2024. november 5-én elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, ahol a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump küzd meg az ország vezetéséért. Bár mindketten az infláció csökkentését, az árstabilitás visszaállítását és az amerikai termelőkapacitások hazahozatalát tűzték ki célul, gazdaságpolitikájuk alapvetően eltérő. A világ egyik legnagyobb gazdaságának jövője forog kockán ezen a választáson.
Kamala Harris egy esélyegyenlőségre épülő gazdaságot hozna létre, amelyben kibővíti a szociális segélyek és az olcsó egészségbiztosítás elérhetőségét. Vagyonadót vezetne be, és bővítené a családoknak nyújtott adókedvezményeket. Az adóemelésekből és a vagyonadóból 1,8 ezer milliárd dollár többletbevételt remél tíz év alatt.
Donald Trump vámokra alapozná a szövetségi költségvetést, és adócsökkentést ígér. Négy fő gazdaságpolitikai terve van: adócsökkentés, védővámok bevezetése, kamatcsökkentés, valamint a jegybank (FED) függetlenségének korlátozása. Ismételt megválasztása esetén meghosszabbítaná és kiterjesztené 2017-es adóreformját, tovább csökkentve a társasági nyereségadót a hazai termelő cégek számára. Emellett felfüggesztené a társadalombiztosítási járulékok adóztatását, növelné a családi adókedvezményt, és pénzügyi hozzájárulást vezetne be a nagy pénzintézetekkel szemben.
Amennyiben mindkét elnökjelölt a kampányígéreteik szerint fog cselekedni a hivatalba lépést követően, akkor az óriási deficit még nagyobbra duzzadásával lehet számolni, hiszen Trump és Harris egyaránt adócsökkentésekkel kampányol – a demokrata jelölt esetében ráadásul ez még kiadásnövekedéssel is párosul. Az előrejelzések szerint az Egyesült Államok államadóssága pár éven belül elérheti a bruttó hazai össztermék 130 százalékát; ezzel az USA az eladósodottság mértékének szempontjából egy csoportba fog kerülni Olaszországgal.