2025. augusztus 1. napján hatályba lépett a helyi önazonosság védelméről szóló törvény jogvédelmi eszközeinek alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló 240/2025. (VII. 31.) Kormányrendelet.

Harmadával drágább ma egy budapesti panellakás, mint 2024-ben ugyanekkor.

Folytatódik a kínálatbővülés a lakáspiacon.

Az elmúlt évek lakáspiaci árnövekedése közepette kuriózum a jó áron kifogott ingatlan. Pedig jól beazonosíthatók a tényezők, amelyek révén komoly mértékű, akár a vételár negyedére-ötödére rúgó árengedményt lehet elérni. Cserébe azonban általában meg kell kötni egy kompromisszumot: bérlőt, perterhet, szolgalmi jogot, vagy éppen esztétikai hibát. Érdemes figyelni, mert néha csak egy apróságon múlik az adásvétel –például egy szem előtt lévő repedésen, vagy éppen a szomszéd hét tyúkján!

A lakóingatlan árak az euróövezetben 4,1 százalékkal, az Európai Unióban pedig 4,7 százalékkal emelkedtek 2016 negyedik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest, Magyarországon mérték a második legnagyobb növekedési ütemet, 9,7 százalékost.

Friss adatok szerint 2016-ban több mint háromezer ingatlan került külföldi tulajdonba Magyarországon. A legtöbb külföldi állampolgár kínai, orosz és ukrán a vásárlók között. Azoknak a külföldieknek is számos lehetőségük van, akik hitelt vennének fel ingatlancéljaikhoz, sőt bizonyos esetekben állami támogatást is kaphatnak.

Mindig akadnak új próbálkozások az ingatlanközvetítésben, melyek a már ismert ingatlanközvetítői rendszert „reformálnák” meg. Az ígéretek kecsegtetők, a szakemberek azonban óvatosságra intik az ingatlanosokat.

Az ingatlan vásárlást jó esetben alapos egyeztetés és megtekintés előzi meg a vevő részéről. Ennek ellenére időről-időre előfordul, hogy utóbb olyan hiba merül fel, ami a vásárláskor nem volt ismert. Gyakori tévhit, hogy az ingatlan vagy más dolog eladója nem lehet felelős az eladott dolog olyan hibájáért, ami a szerződéskötéskor nem volt ismert. Ez azonban sok esetben nem igaz. Milyen hibákért felel az eladó és milyen hibákért nem?

Gyakori eset, hogy a szülők kiskorú gyermekük részére vásárolnak ingatlant, hogy jövőjét megalapozzák. Előfordul, hogy azért kerül a gyermek nevére az ingatlan, hogy később védve legyen a szülők esetleges adósságai miatti végrehajtásról. Bármi is az ok, érdemes végiggondolni, hogy milyen következményei lehetnek a jövőben a gyermek ingatlanszerzésének. Például hogyan lehet a kiskorú gyermek nevére íratott ingatlant szükség esetén értékesíteni?

Viszonylag közismert, hogy a NAV nyilvántartást vezet az eladott ingatlanok értékéről, k tudják azonban, hogy ebből a nyilvántartásból, csupán 7.500 forintos alapdíjért az adózók is kérhetnek információkat. Pedig ez a lehetőség mindamellett, hogy üzleti előnnyel járhat, komoly adómegtakarításhoz is vezethet az adózó számára.