Új törvényi szabályozásra lehet szükség Magyarországon a legújabb, a genetikailag módosított szervezetekre (GMO), ezen belül a GMO-növények termesztésére vonatkozó kutatások miatt - fejtette ki Darvas Béla, a GMO-kerekasztal elnöke csütörtökön az MTI-nek egy budapesti szakmai tanácskozáson.

Megerősödött a tudatos fogyasztói magatartás, mindenki egyre többet akar tudni arról az élelmiszerről, amelyet megvásárol – fogalmazott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Gödöllőn a Környezetvédelmi és energetikai kihívások a mezőgazdaságban című vasárnapi konferencián.

Miközben az USA és az unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény lefulladni látszik, „kisöccse”, az EU–Kanada megállapodás már túljutott az első fontosabb akadályokon. Ám még a nemzeti parlamenteknek is ratifikálniuk kell az egyezményt, ami évekbe telhet. Szükség is van időre ahhoz, hogy a hazai kis- és középvállalatok felkészüljenek a paktummal járó kihívásokra.

A Disney-birodalom által felkapott tévés-tudós-showman Bill Nye sokat tett a klímaváltozás problémájának ismertté tételéért, így sokakat meglepetésként ért, hogy beállt a GMO-pártiak táborába.

A Bizottság célja, hogy a nemzeti kormányok nagyobb mértékben beleszólhassanak az uniós engedéllyel rendelkező GMO-k állati vagy emberi fogyasztásra (azaz takarmányként, illetve élelmiszerként) való felhasználásába.

A korábbi tanácsi állásponttal ellentétes, a GMO-mentességet engedélyező határozatra bólintott rá az Európai Parlament szakbizottsága. A döntés még nem végleges, de lehet, hogy megóvhatjuk GMO-mentességünket.

A környezetvédők és a GMO-puritanisták szemében egyértelműen szörnyeteg a génkezelt vetőmagok világpiaci óriása. Mások viszont úgy érzik, a génmódosított élelmiszernövények hosszú távon szükségesek ahhoz, hogy növelt terméshozamukkal vagy erősebb ellenálló képességükkel megoldható legyen a következő évtizedekben a 9 milliárd főre gyarapodó emberiség táplálása.