Tényleg Amerika a felelős az orosz-ukrán háború kitöréséért?

Valószínűleg világrekord, hogy egy ország kormánypárti szavazói közül mindössze 3 százalék gondolja úgy, hogy egy háború kitöréséért az agresszor a felelős. A magyar választók orosz-ukrán háborúval kapcsolatos véleményeit vizsgálta az IDEA Intézet. A felmérésből kiderült, hogy a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 3 százaléka érzi felelősnek Oroszországot a háborúért, 49 százalékuk az USA-t okolja. Valójában mi a szerepe az Egyesült Államoknak az ukrajnai háborúban?

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az első Orbán-kormány 2002-es veresége után 2004. április 5-én történelmi fordulatról határozott a Fidesz egy frakcióülésükön. Ahogy megfogalmazták, a Kádár-rendszer győzött, megnyerte a rendszerváltoztatást és a jövőben e szerint kell politizálni. A párt javára legyen mondva, hogy e fordulat elhatározása óta, következetesen ragaszkodnak koncepciójukhoz és sikert, sikerre halmoznak. 12 éve kétharmaddal kormányoznak. E politikának következtében és ennek megfelelően pont olyan megosztott lett a társadalom, mint a Kádár-rendszer idején volt. Vannak a nyugatosok és vannak a keleti kultúrára hajazó paternalisták, akik szeretik, ha felülről megmondják nekik, hogy mi a valóság. A Kádár kornál annyival rosszabb csak egy kicsit a helyzet, hogy a nyugatosok egy nagy része elhagyta az országot és külföldön keresi a kenyerét.

Forrás: IDEA Intézet
Nagyon hasonló a magyarhoz a lélektani helyzet Ukrajnában. A társadalom a végletekig megosztott. Már 2004-ben két olyan miniszterlenökjelölt mérkőzött meg, akik pontosan tükrözték ezt a két fajta világlátást. Viktor Janukovics, aki maga mögött tudhatta Oroszország támogatását, és Viktor Juscsenko, aki a nyugatra nyitás politikáját tartotta szem előtt. A lezajlott választásokon a hivatalos eredmények szerint parányi többséggel Viktor Janukovics győzött, ám az ellenzék hívei tüntetésekbe kezdtek Kijev utcáin, új választásokat követelve, a keleti régiókban történt választási csalások és megfélemlítésekre hivatkozva. Ez volt a narancsos forradalom. Az alkotmánybíróság végül megsemmisítette a választási eredményeket. A győztes forradalmat követően a nyugati orientáltságú Viktor Juscsenko lett Ukrajna elnöke. Hogy azért a keleti stílust érzékeljük érdemes visszaemlékezni 2004 végére, amikor Juscsenkót választási kampánya során megpróbálták méreggel eltenni láb alól. Az életveszélyes mennyiség mintegy 6000-szerese került szervezetébe. A mérgezés következtében eltorzult az arca, de végül felépült.
Juscsenko eredeti és eltorzult arca (Fotó: eurazsia.hu)
Az oroszbarát Viktor Janukovics 2010-ben visszavágott és megnyerte az ukrán elnökválasztást. 2013 novemberében tüntetések kezdődtek Kijev főterén, a Majdanon, mert az euro-atlanti integrációból, konkrétan az EU társulási szerződéstől az elnök, Janukovics visszalépett, miután szerinte kedvezőbb ajánlatot kapott Putyintól. A tüntetés 2014. február közepén véres összecsapásokká fajult. A vége egy egyezmény lett, melyet 2014. február 21-én péntek délután írtak alá. Ennek értelmében többi között előrehozott elnökválasztást kellett tartani és módosítani az alkotmányt.  A megállapodást mind Janukovics, mind az ellenzéki vezetők, mind három EU-s külügyminiszter aláírta. A tárgyalásokon részt vevő moszkvai küldött azonban nem szignózta és március 18-án az orosz katonaság egy lövés nélkül elfoglalta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. Az orosz-ukrán háború igazából már ekkor kitört, csak akkor még mindenki abban bízott, hogy a folyamatot vissza lehet fordítani. A jólétre törekvő Nyugatnak egyáltalán nem volt érdeke a konfliktus tovább élezése, igaz az sem, hogy Moszkva visszaállítson egy posztszovjet integrációt. Putyin azonban nem nyugodott, titokban 52 ezer „önkéntes” orosz katona jelent meg Kelet-ukrajnában, ahol egy különös háború kezdődött. Az úgynevezett szeparatisták orosz fegyverekkel, lőszerekkel harcoltak. A parancsnokok, a politikai tanácsadók oroszok voltak és gyakorlatilag Moszkvából irányították az egész mozgalmat. 2014 és 2022 között Kelet-ukrajnában az ENSZ adatai szerint körülbelül 13 ezer ember halt meg – köztük több mint 3300 civil, ukránok és oroszok vegyesen. A háború egyik legdrámaibb pillanata volt, amikor 2014. július 17-én lezuhant az orosz–ukrán határ közelében, Donecki területen egy Boeing 777–200ER típusú maláj utasszállító. A repülőgépen 283 utas és 15 főnyi személyzet tartózkodott, a tragédiában mindannyian életüket veszítették. A gép a szeparatisták által ellenőrzött területen zuhant le és egy rakétával lőtték le az oroszbarát felkelők. A vádlottak pere, jelenlétük nélkül még tavaly is folyt Hollandiában. A négy gyanúsított, az orosz Igor Girkin (49), Szergej Dubinszky (57) és Oleg Pulatov (53), valamint az ukrán Leonyid Karcsenko (48). A nemzetközi elfogatóparancsok ellenére e nagy harcosok a bíróság előtt azért nem jelentek meg. A légvédelmi rakétakilövő rendszert Oroszországból szállították a felkelők által ellenőrzött területre, majd a repülőgép lelövése után azonnal visszavitték orosz földre.
A lelőtt maláj gép egy darabja, amit egy szeparatista őriz (Forrás: https://bit.ly/30P9dAO)
Magyarország történelmi peche, vagy szerencséje, hogy Orbán és Putyin kapcsolata ebben az időben kezdett teljes virágzásba. 2013 januárját követően évenként találkoztak személyesen. Ahogy Orbán 2014. január 14-én mondta Putyinnak

Véleményvezér

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo