Már egy évtizede másról se hallani, csak a mennyiségi lazításról. Nos, ez hamarosan meg fog változni. „Arra számítunk, hogy az USA vállalati nyereségnövekedése 2019-ben visszaesik kissé, de 8-9 százalékos érték körül továbbra is pozitív marad. Eközben (főleg Olaszországban és Kínában) a részvénypiacokat fenyegető legnagyobb kockázatot az adósságállományok magas szintje és a fokozatos kamatemelkedés jelenti” – írta elemzésében Romain Boscher. a Fidelity International vezető globális befektetési elemzője.

Az USA nyereségein rajta tartjuk a szemünket, de kiszűrjük a zajt

Minden jó forgatókönyvnek egy főszereplője van, és ez alól az USA 2019-es részvényértékeltségei sem képeznek kivételt. Bár a politikát és a kereskedelmet övező zaj továbbra is igyekszik majd elvonni a befektetők figyelmét, a cselekményt a vállalati nyereségek növekedése fogja meghatározni.

Az egy részvényre jutó nyereség év/év alapon mért növekedését 2018 első három negyedévében több szokatlan körülmény futtatta fel átlagosan 24 százalék körüli értékre. Az alacsonyabb cégadók, a csökkenő jogszabályi terhek és az erősödő gazdaság együttes hatásának köszönhetően az USA piaca a többinél jobb teljesítményt nyújtott.

Kép: PP archív

Mindezek azonban egyszeri tényezők, és arra számíthatunk, hogy a nyereségnövekedésre gyakorolt hatásuk 2019-ben csökkenni fog. Az USA-beli nyereségek továbbra is felfelé menetelnek majd, de csak lassabb, a reálgazdaság teljesítményének alakulásához hasonló ütemben. Ha évi 3-4 százalék körüli makrogazdasági növekedést, 2 százalék körüli inflációt és kb. 3 százalékos részvény-visszavásárlási arányt feltételezünk, akkor 7-9 százalék körüli nyereségnövekedésre kell számítanunk. Ezzel az USA is beáll a világ többi országa által alkotott sorba, melyben az egy részvényre jutó nyereség kb. 8 százalék körül alakul.

Valószínű, hogy a cégeknek 2019-ben erősödő ellenszéllel, például emelkedő költségekkel kell majd szembenézniük. A munkaerő-intenzív ágazatok lesznek a legérintettebbek, így azt is figyelemmel kísérjük majd, hogy a szállítási költségek növekedése és az emelkedő bérköltségek mennyire terhelődnek át a fogyasztókra. Az elemzők szerint a cégeknek át kell vállalniuk ennek egy részét, ami rányomja majd a bélyegét az árrésekre.

A fentiek arra utalnak, hogy az USA piaca a ciklus végéhez közeledik, de a Fidelity megítélése szerint a kép árnyaltabb ennél. Míg egyes ágazatok, főleg a fogyasztókat kiszolgáló iparágak, például az autógyártás, valóban közelednek a ciklus végéhez, másoknál ez még távolabb van. A cégek egy ezermilliárd dolláros, jelentős részben szoftverre és hardverre fordított tőkeberuházási ciklus közepe táján járnak – ez az 1960-as évek óta az egyik legnagyobbnak számít. Az ipari beruházások volumenének növekedéséből hasznot húzó ágazatok, például a technológia és az üzleti szolgáltatások vélhetően jól fognak teljesíteni 2019-ben.

A fenyegető adósságállomány

A részvények vonatkozásában az adósság jelenti a legnagyobb veszélyt. A tíz éven át tartó mennyiségi lazítási kísérlet az adósságból finanszírozott kínai konjunktúrával párosulva hatalmas adósságot teremtett a világ számára.

A 2008-as pénzügyi világválság hatására a jegybankok csökkentették az adósságfinanszírozás költségét, de a könnyítés mértékének és sebességének megvan a természetes korlátja. A világgazdaságot terhelő adósságállomány puszta volumene miatt is képtelenség lenne néhány éven belül teljesen visszaállni az előző ciklus kb. 4,5 százalékos összesített kamatszintjéhez.

Bár az elmúlt két évben a globális összesített kamat már eddig is 1,2 százalékról 2,2 százalékra nőtt, de előfordulhat, hogy új, várakozásaink szerint 2,5 százalék körüli rekordszintre fog emelkedni. Egy ezt is meghaladó érték már új pénzügyi válsággal fenyegetne, márpedig ennek kirobbantását egyetlen jegybank sem fogja felvállalni.

A kötvénypiacok problémái adott esetben a pénzügyi rendszer többi részére is átterjedhetnek – ezért is érdemes a szemünket az olasz kötvénypiacon és a kínai vállalati kötvények piacán tartani.

Kínával kapcsolatban a legtöbb elemző jobban aggódik, mint Olaszország miatt. Bár az olasz kötvénypiac Európa legnagyobbja, jórészt belföldi befektetők kezében van, akik hosszú távban gondolkodnak, és nem pánikolnak a volatilisabb piaci időszakok miatt.

A kínai piac ennél kevésbé érett. Jelenleg a legelső hitelciklusát éli át, melyben most zajlik az első csődhullám. A kínai döntéshozóknak számos eszköz áll a rendelkezésükre, melyekkel segíthetnek a gazdaságnak magára találni, de egyelőre nem tudni, hogy miképpen fognak reagálni a befektetők. Lehet, hogy túlságosan megrémisztik őket a kötvénypiaci események ahhoz, hogy újból vállalati kötvényekbe fektessék a pénzüket.

Bár a várakozások szerint a kínai döntéshozók sikerrel vezetik majd át országuk gazdaságát a hitelcikluson, ezt úgy kell megoldaniuk, hogy közben ne duzzasszák tovább az adósságállományt. Az abszolút szintek máris magasak, ezért nagyon figyelni kell a folyamat kisiklására utaló jelekre.