A német rendszabály szerint a nehezebb drónok használóinak vagy 55 kérdést kell a vizsgán írásban megválaszolniuk, hogy megkapják a “drónvezetési engedélyt”, ahogy a papíron áll.
A legkisebb gépecskéket minden további nélkül fel lehet engedni, míg 25 dkg és 2 kg között elég annyi, ha a tulajdonos nevét, címét tartalmazó – tűzbiztos – plakettet erősítenek a drónra. A német szakértők szerint viszont ez a rendezés messze elégtelen, sőt veszélyes: az országban szinte valamennyi drón-balesetért azok a kisebb szerkezetek, pontosabban tulajdonosaik felelősek, akiknek a jövőben sem kell írásos engedélyt szerezniük.
Kiemelkedő példa volt a hamburgi eset, amikor egy 80 dekás, kihajtható szárnyú, ezer euróba kerülő drón 124 m magasságban fennakadt a nagyváros tv-tornyán. A tulajnak első lépésben 400 eurót kellett fizetnie a tüzoltóknak, akik lehozták a masináját, és több ezer eurós bírságra számíthat a légiközlekedési rendszabályok megsértése miatt.
A hamburgi drónvezető-iskola kiképzője szerint aki drónjával repülőtéren, vagy annak környékén gépek repülését veszélyezteti, egyértelműen bűnöző – a szabályok nem-ismerete sem jelenthet felmentést.Az esetek megakadályozásához az is elengedhetetlen lenne, hogy minden, a kereskedelemben eladott drónhoz írásos tájékoztatót mellékeljenek a jogszabályokról, így végképp senki nem védekezhetne tudatlansággal.
Hasonlóan csak részlegesen rendezett a drónokkal kapcsolatos helyzet Magyarországon, ami annál aggasztóbb, mivel Németországhoz hasonlóan a röptetések 80 százaléka nálunk is olyan hobbistákhoz kötődik, akiknek ugyan engedély-köteles gépük van – mégsem kérnek engedélyt.
Huzamos ideje készül már a régen esedékes törvénytervezet, amelynek elfogadását legutóbb idén nyárra ígérték, de a hazai szakértők, köztük Daubner Csaba, a Drón Akadémia vezetője szerint jó, ha jövő májusra elfogadják.A tervezet (a német szabályozáshoz hasonlóan) kimondja, hogy 25 dkg-nál könnyebb eszközt 50 m magasságig lehet felengedni. Két kg-ig ugyancsak 50 méterig lehet drónozni – de csak nappal, míg a harmadik kategóriába a 25-125 kg közötti szerkezetek tartoznak.
A legkisebb szerkezetek reptetőit várhatóan csak arra kötelezik, olvassák el a légiközlekedési hatóság internetes portálján a megfelelő tájékoztatót – de ez csak akkor lesz elég,ha külterületen engedik fel gépüket. Ha azt belterületen is használni akarják, már számukra is kötelező lesz tanfolyam és jogosítvány, akár – természetesen – valamennyi nagyobb drón tulajdonosainak. Ilyen képzések egyébként már vannak: a hallgatók megismerkednek a jogszabályokkal, a légtérhasználat előírásaival, tanulnak meteorológiát, aerodinamikát, elsajátítják a drónozás technikáját, gépük karbantartását – s hozzá akár a légi fényképezést, amiért sokan drónoznak. Máig nem világos azonban, mely tanfolyamokat ismeri majd el az állam – vagy nem írják-e majd elő, hogy csak központi, állami hatóság tanfolyamain lehet tanulni-vizsgázni.
A készülő jogszabály ugyanakkor korszerű, a digitalizációnak megfelelő megoldásokat is ígér. A jelenlegi szabályozás szerint (elvben) a drónozás előtt 30 nappal kell légtérhasználati engedélyt kérni a Honvédelmi Minisztériumtól. Ez az előírás sok használó – például a hivatásos fotósok, videósok – számára gátló, hiszen nehezen tudják munkájukat így tervezni, megbízásaik általában sokkal rövidebb határidőre szólnak. A másik gond: ha be is tartják a határidőt, amikor felbocsátják drónjaikat például egy eseményre, azt kell tapasztalniuk, hogy ott már nem egy további drón repked – engedély nélkül...
A tervek szerint a jövőben mobilalkalmazás segítségével lehet majd eseti légtérhasználati engedélyt kérni a forgalmat irányító, ellenőrző HungaroControltól.
Az illetékesek szerint a fenti könnyítések ellenére bizonyos esetekben a jövőben is szükség lehet arra, hogy a felhasználók egy hónappal korábban kérjenek írásos engedélyt, nagyobb munkáknál, amikor például drónjaikkal hosszabb területeken húzódó vezetékeket ellenőriznek.
