A megkérdezett magyar felnőttek 84 százaléka szerint koszos a készpénz, ám mindössze 26 százalékuk (négy emberből egy) mossa meg minden alkalommal a kezét, miután pénzhez ért – derül ki a MasterCard kutatásából. A magyar felnőttek harmada nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne változtatni az életmódján azért, hogy higiénikusabban éljen, megelőzve ezzel a lengyel, cseh, német és horvát válaszadókat.
A MasterCard felmérése a többi vizsgált országban is hasonló eredményt hozott: kiderült, hogy az európaiak kétharmada szerint koszosak a pénzérmék és papírpénzek, így nem higiénikus kézbe venni őket, ám öt európai felnőttből mégis csupán egy mossa meg a kezét, miután pénzhez ért. A kutatás során 12 európai országban 9 000 embert kérdeztek meg, akiknek többsége koszosabbnak tartja a készpénzt, mint a tömegközlekedési járművek kapaszkodóit, ám a megkérdezett európaiak egyelőre nem hagytak fel a készpénzhasználat szokásával.
A kutatás megállapította: a készpénzhasználattal kapcsolatos veszélyérzet és cselekvés között Magyarországon és Franciaországban van a legnagyobb távolság, vagyis e két országban mondták a legtöbben, hogy koszos a készpénz (84 és 74%), ám itt mosnak a legkevesebben kezet készpénzes fizetés után (26 illetve 19%).
„A készpénz mellett rengeteg más tárgyat vagy felületet használunk másokkal közösen, és ugyan az esetek többségében szerencsére ez nem jár negatív következményekkel, rendkívül fontos a fertőzésveszély csökkentése és az ezzel kapcsolatos tudatosság növelése” – mondta Eölyüs Endre, a MasterCard igazgatója. A kutatásban résztvevő európaiak kétharmada egyetértett abban, hogy óvatosan kell bánni a készpénzzel, mert rengeteg kórokozó lehet rajta. Ennek ellenére a felmérés szerint Európában az emberek gyakrabban mosnak kezet azután, hogy megsimogattak egy állatot (46%) vagy tömegközlekedéssel utaztak (36%), mint azután, hogy pénzt fogtak a kezükben.
“A pénz, amely kézzelfogható bankjegyek és érmék formájában van jelen az életünkben, a gazdasági hatalom és egyéni siker legerősebb látható jelképe; így sokak számára nehéz bármiféle negatív képzetet társítani a fogalmához. Az emberek többsége továbbá úgy gondolja: mivel semmiféle ráhatása nincs arra, hogy őt megelőzően kik, hányan, hol és hogyan használtak egy adott papír- vagy fémpénzt, ezért fölösleges azon aggódni, hogy vajon mennyire lett koszos egy-egy bankjegy vagy érme a korábbi használat során. Lehet, hogy a készpénz koszosságáról szóló információk egy darabig aggasztják az embereket, de aztán viszonylag hamar megfeledkeznek róluk” – mondta Donna Dawson brit pszichológus.
A MasterCard kutatásának további eredményei szerint tízből csaknem négy európai (37%) hajlandó lenne változtatni az életmódján a nagyobb higiénia érdekében, és a többségük azt mondta, szívesen térne át a bankkártyás illetve egy érintéses fizetésre ebből a célból. Ami a nagyobb higiénia érdekében történő életmódbeli változtatás kérdését illeti, a magyarok a 12 országot átfogó kutatásban hatodik helyen végeztek: a megkérdezett magyar felnőttek 35%-a nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne változtatni az életmódján azért, hogy higiénikusabban éljen, megelőzve ezzel a lengyel, cseh, német és horvát válaszadókat.
