A lassúnak és bizonytalannak tűnő megtérülés sokáig kevés bankot tett érdekeltté abban, hogy finanszírozza az alternatív energiaforrások hasznosítását. A legutóbbi időben változott valamelyest ez a helyzet, akkor, amikor nem csupán az Európai Unió, hanem a hazai kormányzat is felértékelte a fosszilis energia kiváltásának lehetőséget, ezen belül is - Magyarország esetében - a mezőgazdaság "tüzelőanyagait", s persze a nap, szél energiáját, a termálvizet. Gőgös Zoltán az előző ciklusban kormánybiztosként igyekezett "helyzetbe hozni" az elsősorban az agrárium területen alternatív energiával foglalkozó vállalkozásokat, néhány hete pedig a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca államtitkáraként hivatalból is felvállalja ugyanezt.

Az államtitkár elmondta, hogy az agráriumra alapozott energiatermelésnél az egyik legfőbb cél, hogy a mezőgazdasági alapú üzemanyagok elterjedjenek. Megszületett az a jogszabály, amelyik az etanol - az E 85-ös szabványú üzemanyag - közvetlen értékesítését teszi lehetővé. Megtudtuk tőle, hogy szeptemberben nyílik meg az első kút Budapesten, ahol a járművek tankolhatnak szeszgyárban előállított 85 százalék alkoholt és 15 százalék benzint tartalmazó üzemanyagot. Ahhoz, hogy el is lehessen adni a portékát, a jogszabályban le kellett fektetni az etanol jövedékiadó-mentes forgalmazhatóságát. Az államtitkár nem vitatja, hogy ugyan az egyik oldalon 70-80 forintnyi előnyt kínálnak az autósoknak, de a másik oldalon nem ússzák meg az új jármű - a flexiautó - vásárlását.

A biodízel jövőjét is egyengetni igyekszik a kormányzat. Már ma is vannak olyan területei a gazdaságnak, amelyeknek a szereplői jövedékiadó-mentesen vásárolhatják ezt az anyagot, de most még arra összpontosítanak, hogy mind a gázolajnál, mind a benzinnél növelni lehessen az üzemanyagba belekevert mezőgazdasági eredetű terméket. A normál szabvány alapján is lehetséges, hogy 5,75 százalékban alkoholt tartalmazzon a benzin, a gázolaj pedig hasonló arányban biodízelt. Az új jövedéki törvény szerint 2007 júliusától a benzinnek tartalmaznia kell 4,4 százalék etanolt, 2008 január 1-jétől pedig a gázolajnak biodízelt. A második lépcsőben érhető el az 5,75 százalékos keverési arány, amely már európai mércével is jelentős.

Az államtitkár emlékeztet rá, márciusban kormányhatározat készült a termelendő mennyiségek és a bel-, illetve külpiaci lehetőségek összehangolásáról. Kiszámolták: 150-180 ezer tonna biodízel-kapacitást célszerű kiépíteni 2007 közepéig, hogy 2008-ban már be lehessen takarítani a növényt a biodízel gyártásához. Ezen túl 800 ezer tonna alkohol előállításához van meg az alapanyag az országban, mégpedig tartósan. Gőgös Zoltán ez utóbbi adatot kommentálva elmondta, hogy az évi 2,5 millió tonna kukoricatöbbletet az ország eddig vagy megpróbálta exportálni - a tenger és a kikötő hiányában azonban nem problémamentesen -, vagy betárolta. A cél azonban az, hogy ne legyenek feszültségeket okozó feleslegek, s ne álljon feldolgozatlanul, eladatlanul a termés. Azzal számol az agrártárca, hogy körülbelül 150 ezer tonnát használ fel majd az üzemanyag-termelés akkor, amikor már 5,75 százalékban bekeverik az alkoholt a benzinbe. A "maradék" 600-650 ezer tonna többletet pedig exportálja az ország főleg a német és a svéd piacra.

