Az emberek meglehetősen sok időt töltenek azzal, hogy azon aggódnak, mi minden történhet velük a közeli, vagy éppen távoli jövőben. A GfK Custom Research 2007 őszén végzett kutatásának eredményei szerint a megkérdezettek harmada a családi körben bekövetkező haláltól, súlyos betegségektől és illetve sérülésektől tart leginkább. Talán nem meglepő, hogy főként az idősebb korosztály az, mely gondolatban többet foglalkozik a halál és a betegségek kérdésével.
Tízből ketten semmitől nem félnek
A jó egészség megőrzését illető félelmeken túl minden tizedik válaszadó fejezte ki aggodalmát állásának elvesztése, vagy más pénzügyi nehézségek miatt bekövetkező anyagi válság miatt. A megkérdezettek 7 százaléka aggódik úgy általában élete alakulása, 6 százalékuk a gyerekekkel, szülőkkel való kapcsolatban felmerülő problémák miatt. A válaszadók öt százaléka fél attól, hogy esetleg bűncselekmény áldozatává válik és nagyjából ugyanekkora azoknak az aránya, akik munkahelyi problémák (például: főnökkel, kollégákkal, határidőkkel, feladatokkal) miatt aggódnak. A megkérdezettek négy százaléka fél a házastárssal, illetve partnerrel való esetleges szakítástól.
Összességében az eredmények meglepőek, hiszen a megkérdezettek 23 százalékának saját bevallása szerint semmiféle félelmei nincsenek. Nyugat-Európában ez az arány 20 százalék, Közép- és Kelet-Európában 15 százalék.
Hazánkban a legtöbben (23 százalék) szintén a családban esetlegesen bekövetkező halálesettől, súlyos betegségtől, illetve sérüléstől tartanak; tízből két honfitársunknak nincsenek semmiféle félelmei; a megkérdezettek egyötöde említette, hogy őt egy veszteséges befektetés, vagy a munkahely elvesztése miatt fellépő anyagi válság eshetősége aggasztja.
Az emberiség jövője: a többség a terrorizmustól és háborúktól tart
Az egyéni félelmek mellett az emberiség és a globális társadalom jövője miatti aggodalmak is felfedezhetők. A megkérdezettek harmada adott hangot a terrorizmustól, illetve egy esetleges háborútól való félelmének - a legtöbb országban az előbbi a hangsúlyosabb. Nyugat-Európában a spanyolok (47 százalék) és franciák (38 százalék) félnek e lehetőségtől leginkább; Kelet- és Közép-Európában e kérdés különösen Oroszországban (41 százalék) és Lengyelországban (37 százalék) vált ki komoly aggodalmakat. Az Egyesült Államokban ugyanakkor a terrorizmustól és háborútól csupán a megkérdezettek 14, illetve 11 százaléka tart.
A felmérés célja a személyes és társadalmi szinten megjelenő félelmek és annak feltérképezése, az egyén mi módon kezeli e félelmeket; személyesen mit tesz meg azért, hogy a világ élhetőbb legyen; hogyan vélekedik a globális társadalom jövőbeli fejlődéséről és mi az, amihez a legtöbb reményt fűzi a világ jövőjével kapcsolatban.
A felmérést a GfK Csoport készítette, a magyarországi adatokat GfK Hungária Piackutató Intézet szolgáltatta.
Erkölcsi romlás miatt a megkérdezettek 13 százaléka aggódik, minden tizedik válaszadó gazdasági válságtól, illetve természeti katasztrófáktól (pl.: szökőár, földrengés, árvíz) tart. Közép- és Kelet-Európában, így különösen Romániában minden ötödik megkérdezettnek vannak ilyen félelmei. A félelemre okot adó lehetőségek közül legkisebb arányban - 4 százalék - a járványokat jelölték meg a válaszadók, így ez az eshetőség végzett az utolsó helyen. A megkérdezettek 12 százaléka jelezte, hogy nincsenek a társadalmat fenyegetettségével kapcsolatos semmilyen félelmei.
Magyarországon a legfőbb félelem anyagi természetű: a megkérdezettek közel harmada (30 százalék) egy gazdasági válság lehetőségétől tart leginkább. Ezt a globális felmelegedés, illetve egyéb környezeti károk követi a sorban, ám ilyen természetű félelmekről már csupán a válaszadók 16 százaléka számolt be.
Segítségért a családhoz és barátokhoz fordulunk
A felmérés során az összes megkérdezett nem egészen kétötöde, Kelet- és Közép-Európában pedig minden második válaszadó a barátokkal, a családdal vagy partnerével beszélgetve próbálja leküzdeni félelmeit. Vannak, akik saját erőből törekednek megküzdeni aggodalmaikkal, vagy valamely hívő közösségben keresnek vigaszt: az összes megkérdezett 11 százaléka számára jelent saját bevallása szerint segítséget a vallás, az Egyesült Államokban viszont ez az arány már 24 százalék. Hasonlóan magas hányadot csak Indiában és Romániában mértek a kutatók - mindkét országban a válaszadók ötöde jelezte, hogy a valláshoz fordul segítségért. Félelmeiket a magyarok is főként (39 százalék) barátaik, családjuk segítségével igyekeznek leküzdeni, de közel egyötödük (18 százalék) minden segítséget elutasítva, önmaga igyekszik megküzdeni e feladattal.
A világ jövőjével kapcsolatban reményt a többség a barátokhoz, kollégákhoz, gyerekekhez, családhoz fűz, és a megkérdezetteknek nem egészen ötöde említette a vallást és a tudományos eredményeket, felfedezéseket, mint a jövővel kapcsolatos remény forrását. Minden második honfitársaink számára (55 százalék) szintén a közvetlen hozzátartozók - barátok, kollégák, gyerekek, család - ad reményt a jövőhöz, ám több mint tizedük semmiben sem reménykedik.
Sokféle formát ölthet az elköteleződés egy élhetőbb világért
A kutatás arra is rákérdezett, vajon mi az a legfontosabb dolog, amit a világ jobbítása érdekében a válaszadók tesznek. A megkérdezettek mintegy harmada erre azt válaszolta, hogy erkölcsösen és a normáknak megfelelően él; 15 százalék jótékonysági munkát végez, illetve pénzt adományoz jótékonysági célra saját hazájában vagy más országban. A felmérésben résztvevők 10 százaléka a környezet védelméért és megtisztításáért dolgozik és saját bevallásuk szerint ugyanennyien járnak templomba, vagy tagjai valamely gyülekezetnek. Mindazonáltal a megkérdezettek közel egyötöde (19 százalék) jelezte, hogy nem tesz semmit egy élhetőbb világ megteremtéséért. A magyar válaszadók többsége (28 százalék) saját bevallása szerint semmit nem tesz a világ jobbítása érdekében, minden negyedik honfitársunk pedig erkölcsös életvezetéssel igyekszik egy élhetőbb világhoz hozzájárulni.
Általában pesszimista hangulatot tükröznek az eredmények, ahol csupán a megkérdezettek egyötöde hisz egy szebb és élhetőbb jövőbeli világban. A hangulat Magyarországon ennél is borúlátóbbnak tűnik, hiszen csupán minden tizedik válaszadó gondolja úgy, hogy a világ valamivel jobb lehet a közeli, vagy távoli jövőben.
