A GfK Hungária Piackutató Intézet legújabb kutatása a lakosság ünnepekhez való viszonyulását és ünneplési szokásait mérte fel. A mintegy ezer, 15 évnél idősebb felnőtt válaszai azt tükrözik, hogy általában ragaszkodunk ünnepeinkhez - a legfontosabbnak tízből kilenc válaszadó a karácsonyt, a születésnapot, a névnapot és a húsvétot tartja. (A tavalyi szezonban kevesebb fogyott úgy húsvéti sonkából, mint húsvéti csokoládéfigurából.) A legkisebb jelentőséget a Valentin napnak, a május 1-jének és a pünkösdnek tulajdonít a lakosság - mindössze tízből hárman tartják ezeket fontosnak.

A nagy nemzeti ünnepeink egy képzeletbeli fontossági skála közepén helyezkednek el - tízből öten vélik úgy, hogy ezek az ünnepek nagy jelentőséggel bírnak. A válaszok alapján elmondható, hogy a családi és egyházi ünnepek - így névnap, születésnap, húsvét, pünkösd, karácsony - a nőknek fontosabbak mint a férfiaknak. A születésnapot, névnapot és a hazánkban viszonylag újdonságnak számító Valentin napot a fiatalabbak - 15-19 évesek - tartják legnagyobb arányban fontosnak, ezzel szemben az egyházi ünnepek (húsvét, pünkösd) a hatvan év felettiek számára bírnak kiemelt jelentőséggel.

A család sok mindent meghatároz 

A Mikulás várás a 30-39 évesek körében a legjellemzőbb (38 százalék), ami vélhetően annak betudható, hogy ennek a korosztálynak van óvodáskorú gyermeke. A Valentin napot nem ünnepli széles kör, mindössze a felnőtt lakosság harmada. A férfiakra és a fiatalabbakra (15-29 évesekre) jellemző a nyilvánosság. Ők lényegesen nagyobb arányban ünneplik a névnapokat, születésnapokat barátok illetve kollégák körében, ám az ő esetükben is legfontosabb a család. A családi, illetve egyházi ünnepekről való megemlékezés legkevésbé az alacsony jövedelemmel rendelkezők, a fővárosiak és a 60 év felettiek körében jellemző.

A válaszadók legnagyobb arányban (30 százaléka) saját bevallásuk szerint az augusztus 20-ai megemlékezéseken vesz részt, közöttük jellemzően a fiatalok és az egyetemi végzettséggel rendelkezők vannak jelen legnagyobb arányban. A 60 éves és idősebb korosztály tagjai említették legkisebb arányban, hogy ünneplik a nemzeti ünnepeket - ők elsősorban a médiában követik figyelemmel az eseményeket, vagy lélekben emlékeznek meg. Legkevésbé az észak-magyarországi régióban élők vesznek részt személyesen a megemlékezéseken.

Nem mindenki tudja, hogy mit ünneplünk

Az ünnepek jelentésének ismeretét firtató kérdésre a válaszadók 86 százaléka tudta, hogy karácsonykor Jézus születését, 78 százalék, hogy húsvétkor Jézus feltámadását, 9 százalék, pedig hogy pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. Jellemzően minél iskolázottabb, minél idősebb, illetve minél vallásosabbnak vallja magát a válaszadó, annál inkább tudott helyes választ adni az egyes jeles napok tartalmát illetően. Az észak-magyarországi régióban válaszoltak legnagyobb arányban helyesen az egyházi ünnepekkel kapcsolatos kérdésekre, ezzel szemben a budapestieknek mindössze 66 százaléka van tisztában azzal, mit ünneplünk húsvétkor, és kétharmaduk tudja, hogy karácsonykor Jézus születését ünnepeljük.

A nemzeti ünnepeink esetében is hasonló tendencia figyelhető meg, mint az egyházi ünnepek esetében, nevezetesen a képzettségi szinttel párhuzamosan nő azok aránya, akik inkább ismerik a nemzeti ünnepek jelentését. A nemzeti ünnepekről az idősebb korosztályok ismeretei hiányosabbak, ami nem is meglepő tekintve, hogy azok többségét ők nem ünnepelhették.

Összetett jelentéstartalmú ünnep lévén az augusztus 20-a kapcsán különféle válaszok születtek: a megkérdezettek 27 százaléka gondolja úgy, hogy Szent Istvánt ünnepeljük, a válaszadók negyede szerint ez a kenyér ünnepe, minden ötödik megkérdezett szerint az alkotmányt, 15 százalék pedig az államalapítást ünnepli ilyenkor. A Kenyér ünnepe a kétezer lakosnál kisebb falvakban jelenik meg erőteljesebben, a legfiatalabbak erről szinte már nem is hallottak.

Október 23-án négyből három megkérdezett szerint az '56-os forradalom emlékét ünnepeljük, de megjelent válaszként a köztársaság kikiáltása (6 százalék), az ellenforradalom (2 százalék), az aradi vértanúk (2 százalék) és a "felszabadulás" (2 százalék) is, sőt a válaszadók 1 százaléka szerint az októberi szocialista forradalmat ünnepeljük október 23-án. Az "ellenforradalom" válasz legmagasabb arányban Észak-Magyarországon (5 százalék), a felszabadulás pedig Budapesten (7 százalék) jelent meg.

Az egyes ünnepek jelentéstartalmának ismerete sokat számít az ünnepek tudatos megélésében. Ez leginkább a karácsony esetében jelenik meg: a megkérdezettek 83 százaléka említette azt, hogy eszébe jut az ünnep eredeti tartalma. E családi ünnepet állami ünnepeink - sorban - március 15-e, majd augusztus 20. és október 23. követi.