A következő másfél évtizedben vélhetően kiemelt fontosságú marad az amerikai költségvetésben a NASA támogatása. "Egyik legkorábbi emlékem az, hogy nagyapám vállain ülök és lengetem a zászlót, ahogy az űrhajósok visszatértek Hawaii-ra. Ez évekkel azelőtt volt, hogy eljutottunk a Holdra. Egy generációval azelőtt, hogy a Nemzetközi Űrállomás képei feltűntek volna a közösségi médián" - írta Barack Obama amerikai elnök. "Még mindig ugyanazt az izgalmat érzem az űrprogram iránt, mint amit gyerekként. Karakterünk egyik alapvető részét jelképezi: kíváncsiság, felfedezés, innováció és eredetiség, kitolni annak határait, hogy mi lehetséges, és mindenkit megelőzve csinálni ezt. Az űrbéli verseny, amit megnyertünk nemcsak mérhetetlenül nagy hozzájárulást adott technológiai és gyógyászati fejlődésünknek, hanem inspirálta a tudósok és mérnökök új generációját, hogy Amerikát a fejlődés élvonalában tartsák."
"Az évtized kezdetén a magáncégek még ki voltak zárva az űrbe történő fellövés bizniszéből (legyen szó rakétákról, szondákról, stb.), most már ők birtokolják az egyharmadát", hangsúlyozta Obama. Az Egyesült Államokban közel 1000 cég dolgozik nem állami pénzből finanszírozott űrprojekteken. Obama elnök a 2030-as évekre tűzte ki a célt, hogy az Egyesült Államok eljut a Marsra és "épségben visszahozza" az asztronautákat. A cél persze az, hogy "hosszú ideig" a Marson tudjunk maradni. Obama hangsúlyozta, hogy a következő két évben magáncégek először kapnak lehetőséget, hogy űrhajósokat küldjenek a Nemzetközi Űrállomásra. "Örömmel jelentem be, hogy már dolgozunk kereskedelmi partnerekkel azon, hogy új élőhelyeket építsünk, amik képesek fenntartani és szállítani az asztronautákat hosszú idejű küldetéseken a világűrbe."
Obama első elnöki beszédében esküt tett amellett, hogy visszahozza a tudományt az őt megillető helyre a kormányprogramban. Mandátuma első hónapjaiban az amerikai történelem legnagyobb összegű befektetését eszközölte az alapkutatásokban (legalábbis ezt állítja a Fehér Ház), ellátogatott a Kennedy Űrközpontba, fellendítette a NASA tevékenységét, meghosszabbította a Nemzetközi Űrállomás működését és hozzásegítette az amerikai magánszektor szereplőit, hogy új munkahelyeket hozzanak létre az űriparban. Az eredmények önmagukért beszélnek: 2015-ben a NASA felfedezte a víz jelenlétét a Marson, bizonyítékot talált a Jupiter egyik holdján a jég meglétére és feltérképezte a Plutót, illetve holdját, a Kháront.
Űrverseny
A gazdaságnak is jól jöhetne a "kétplanétás" lét, hiszen szó esett már arról, hogy a technológiai eszközeinkhez szükséges ásványokat például más bolygókról lehetne galaktikusan importálni, miután itt a Földön már megfogyatkoztak a készletek. Nem véletlen, hogy nem a NASA az egyetlen induló a Marsért folytatott versenyben. A NASA-val versenrye kelni szándékozik a holland Mrs One, melynek vezetője, Bas Landsdorp úgy látja, előbb tud eljutni a vörös bolygóra, mint akár az amerikai kormány, vagy akár Elon Musk, a Tesla alapítója, akinek Space X cége a magánpénzből történő űrutazást szeretné felpörgetni, mint új bizniszt.
Míg Obama és a NASA 2030-at emlegeti kivitelezhető landolásként és (Földre való) visszatérésként, Landsdorp azt állítja, hogy munkatársait már 2027-re képes lesz eljuttatni a Marsra. Erre a Boeing is bejelentette, hogy beizzítja Mars-programját, sőt ők fognak elsőként landolni a bolygón.
- Alacsony a légnyomás.
- Magas az UV-sugárzás.
- Nagy a részecskesugárzás.
- Nagy a hőingás.
- A Mars felszínének pora számos, az emberi szervezetre káros vegyi anyagot tartalmaz. A szkafander külsejét állandóan tisztítani kellene, hogy ne vigyék be a porrészecskéket a lakóterükbe.
- A Napból kiáramló napszél hatása változó.
- A kozmikus sugárzás miatt fennáll az agykárosodás veszélye és a demencia kialakulása.