A magyarok kétharmada fizetősnek tartja az egészségügyet, és a válaszokból az is kiderül, ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, akkor szóba sem kerülne a hálapénz.

Év végéig minden egészségpénztári tagnak személyes azonosításon kell igazolnia adatai valódiságát. Enélkül jövőre már nem élhetnek egészségpénztári kedvezményeikkel, és nem használhatják egészségkártyájukat sem. De miért van szükség erre a plusz hercehurcára?

Csak gyógyszerre 13 milliárd forintot költ havonta az aktív korú magyar lakosság – ez derült ki a GKI és a PRÉMIUM Pénztárak közös kutatásából. Ez azt jelenti, hogy akinek van, annak minimum 50 ezer forint az átlagos éves gyógyszerköltsége. Az egészségünk fenntartása tehát nem olcsó mulatság, de a kiadásokat lehet csökkenteni. Nézzük, hogyan!

Az első félévben összesen 21 milliárd forintos, 2,5 százalékos hozamot értek el a Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak. A kasszák vagyona a második negyedév végén 866,4 milliárd forintot tett ki, ez 2012 második negyedévéhez képest több mint 13 százalékos növekedést jelent.

A munkáltató április 18. óta nemcsak tagdíjat fizethet munkavállalóinak az önkéntes pénztárakba, hanem az Szja tv. legutóbbi módosítása lehetővé tette azt is, hogy célzott támogatásra kössön szerződést a munkáltató és a pénztár. Az új lehetőség leginkább az egészségpénztárak számára hozhat új szolgáltatási lehetőséget.

A Független Pénztárszövetség határozott álláspontja, hogy az új jogszabály, amely szerint idén januártól az egészségpénztár tagjai részére betegségbiztosítást is vásárolhat, merőben ellentétes a Pénztártörvény eddig sértetlen alapelveivel. Ráadásul a biztosítótársaságok SZJA-mentes kárkifizetése könnyen válhat hálapénzzé, ami a magyar egészségügy érdemi átalakulásának legnagyobb akadálya.