Így működik az időszaki elszámolás januártól

Január 1-től változik az időszaki elszámolású ügyletek - más néven folyamatos teljesítésű ügyletek - szabálya. Adószakértőnk segít áttekinteni a praktikus tudnivalókat.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

2015. július 1-én vezették be az időszaki elszámolású ügyletetekkel kapcsolatos szabályozás első lépcsőjét, mely a könyvviteli szolgáltatást végzőknek jelentett új számlázási kötelezettséget. 2016. január 1-től az új szabályokat minden ilyen ügyletre alkalmazni kell.

Kép:Pixabay

Az időszaki elszámolású ügyletek „becenéven” folyamatos teljesítésű ügyletek, jellemzően a bérleti díjak, a könyvviteli szolgáltatások, a telefon számlák, a közüzemi szolgáltatás díjai.

A határozott időre szóló elszámolás tekintetében a teljesítés időpontjában következik be a változás (58. §).

Nézzük, milyen teljesítési időpontok közül kell kiválasztanunk januártól a megfelelő teljesítési időpontot.

Főszabály: nem a fizetés esedékessége (jelenlegi szabály), hanem az elszámolási időszak utolsó napja a teljesítési időpont. Valószínűleg, bár ez a főszabály, de ezt fogjuk a legritkábban alkalmazni.

Különös szabályok:

  • a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja – amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége (fizetési határidő), illetve a számla kibocsátásának a kelte az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi
  • az ellenérték megtérítésének esedékessége – amennyiben a fizetési határidő az elszámolási időszakot követi és az elszámolási időszak végétől számított 60 napon belül van
  • az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő maximum 60. nap lehet – abban az esetben, ha a fizetési határidő több, mint 60 nappal meghaladja az érintett időszakot, a teljesítés dátumának legkésőbb a 60. napnak kell lennie
Fontos megjegyezni azt is, hogy a számlán, függetlenül a fentiek alapján meghatározott teljesítési időponttól, a tényleges teljesítési időszakot is fel kell tüntetni. (pl. melyik hónapra vonatkozó könyvelési díjat számlázzuk ki)

Időszaki elszámolású ügyleteknél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Amennyiben mégis hosszabb, úgy a 12. hónap utolsó napja is keletkeztet egy teljesítési időpontot.

Érdemes néhány szót váltani az előleg kérdéséről is. Bár már jól ismerjük, hogy mit nevezünk előlegnek, de 2015-től az előleg fogalma kibővült, így már nem csak a készpénz, vagy a készpénzt helyettesítő fizetési eszköz átvételét, de bármilyen vagyoni előnyt is előlegként kell kezelni, ha az a teljesítés előtt történik.

Nézzük meg, mitől lesz valami előleg:

  • az ellenértékbe beszámítható
  • az áfa törvény szerinti teljesítési időpont előtt adott
  • annak fizetésében, előre megállapodnak
  • ténylegesen átveszik vagy jóváírják
Az előleg számla tartalmi kellékei:
  • a számlán fel kell tüntetni, hogy „előleg”, illetve minek az előlege
  • a teljesítési időpont mindig az előleg átvételének, megszerzésének napja
  • az előleg számla mindig olyan áfa tartalmú, amilyen maga az alapügylet
Érdemes áttekinteni, hogy az előleget milyen ügytípusoknál hogyan kezeljük áfa szempontjából:
  • közösségen belüli termékbeszerzés nem adóköteles
  • közösségen belüli termékértékesítés nem adóköteles
  • belföldi fordított adózású ügyletek nem adókötelesek
  • nemzetközi fordított adózású, főszabály szerinti szolgáltatások adókötelesek (Áfa tv. 140. §.)
  • nemzetközi fordított adózású, különös szabályok szerinti ügyletek nem adókötelesek
A határozott időre szóló elszámolás 2016. január 1-től lép hatályba. Minden 2015-ös díjat a régi szabály szerint kell számlázni, még abban az esetben is, ha a jelenleg érvényes szabályok szerint a teljesítés (fizetési határidő) 2015. december 31-e utánra esik.

Érdemes említést tenni a gyűjtőszámlákról is, bár maga a gyűjtőszámla „csak” egy számlázási módszer.

A gyűjtőszámla sajátosságai, feltétele:

  • a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek külön megállapodtak
  • a gyűjtőszámlán feltüntetett tételek vonatkozásában külön-külön kell a teljesítés igazolás
  • a gyűjtőszámla annyi teljesítési időpontot tartalmaz, ahány ügylet van felsorolva a számlán
  • a gyűjtőszámla időszaka nem lehet hosszabb, mint a kibocsátó bevallási időszaka (havi, negyedéves…)
  • közösségi mentes értékesítésnél a naptári hónapnál nem lehet hosszabb az időszak. Abban az esetben, ha az időszak mégis hosszabb lenne, a számlát akkor is ki kell állítani a hónap végével az addigi teljesítésekről
  • belföldi és közösségi számlákra is feltétel, hogy a számlát ki kell állítani a teljesítéstől számított 15 napon belül
Pósa Lívia Gold Accountant

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo