A kormány szóvivője közleményében hangsúlyozta, "a hármakat arra kértük, hogy segítsenek megoldani gondjainkat. Arra viszont senkit sem kértünk, hogy beleártsa magát az ország belső ügyeibe". Elejét véve a helyzet elmérgesedésének, a trojka szombaton ismertetett válaszközleményében hangsúlyozta, hogy "teljes mértékben tiszteletben tartjuk a kormány döntéshozatalát, és sajnálatosnak, ha ettől eltérő vélemény alakult volna ki". A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) közös sajtóértekezleten jelentette be pénteken, hogy további 15 milliárd dollárnyi hitelt szabadított fel Görögországnak a tavaly megítélt 110 milliárd euróból.

Egyidejűleg azonban azt szorgalmazták, hogy 2015-ig szóló 50 milliárd eurós bevételnövelő privatizációs tervet fogadjon el a kormány. A "trojka" szerint a görög állam komoly ingatlanvagyonokkal rendelkezik, és jelentős részesedései vannak tőzsdén jegyzett és azon kívüli vállalatokban. A hitelezők szerint a magánosításra vonatkozó kormányterv kiszélesítése jelentősen csökkenthetné a GDP-arányosan 125 százalékos államadósságot.

A "trojka" magánosításra vonatkozó követelése komoly meglepetést keltett görög kormánykörökben, mivel eddig csupán 7 milliárd eurónyi privatizációs programmal számoltak a következő három évre, azt is már nehezen teljesíthetőnek tartva. A kormány tavaly novemberben vállalta, hogy 7 milliárd euróra növeli privatizációs bevétel célját az addigi 3 milliárd euróról. Pénteken a hitelminősítők jelezték továbbá, hogy csökkenteni kell a magánszektorban dolgozók bérét, és tovább vágni az állami ágazatokban foglalkoztatottakét, jelentősen mérsékelni kell továbbá a közalkalmazotti létszámot, és visszafogni a védelmi kiadásokat.