Az újszerű üzemanyagokhoz szükséges repcét, kukoricát biztonságos mennyiségben csak szerződésekkel garantáltan lehet termelni. Ehhez hozott és hoz létre támogatási formákat a mezőgazdasági kormányzat. Már napjainkban is mód van területalapú többlettámogatást igénybe venni, ha 5 évre szerződik a gazdálkodó, és a megkötött megállapodással azt is igazolni tudja, hogy a termést nem élelmiszernek vásárolja meg tőle a partnere. Ha erre vállalkozott a termelő, akkor hektáronként 8 ezer forintos plusztámogatásra pályázhat. Gőgös Zoltán információi szerint tavaly még "csak" 8-10 ezer hektárnyi szántóról takarítottak be támogatott "üzemanyagot", az idén már 30 ezer hektár területtel pályáztak.

Az 1000 milliárd forintot kitevő vidékfejlesztési célú forrásból - függően persze a társadalmi viták kimenetelétől - 40 százaléknyi juthat az agrárfejlesztésre. Az egységes mezőgazdasági, vidékfejlesztési alap eleve tartalmazza majd a megújuló energiahordozók támogatását. Az államtitkár azt azonban megjegyzi, hogy ezzel a pályázati lehetőséggel a kisebb mezőgazdasági üzemeket segíthetik, mivel az unió projektenként maximum egymillió eurót engedélyez. Akár félmilliárd forintos beruházással számolhatnak azok a gazdálkodók, akik körülbelül 5 ezer tonna alkoholt vagy biodízelt előállító vállalkozásban gondolkodnak. Gőgös Zoltán szerint a nagyobb üzemnek pedig megéri majd maga köré szervezni logisztikai rendszereket - tárolókat, szárítókat - úgy, hogy termelők is tulajdonolhassanak az ügyletekben. Ebben az esetben is jár a fejlesztési támogatás.

#page#

A mezőgazdasági melléktermékekből, hulladékokból nyerhető, helyben használható hő-, alkalmasint villamos energiának a "munkára fogását" a korábbinál hatékonyabban, ha tetszik, bőkezűbben lehet segíteni az egységes mezőgazdasági, vidékfejlesztési alapból, illetve a környezetvédelmi támogatás forrásaiból. A biogázüzemek létesítését nem pusztán az uniós környezetóvó szabályok miatt tartja kívánatosnak az államtitkár, hanem azért is, mert sokfelé eddig semmilyen módon nem hasznosultak a mezőgazdaság melléktermékei. Az újabban elérhető támogatásokkal akár már tíz éven belül megtérülő üzemek építhetők. Azt azonban nem tagadja Gőgös Zoltán sem, hogy még napjainkban is fékező hatású a hazai energiarendszer, mely akkor, amikor kiépült, nem lehetett tekintettel a korábban még nem is létezett kis energiatermelő kapacitásokra. A leendő új nemzeti energiastratégia megalkotásáig sem feleslegesek a biogázüzemek, a keletkező gáz közvetlenül hasznosításának technológiai lehetőségeit érdemes támogatni, kihasználni. Az államtitkár kommentárjából kitetszik, fontos adalék a finanszírozáshoz, hogy sokfelé már olcsóbban lehet a helyben "termelt" biogázt a település céljaira igénybe venni, mint amennyibe a földgáz kerül.

