Az ózon magas koncentrációja miatt országszerte kifogásolt a levegőminőség - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Nemhogy lassabban "gyógyul" az ózonréteg, mint várták, hanem még vékonyodik is. Méghozzá azokon a tájakon, ahol a legtöbb ember él a Földön. A tudósok nem tudják, mi a jelenség oka. Az ózonréteg feladata, hogy megvédjen minket a Nap káros ultraviola sugárzásától.

Habár a hatékony fellépésnek köszönhetően a magaslégköri ózon mennyisége újra növekvőben van, és az ózonlyuk is egyre kisebb és kisebb lesz, az elmúlt évtizedek szennyezésének még unokáink is fizetni fogják az árát.

A világ nagy része fogott össze azért, hogy kijavítsa azt, amit elrontott: segítse az ózonréteg regenerálódását, az ózonlyuk megszűnését. Az eredmények bizakodásra adnak okot, de még hosszú az út a teljes gyógyulás feltételezett idejéig.

Az Északi-sark fölötti ózonlyuk történetében soha nem látott nagyságúra terebélyesedett idén. Holott mindig kisebb volt, mint a déli-sarki ózonlyuk. Ennek okát a széljárásnak és hidegnek tudják be, melyek "ideális" körülményeket biztosítottak az ózonpusztító vegyületek terjedésének.

Az 1990-es évek végétől a légköri ózon mennyisége - mintegy három évtizedes vészes csökkenés után - növekvő tendenciát mutat, ám az ózonlyuk által okozott veszély azonban még hosszú ideig fennállhat. Ma van az Ózon Világnapja.

A Föld ózonrétegének elvékonyodása miatt kialakult kockázatok csökkentéséhez keres partnereket a Napsugárzás Védelmi Tudományos Egyesület. A veszélyek tudatosítása és a változáshoz való alkalmazkodás elengedhetetlen a betegségek elkerüléséhez.

Szeptember 16-át immár 22 éve az ózon világnapjaként tartják számon, ugyanis 1987-ben ezen a napon írta alá 46 ország az ózonréteg védelmét szolgáló Montreali jegyzőkönyvet. Az egyezményhez a csatlakozó országok vállalták, hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó vegyületek gyártását, kereskedelmét, illetve használatát. A Montreali Jegyzőkönyvet, amelyet Magyarország 1989-ben írt alá, mára a világ valamennyi országa ratifikálta.