A jobboldal jelöltjét a francia belügyminisztérium előzetes adatai szerint a szavazatok 53 százalékával 84 százalékos részvétel mellett választották a franciák államfőjüknek. Sarkozy győzelme politikailag elsősorban azért jelentős, mert saját tábora identitásának megkérdőjelezése nélkül és végig nyílt vállalásával szerezte meg az elnöki posztot. "Franciaország politikai életében valódi változás állt be: a hagyományos bal- és jobboldali egyensúly alapjaiban változott meg" - véli Jean-Philippe Roy politológus. Jacques Chirac válságok sorozatával jellemzett és gyakran immobilizmussal vádolt 12 évnyi konzervatív elnöksége után Sarkozynek sikerült ellenfelei támadásait visszavernie, akik brutalitással és a szélsőjobboldal felé való tolódással vádolták.

A kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) több száz szimpatizánsa előtt tartott tízperces beszédében Sarkozy először meghatottságának adott hangot: "Kisgyerekkorom óta büszke vagyok arra, hogy egy nagy, szép és régi nemzethez tartozom, Franciaországhoz" - hangsúlyozta a konzervatív politikus. "Minden olyan franciának, aki nem rám szavazott, azt üzenem, hogy tiszteletben tartom politikai véleményét, mert számomra csak egy Franciaország létezik. Azt szeretném nekik mondani, hogy minden francia elnöke leszek" - tette hozzá.

Könnygáz, gránát

Összetűzések törtek ki a párizsi Bastille téren két órával Nicolas Sarkozy győzelme után a Sarkozy-ellenes tüntetők és a rohamrendőrök között. A tüntetők, akiknek a száma 100 és 300 között mozgott, és akik közül többen sállal takarták el az arcukat, megdobálták a rohamrendőröket, akik könnygázgránátokkal és vízágyúval válaszoltak. Összetűzések voltak Nantes-ban, Grenoble-ban és Lyonban is a szélsőbal tüntetők és a rendőrség között. Tüntetések voltak Nancyban, Metzben, Bordeaux-ban, Mülhausenben, Lille-ben, Toulouse-ban és Marseille-ben is. Rendőrségi források tájékoztatása szerint több tucat autót és szeméttárolót gyújtottak fel a Párizs környéki megyékben.