A legnagyobb energiafogyasztó Magyarországon, és az Európai Unióban is az épületszektor. A szigorodó EU-s jogszabályok egy része komoly előírásokat tartalmaz a lakóépületek energetikai teljesítményének javítására, és a karbonsemlegesség elérésére (a Fit for 55 jogszabályalkotási csomag keretében). Ezzel egyidejűleg az EU-s források és karbonkvóta bevételek pénzügyi forrásokat is biztosítanak a szükséges épületfelújításokra. Ezeket a lehetőségeket azonban Magyarország kevéssé használja ki; a programtervekben (pl. RRF, KEHOP), a következő évekre mindössze néhány tízezer lakás energiahatékonysági felújítása szerepel, a szükséges évi százezres nagyságrend helyett.
Az épületek energiahatékonysága mellett az energiaszegénység másik fő tényezője az energia megfizethetősége. A rezsicsökkentés kétségtelenül sokak számára nagy segítséget jelentett, de a legszegényebb háztartásokat szinte egyáltalán nem segítette (ellentétben a jellemzően többet fogyasztó, jobb módú háztartásokkal). Ez a visszafogott fogyasztásukon kívül, a szilárdtüzelő-használat miatt van így; a tűzifa ára kimaradt a támogatásból, ezért több mint háromszorosára emelkedett 2012 óta (lásd a lenti ábrán).
“Ez idő alatt az egyetlen, szegényebb rétegeket célzó energiatámogatás a szociális tüzelőanyag támogatás volt, aminek évi 5 milliárdos költségvetése eltörpül a rezsicsökkentés mellett” – fejtette ki Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa.
