A kisebb tételektől eltekintve (például a 25 év alattiak SZJA mentessége) tehát összesen 760 milliárd forintra tehető a választási túlköltés összege, nem számolva az uniós pénzek megelőlegzését, hiszen azok még az év folyamán megtérülhetnek. És láss csodát a kormány ehhez közeli összeget, tehát 800 milliárd forintot készül beszedni a különadókból. Így valóban tudja majd fedezni a rezsicsökkentés költségeit és még a hadikiadások növelésére is lesz pénz. Annál is inkább, mert nemcsak a költségvetés kiadásai, hanem a bevételei is magasabbak a tervezettnél, hiszen az emberekhez kiszórt pénz egy része az ÁFA-án keresztül visszacsörög a büdzsébe. Ezenkívül még ott van az 1200 milliárd forintos megszorítási tétel az intézményi kiadásoknál. Így újra dúskálhat majd a pénzben a kormány.
A Niveus Consulting Group elemzése szerint minden idők legnagyobb ágazati különadóztatása közeleg Magyarországon. Az egyes szektorokat eltérő mértékben fogja érinteni a többlet-adóterhelés, leginkábba bankszektort és az energiaágazatot (csaknem 300-300 milliárd forint összegben), felbukkan a korábban parkolópályára helyezett reklámadó, megadóztatásra kerülnének (utasszám alapján) a légitársaságok, amely szintén példátlan a magyar adótörténelemben.
A csomag nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy az ágazati különadók tervezett 800 milliárd forintos összege közel másfélszerese a teljes éves – 2022-re előirányzott – társasági adóbevételnek és közel négyszerese a teljes illetékbevételnek. – jegyzi meg Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
Az egyes szektorok extra terhelése megfontolásra késztetheti az iparági szereplőket a beruházásaik elhalasztása kapcsán és amennyiben a tulajdonosi elvárásaiknak meg kívánnak felelni, ezt valamilyen formában kénytelenek lesznek áthárítani a lakosságra, amely további inflációgerjesztő-hatással bírhat – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos.
Az ágazati különadók mellett közel 100 milliárd forintos nagyságrendben további adóemelésekre is számítani kell: emelik például a népegészségügyi adót, a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adóját és változik a cégautók adózása.
A szakértő kiemelte, hogy az adóemelésekkel és a beruházási és intézményi kiadások közel 1200 milliárdos megvágásával együtt az éves kiigazítás mérete nagyobb lehet, mint 2 ezer milliárd forint, amely a GDP 3 százalékát is meghaladhatja.
Bod Péter Ákos egykori pénzügyminiszter és jegybankelnök szerint nyilvánvaló volt, hogy a magyar költségvetés sürgős stabilizálásra szorul, annak egyik lehetséges eszköze a kiadási oldal lefaragása, a másik a bevételi oldali növekedés. A magyar kiadások között feltűnően nagy a beruházási célú: ott elvileg sokat lehet megtakarítani, bár az uniós fejlesztési pénzek társfinanszírozásán nem érdemes, a kamatkiadásokon nem lehet, a politikai elkötelezettségek miatti projekteken (Paks, kínai vasút, Fudán, stb) nem egyszerű spórolni. Ami borzasztóan sokba kerül: a 2014-es szintű rezsitarifák fenntartása a mai világpiaci energiaárak és az azóta beállt egyéb költségnövekedés mellett. Az újonnan megalakult Orbán-kormány (még) nem tette meg az indokolt, ésszerű intézkedést: a tarifák felülvizsgálatát. Nem nyúlt az európai viszonylatban igen alacsony (9 százalékos) társasági adóhoz sem. Ehelyett a már bevált különadó-emeléshez fordult ismét.
A kijelölt ágazatok jórészt azok, amelyek már a 2010 utáni időszakban is kaptak hasonló terhet, a pénzügyi, távközlési szolgáltatókhoz, kiskereskedelemhez és az energiaszektorhoz most a légiközlekedés társult. Nem érinti a külön teher az építőipart (holott ott valóban hatalmas áremelkedés ment végbe, amely során kialakulhatott a szokásos nyereségrátát meghaladó vállalati eredmény).
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt elnöke is arról beszél, hogy kilóg a lóláb. Szerinte a kormány által sújtott ágazatok nagy részében még profit sincs, nemhogy “extra”. További gond, hogy az extraprofit nem egy egzakt módon meghatározható összeg, így azt majd a kormány kénye-kedve szerint mondhatja meg, mennyi az extra.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy a kormány megmondta mennyi az extraprofit a kijelölt cégeknél: 800 milliárd forint. Ennyit fognak elvenni és pont.
