A XXI. század legnagyobb kihívásaként a kommunikációt, annak új formáit, illetve azoknak az elterjedését jelölte meg Magyarország vezető mobilszolgáltatójának kommunikációs igazgatója. G. Németh György előadásában. Az információs társadalmat, mint fogalmat továbbgondolva ma már beszélhetünk egyfajta mobil információs társadalom kialakulásáról is, melynek létrejöttében a Westel kiemelkedő szerepet vállalt az új szolgáltatások és megoldások itthoni meghonosításával- hallhattuk. - Minden megoldás, minden új kommunikációs csatorna megnyitása a tér-idő különbségek kijátszására irányul, a szöveg-kép-hang összekapcsolódása pedig sokkal egyszerűbbé, ugyanakkor mégis kézzelfoghatóbbá teszi a kommunikációt. Nagyon fontos szerepet töltenek be a fiatalok ezeknek a kommunikációs formák elterjedésében, ők használják, kipróbálják a szolgáltatásokat, majd futótűzként terjesztik. Hogy az új megoldások mennyire változtatják meg életünket, azt a napokban bevezetett mobil fizetési megoldások egyszeri használata után megtapasztalja az felhasználó: ma már pénztárca és bankkártya nélkül egyetlen telefon birtokában is tudunk moziba járni, később parkolni és egyéb szolgáltatásokat, termékeket megvásárolni majd mobil egyenlegünk segítségével.

#img1#

A kamarák feladata

“Kereskedelmi és iparkamarák tevékenysége a vállalkozások európai uniós csatlakozásra történő felkészítésére” címmel tartott előadást Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. Az első részben azt taglalta, hogy a kamarák hogyan kívánják az EU csatlakozás előtt és után a vállalkozásokat segíteni. A 2000-es évtől önkéntes tagsági rendszerű magyar kamarai rendszer, megőrizve státuszát, elsődleges feladatát ma is a vállalatok gazdasági érdekeinek érvényesítésében látja. Az uniós csatlakozásra való felkészítés részeként a kamara kiadványok megjelentetésével, képzéssel, felmérésekkel, információ nyújtással és tanácsadási szolgáltatásokkal szolgál a vállalatoknak. Többezer vállalkozást kell kiképezni az EU-s ismeretekre, a szakmai szervezetek témaspecifikus kiadványokkal, kormányzati segítségnyújtással próbálnak a vállalatoknak minél több információt adni a várható változásokról. Jelenleg az országban öt kamarai központ működik, mely az idei évben két újabbal bővül. Az “EU házhoz jön” kistérségi programra EU standard pályázatokkal lehet pályázni, mely pályázási módot sok egyéb mellett az itthoni vállalkozásoknak mindenekelőtt el kell sajátítaniuk. Sajnos a vállalkozások 90 százaléka nem tájékozott, és az 50 százaléka “nem kezdte meg a szellemi felkészülést”, ami aggodalomra némi okot. Igaz, ezek a számok még tavalyi adatok, amikor nem volt információnk a csatlakozás dátumáról, azonban figyelembe véve, hogy a 827ezer hazai vállalkozás mintegy 99,8 százaléka kis-és középvállalkozás, és ezekből mindössze 40 ezer kamarai tag, még mindig lehetnek kételyeink a tájékoztatás megfelelőségét illetően.

Brutális piaci versenyre készüljünk

Keményebb és harciasabb magatartás kell a sikerességhez – jelentette ki Plenter János, nemzetközi pénzügyi szakértő. Kontinentális méretű gazdasági koncesszió tagjai leszünk, ahol filozófiai és felfogási különbségek vannak Magyarországhoz képest. Brutális piaci versenynek leszünk a szereplői, erre kell felkészülni a vállalkozásoknak. Az EU-ban az ipari áru szabad áramlása központi elv: míg jelenleg az itthoni termékek 7%-a megy az EU-ba, a csatlakozással az export- és importlehetőségek egyaránt jelentősen nőni fognak. A termékek szabad ki- és beáramlásával kapcsolatosan az EU szabványok kérdése is sok kérdést felvet, rengeteg nagyon precíz ipari szabványt kell betartani a piaci érvényesüléshez. Ha valóban be akarunk törni az uniós piacra, először is ismerni, másodszor pedig betartani kell a szabályokat, a megadott szabványokat. A Magyar Szabványügyi Testület a magyar szabványok 80%-át hozzáigazította az EU-s szabványokhoz, azonban a maradék 20%-ról nem tudunk, hogy kompatibilisek lennének az EU standardekkel.

Óriási a tolongás az uniós piacon, többmillió vállalkozó él, él meg az unióban. – folytatta. A csatlakozással felértékelődik a védjegyek és a márkák szerepe, még ha a vállalkozás relatíve kisebb is. Eleve vesztes vállalkozáshoz vezethet majdan a rossz cégnév, egy rosszul megtervezett céglogó, mely veszélyek az uniós marketing jelentősségének megnövekedését is elővetítik. Az EU-ban egyszerre van árverseny és minőségi verseny, az elsőrendű kérdés, hogy a termék 100%-ig feleljen meg a követelményeknek. – mondta Plenter. Magyarországon nincs felmérés az itthoni áruk minőséget illetően, a csatlakozás utántól minden végső felelősség a gyártóé. A versenyegyenlőség a legsarkasabb része az EU-nak: szakmai érdekképviseletek által kell figyelni, hogy tisztességes-e a verseny, ezt a kérdést az EU-s országokban is egyre komolyabban veszik. Sokkal határozottabb, harcosabb fellépés kell a vállalkozók részéről: addig kell menni, amíg el nem érjük a célt. – hangsúlyozta Plenter János. A szakmai szervezetek klubtagságának vannak jogai is, nem csak kötelezettségeik, amiket jó kihasználni, megtudni, megismerni.

Az EU-s adókérdésekben elég sok félreértés van. Plenter János tisztázta: az EU-nak nincs egységes adórendszere, csak irányelvek vannak. Olyan általános ajánlások léteznek, mint az általános forgalmi adó 15%-os minimalizálása, de még ebben az esetben is számos kivételt találhatunk szerte Európában. Ahol adó, ott csalás is: egyre terjed az EU-s áfacsalás, már az unióban is tervezik az áfarendőrség létrehozatalát. Sokkal tisztább, átláthatóbb gazdasági világképet ígért és remél a pénzügyi szakértő az EU-s csatlakozástól.

Meg kell tanulni gyorsan reagálni, pontosan, világosan válaszolni, lehetőség szerint saját nyelven (nemzeti öntudat EU-n belüli tudatalatti növelése). Plenter János óvainti a vállalkozásokat, hogy üzleti sikerüket EU-pályázatokra építsék: mindig kell pályázni, ha a megnyerésnek van esélye, de EU-ban nincs olyan vállalat, amely abból meg tudna nyerni, hogy ha csak pályázatokat nyerne. Túlélési stratégiát erre építeni végzetes hiba.

Apatini Kornélné előadása

Nagy Sándor és Parragh László előadása

Chikán Attila, Sárközy Tamás és Csaba László előadása

Balázs Péter és Magyari Donát előadása

Szaló Péter, Ledniztzky Péter, Mohácsi Béla és Kimás Ákos előadása

Nagy Miklós, Semperer Kinga és Vadász György előadása