az Erste előrejelzése szerint az iráni atomalku felmondása ellenére a DAX és a BUX index is enyhe emelkedést mutathat a mai napon.  A viszonylag mérsékelt hatás azonban azonnal jelentkezett a kőolajárban: a Brent ma délelőtt 76,7 dolláron állt, 1,85 dollárral magasabban, mint tegnap, ezzel négyéves csúcspontjára ért az olajár – ezt pedig a magyar autósok is hamarosan megérzik majd.

Egy különleges gazdasági korszak végéhez értünk
Véget ér minden idők legnagyobb monetáris politikai kísérlete, miközben egyre erősebb a világban a nacionalizmus, megdöbbentő méretű az egyenlőtlenség, és a fiatalabb generációk széles köre küzd a kilátástalansággal.