Sok a tévhit az ingatlanvásárlás kapcsán fizetendő előleg, illetve foglaló fogalmával és szabályaival kapcsolatban, pedig milliók is múlhatnak rajta. Az emberek fele nem tudja például, hogy az előleg mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvétel – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint hétszáz választ összesítő online felméréséből. A kitöltők kevesebb mint egynegyede tudta csak, hogy a vevő felelőssége ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartás adatait, mielőtt kifizeti a foglalót, és ennek elmulasztása súlyos következményekkel járhat, mert tízből négy lakásvásárlás esetében probléma van az ingatlan jogi helyzetével.  A legtöbbekben ugyanakkor az már tudatosult, hogy a kifizetett foglaló kétszeresét kell visszakapniuk, ha az eladó úgy dönt, mégsem adja el nekik az ingatlant.

Előlegről akkor beszélünk, ha a termékértékesítés vagy szolgáltatás teljesülését megelőzően veszünk át ellenértéket. Az előleget utalással vagy készpénzben is teljesítheti a vevő.

Új szabályt vezetett be a kormány arról, hogy ha a vállalkozó aláírja egy uniós pályázat támogatási szerződését, akkor a támogatáson elnyert összegnek az 50 százalékát előlegként azonnal lehívhatja. Azt várják, így gyorsulhatnak a kifizetések a szükséges önerő híján.

Január 1-től változik az időszaki elszámolású ügyletek - más néven folyamatos teljesítésű ügyletek - szabálya. Adószakértőnk segít áttekinteni a praktikus tudnivalókat.

A 2015-től hatályos módosítás megváltoztatta az előleg fogalmát mégpedig oly módon, hogy az értékesítés ellenértékébe beszámítható vagyoni előny juttatása tekintendő előlegnek - figyelmeztet az Adó Online szakértői cikke.