A biomassza önálló fejezete az agrárium energiatermelésének, illetve a fejlesztések támogatott finanszírozásának. A nagy erőművek ellátását ugyan legegyszerűbben erdei fával lehet megoldani, s bár az erdészetek elkezdtek nem veszteségesen működni, mégis sokkal inkább a kifejezetten energetikai célra termesztett növényi kultúrákat célszerű támogatni. Az államtitkár utalt is rá, hogy az erre "terelő" szabályozás hamarosan elkészül a minisztériumban. Azt kénytelen belátni a tárca, hogy a nagy erőművek ezúttal sem igazán partnerei a kisebb termelői kapacitásokra alkalmas gazdaságoknak. Ezért a forrásokkal is "irányt vált" az FVM, s főleg a közvetlen hőhasznosítás piacát segíti. Gőgös Zoltán részletezi is, ahová megszervezhető egy-egy termelői kör, oda érdemes telepíteni a település melegvíz-ellátását, a fűtését szolgáló eszközöket, üzemeket. Ilyen célokra akár támogatással gyártott, jó hatásfokkal működtethető kazánokat, fűtési rendszereket érdemes venni, lízingelni. A fűtőanyag előállításának szabályozása a kulcskérdés persze. Az államtitkár szerint már van látszata az itt alkalmazott finanszírozási technikáknak, hiszen egyre több kertészet alakítja át, cseréli ki a gázkazánokat, s már sokfelé készséget mutatnak arra, hogy a közösségi fűtési rendszereket is átállítsák.

Azok a gazdálkodók, akik eldöntik, hogy földjeiken energetikai célú nádat, füvet, cserjét termesztenek, most már ugyanolyan támogatást kaphatnak, mint a biodízellel, alkohollal foglalkozó kollégáik a repcéért, kukoricáért. Fás szárúaknál hektáronként 50 ezer forint jár, sőt pályázhatnak a telepítéshez is támogatásért. Nádnál például hektáronként akár egymillió forint lehet az állami segítség, illetve a tőről szaporított növények költségeinek felét lehet pályázattal megszerezni. A normál fűféléknél a támogatás 18 ezer forint, de ha nem legeltetnek, nem takarmányozásra termesztenek füvet, hanem energetikai célokra, akkor ugyancsak jár a plusz 8 ezer forint. Ma már az agrártárca elfogadja azt is, hogy ha a gazda maga használja fel energetikai célra a növényt. Mint ahogy van is rá példa, a kertészetet, az oda létesített kazánt szolgálják ki az elégethető fűfélével.

A gazdáknak valóban el kell dönteniük, hogy élelmet, vagy energiát termelnek a földjükön. Akkor nincs nehéz dolguk, ha a nagy integrátoraik változatlanok maradnak. Technológiai értelemben a gabonánál, repcénél szinte teljesen azonos folyamatokkal van dolguk, nem kell beruházniuk például, s az új piacuk biztonságos is. Nagyobb dilemma előtt áll a gazda, aki klasszikus növénytermesztésről energetikai ültetvényekre akar váltani. Lényeges, hogy a végső felhasználót - erőművet, a település fűtéséről gondoskodó önkormányzatot - stabil partnernek lássa az átállni akaró gazda. Finanszíroznia kell azt az egy-két évnyi időt, amíg termőre fordul az új ültetvény. Az államtitkár emlékeztet rá, hogy ekkor lehet igazán komoly szerepük a bankoknak, s persze annak, hogy a gazda szerződéses garanciákkal rendelkezzen a majdani termés átvételéről.

Az agrárium kevesebb, mint egy évtized leforgása alatt 15 százaléknyi részt képes lesz magára vállalni az energiapiaci ellátásból. Ezzel egyben megoldja a túltermelési problémáit, eltűnnek a feleslegek. Az államtitkár szerint az agrárpotenciál azonban nem ennyi, hanem jócskán több. Azt azért mégsem akarják, hogy közvetlen konkurenciája legyen az energetika az állattenyésztésnek, hiszen nem szerencsés, ha például elszívják a gabonát a sertéstelepektől. Mégis a mezőgazdaságra alapozott energetika az a terület a megújuló energiaforrások palettáján, amelyik magasabb szintű támogatást kap. Ezzel a jó hozadékú befektetésével az állam a vidékfejlesztési, foglalkoztatási célokat, valamint az alapanyag-bőség problémáinak orvoslását egyszerre képes szolgálni.