Míg azonban a megkérdezettek négyötöde eszik reggel, olvasni csak minden negyedik olvas. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2009-2010-es időmérleg-vizsgálata eredményeinek adatai szerint a megkérdezettek 26 százaléka olvas, ők 76 percet naponta. Így jön ki a teljes népességre a 20 perces átlag. Összehasonlításképp: a tévézéssel töltött napi átlagidő 135 perc, internetezésre pedig 12 percet szánunk.
Ennek ellenére a Kultography.hu kutatása szerint - a tavalyi eredményekhez hasonlóan - az olvasás még mindig a legkedvesebb kulturális elfoglaltságnak számít, hiszen a válaszadók több mint 18 százaléka voksolt a könyvekre - adta hírül az MTI. A kirándulások, a mozi, a színház, a koncertek és a szabadtéri rendezvények egyaránt 12-13 százalékos támogatottságot élveznek. A válaszadók közel 10 százaléka az esti filmnézést, 2 százaléka pedig a közösségi sporteseményeket nevezte meg kedvenc időtöltésnek.
A könyvek top tízes listáján - a KSH felmérés szerint - 2008 és 2011 között a többi között a Harry Potter-könyvek és az Alkonyat-vámpírregények, magyar szerzők közül pedig Lőrincz L. László, Nemere István és Vavyan Fable kötetei szerepeltek. A kutatók szerint az emberek minden korban alapvetően ugyanolyan könyveket keresnek: a lebilincselő történetek vonzzák a legtöbbeket. A „lebilincselő" azonban mást jelentett régen, és mást ma, amikor a könnyen fogyasztható, kevés szellemi erőfeszítést igénylő írások, lektűrök és a megfelelő marketinggel támogatott „sztárírók" művei fogynak leginkább.
Elég hosszú ideje beszélnek már a Gutenberg-galaxis végéről, legutóbb az olcsó e-könyv-olvasók kapcsán kezdték temetni a papír alapú olvasást. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az olvasási szokások a papír- és elektronikus könyvek használatának egyfajta keverékévé válnak. Míg a tudományos kutatásban és az alapvető információszerzésben az interneten fellelhető tartalmak egyértelműen átvették a vezető szerepet, a többség szépirodalmat nem szeret képernyőről fogyasztani.
Az olvasási szokások változásával a könyv, csakúgy, mint egyszer régen, különlegességgé, csemegévé válhat. Természetesen a kicsi és kényelmes e-bookok terjedése változtat ezen, de szórakoztató olvasás egyelőre még a nyomtatott könyvek terepe. Persze ott van az elektronikus szöveg számtalan előnye: a nem lineáris struktúra sokkal inkább alkalmazkodik az ember gondolkodásához, mint a lineárisan haladó nyomtatott szöveg; egyszerűbb és gyorsabb a keresés, könnyebb az anyag újrastrukturálása, s mindehhez kevesebb helyre, időre és (jó esetben) pénzre van szükség. De ez már az olvasás „új válfaja", melynek elsődleges célja az információszerzés- és megosztás, lényegi eleme pedig közösségi volta: a weben az olvasás és az írás összekapcsolódik a felhasználók közötti kapcsolatfelvétellel, a kapcsolattartással, a kommunikációval - fejti ki Kálmán Veronika „Az olvasási szokások változása" című tanulmányában.
