Kép: Pixabay

Van az ingatlanközvetítésnek egy kialakult rendszere hazánkban, melyet valamilyen mértékben mindenki ismer, aki adott vagy vásárolt már lakást, és közben kapcsolatba került egy-egy ingatlanossal. Az ingatlanközvetítők ma Magyarországon tevékenységüket végezhetik önállóan, egy kisebb ingatlanközvetítő irodánál, illetve egy nagy hálózat keretei között. Egy ismert hálózat vagy nagyobb önálló iroda az ingatlanközvetítő számára többek között kínál egy brandet, irodahelyiséget, adatbázist, képzéseket, támogatást és még sok egyebet, melyek az ingatlanközvetítői munkáját segítik. Ezért cserébe az ingatlanközvetítői jutalék egy része a hálózat és az ingatlaniroda bevételét képezi, míg a jutalék egy másik része az ingatlanközvetítőé.

Érthető, ha az ingatlanosok szeretnék a közvetítői jutalék minél nagyobb részét megtartani maguknak. Ezt használja ki több új rendszer, mely csatlakozásra csábítja az ingatlanközvetítőket. Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője azonban óva inti őket az elhamarkodott döntéstől. A legfontosabb, amit az új rendszer kínál: nagyobb bevétel az ingatlanközvetítők számára, mint egy iroda esetében. Mégpedig azáltal, hogy az irodának járó részt is megtarthatja magának az ingatlanközvetítő. Egészen pontosan az ajánlat úgy hangzik, hogy a teljes jutalékukat megtarthatják, és csak egy fix havi díjat kell kifizetni a „rendszer működtetőjének”.

Magukra utalt ingatlanosok

Ez persze csábító lehet első látásra, azonban mint Balla Ákos felhívta rá a figyelmet, a valóság nem ez, és komoly kockázattal jár az ingatlanközvetítők számára. Az ingatlanközvetítő ugyanis a rendszerbe való belépésétől kezdve magára van utalva, és a rendszer nem ugyanazokat a lehetőségeket nyújtja számára, mint egy ingatlanközvetítő iroda. Az ingatlanos önállóságából adódik, hogy ismeretlen szereplőként jelenik meg a piacon, aki mögött nincs ott a brand és az ismertség, hogy fokozza az ügyfelek bizalmát. Ezáltal pedig jóval nehezebbé válik új megbízások szerzése.

Emellett nem elhanyagolható tényező az sem, hogy saját céget kell fenntartania, annak minden költségével és kötelezettségével együtt, illetve viselnie kell a különféle kiadásokat, többek között a hirdetésekét, telefonszámlát stb. Ráadásul nincs képzés, iránymutatás, és mivel nincsenek szabályok, elvárások, kollégák és csapatértekezletek, így viszonylag nagy a hibázás lehetősége is. Adatbázis és együttműködés tekintetében csak ígérnek ezek a rendszerek, valós állomány és keresztértékesítés azonban nincs, és az így dolgozók megbízhatatlansága miatt a komolyabb cégek általában elzárkóznak a velük történő együttműködéstől – fogalmazott Balla Ákos.

A minőségi szolgáltatásnak ára van

Mint megjegyezte, nem véletlen, hogy a piac nagy szereplői jelentős összegeket költenek a márkájuk ismertté tételére, a minőségbiztosításra, irodák fenntartására, oktatásra. Hiszen ezek azok a tényezők, amelyek végül is behozzák az ügyfeleket, és egyben biztosítják azt, hogy az ügyfél az elvárt minőséget kapja. Ez a minőségi szolgáltatás indokolja azt, hogy egy adott összeget le kell adnia az ingatlanközvetítőnek egy-egy ingatlan eladása után.

Balla Ákos szerint, aki mögött nincs ott egy iroda és így a márka ereje, az ennek következtében kevesebb ügyfélre számíthat, illetve a gyengeségeit csak a piaci átlag alatti jutalékot alkalmazva tudja kompenzálni. Ugyanakkor a költségei nem lesznek alacsonyabbak. Tehát összességében kénytelen lesz – valójában magas költségek mellett – kisebb bevétellel beérni.

A másik módszer: a vevőktől kért jutalék

Az előbbi mellett felbukkant egy másik megoldás is a hazai ingatlanpiacon, mely szintén igyekszik magához csábítani a tapasztalt ingatlanosokat. Ebben a rendszerben az az újdonság, hogy nem vagy nem csak az eladóktól kér jutalékot, hanem a vevőktől, és tulajdonképpen őket képviseli. Egyes külföldi országokban ugyan működnek ilyen rendszerek, Balla Ákos szerint azonban ennek a megoldásnak nálunk nincs kultúrája, így nem működőképes. Ezt támasztja alá az is, hogy egy korábbi ötlet, a közvetítői díj felezése is megbukott a piacon.

Habár az ötletnek azon kiindulópontja szerinte is helyes, hogy az eladók valóban nem szívesen fizetnek 5-6 százalékos jutalékot, nem az a megoldás, hogy a vevőktől próbáljuk a jutalékot megszerezni, még ha annak mértéke alacsonyabb is. Ez a legjobb esetben is csak akkor működik, ha vevői nyomás van a piacon, azaz a vevőknek szükségük lehet úgymond „képviseletre”, melyért cserébe hajlandóak egy adott összeget is áldozni – mutatott rá Balla Ákos.

Véleménye szerint a piac azonban fordul, tehát az elmúlt hónapokban jellemző vételi nyomás lassan véget ér, így pedig semmi sem indokolja ezt a konstrukciót. Vagyis ennek kitalálói közel kétéves csúszással figyelik a piac folyamatait, és lemaradtak arról, hogy a rendszert akár átmeneti időre is bevezessék a piacra. Szerinte az a legnagyobb gond az elképzeléssel, hogy az ingatlanközvetítőik nem jutnak elegendő számú eladó lakáshoz, így ha lesz is vevőjük, akit képviselnek, nem tudnak mit eladni nekik. Ezáltal pedig nem lesznek tranzakcióik, melyből bevételük származhatna.

A szakember az ingatlanjukat eladóknak azt javasolja, hogy inkább forduljanak megbízható, komolyabb cégekhez, ha szakmai segítségre van szükségük. Tőlük jobb szolgáltatásra számíthatnak, mint az említett „virtuális közösségektől” és a nem számon kérhető, ismeretlen cégektől.