2015. július 1-én vezették be az időszaki elszámolású ügyletetekkel kapcsolatos szabályozás első lépcsőjét, mely a könyvviteli szolgáltatást végzőknek jelentett új számlázási kötelezettséget. 2016. január 1-től az új szabályokat minden ilyen ügyletre alkalmazni kell.
Az időszaki elszámolású ügyletek „becenéven” folyamatos teljesítésű ügyletek, jellemzően a bérleti díjak, a könyvviteli szolgáltatások, a telefon számlák, a közüzemi szolgáltatás díjai.
A határozott időre szóló elszámolás tekintetében a teljesítés időpontjában következik be a változás (58. §).
Nézzük, milyen teljesítési időpontok közül kell kiválasztanunk januártól a megfelelő teljesítési időpontot.
Főszabály: nem a fizetés esedékessége (jelenlegi szabály), hanem az elszámolási időszak utolsó napja a teljesítési időpont. Valószínűleg, bár ez a főszabály, de ezt fogjuk a legritkábban alkalmazni.
Különös szabályok:
- a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja – amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége (fizetési határidő), illetve a számla kibocsátásának a kelte az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi
- az ellenérték megtérítésének esedékessége – amennyiben a fizetési határidő az elszámolási időszakot követi és az elszámolási időszak végétől számított 60 napon belül van
- az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő maximum 60. nap lehet – abban az esetben, ha a fizetési határidő több, mint 60 nappal meghaladja az érintett időszakot, a teljesítés dátumának legkésőbb a 60. napnak kell lennie
Időszaki elszámolású ügyleteknél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Amennyiben mégis hosszabb, úgy a 12. hónap utolsó napja is keletkeztet egy teljesítési időpontot.
Érdemes néhány szót váltani az előleg kérdéséről is. Bár már jól ismerjük, hogy mit nevezünk előlegnek, de 2015-től az előleg fogalma kibővült, így már nem csak a készpénz, vagy a készpénzt helyettesítő fizetési eszköz átvételét, de bármilyen vagyoni előnyt is előlegként kell kezelni, ha az a teljesítés előtt történik.
Nézzük meg, mitől lesz valami előleg:
- az ellenértékbe beszámítható
- az áfa törvény szerinti teljesítési időpont előtt adott
- annak fizetésében, előre megállapodnak
- ténylegesen átveszik vagy jóváírják
- a számlán fel kell tüntetni, hogy „előleg”, illetve minek az előlege
- a teljesítési időpont mindig az előleg átvételének, megszerzésének napja
- az előleg számla mindig olyan áfa tartalmú, amilyen maga az alapügylet
- közösségen belüli termékbeszerzés nem adóköteles
- közösségen belüli termékértékesítés nem adóköteles
- belföldi fordított adózású ügyletek nem adókötelesek
- nemzetközi fordított adózású, főszabály szerinti szolgáltatások adókötelesek (Áfa tv. 140. §.)
- nemzetközi fordított adózású, különös szabályok szerinti ügyletek nem adókötelesek
Érdemes említést tenni a gyűjtőszámlákról is, bár maga a gyűjtőszámla „csak” egy számlázási módszer.
A gyűjtőszámla sajátosságai, feltétele:
- a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek külön megállapodtak
- a gyűjtőszámlán feltüntetett tételek vonatkozásában külön-külön kell a teljesítés igazolás
- a gyűjtőszámla annyi teljesítési időpontot tartalmaz, ahány ügylet van felsorolva a számlán
- a gyűjtőszámla időszaka nem lehet hosszabb, mint a kibocsátó bevallási időszaka (havi, negyedéves…)
- közösségi mentes értékesítésnél a naptári hónapnál nem lehet hosszabb az időszak. Abban az esetben, ha az időszak mégis hosszabb lenne, a számlát akkor is ki kell állítani a hónap végével az addigi teljesítésekről
- belföldi és közösségi számlákra is feltétel, hogy a számlát ki kell állítani a teljesítéstől számított 15 napon belül
